A mogyoróról a legtöbb embernek a mogyorós csokoládé, vagy valamilyen hasonló édesség jut eszébe, és kevesen gondolnak arra, hogy a mogyoró praktikus és szép növény, a termés pedig sokkal többre érdemes, mintsem hogy édességek kiegészítőjeként gondoljunk rá. A mogyoró növényként sokoldalúan alkalmazható a kertben, ápolásához nem szükséges nagy tapasztalat vagy különleges szakmai ismeret, így akár kezdő kertbarátoknak is bátran ajánlható. A mogyoró termése pedig élettanilag igencsak hasznos, egészséges nassolnivaló, mely a közkeletű vélekedéssel szemben kifejezetten hasznos a szervezetnek, persze ehhez nem csak tábla csokoládékban kell fogyasztani.
A mogyorót tehát érdemes közelebbről is megismerni, és nem csak megismerni, hanem meghonosítani otthon, a kertben is! Amennyiben még nem ismeri behatóbban ezt a gyümölcstermőt, vagy ugyan már gondolkodott a telepítésén, de még vannak kérdései az ültetéssel, gondozással kapcsolatban, akkor éppen jó helyen jár, jelen írásomban ugyanis megpróbálom minden oldaláról bemutatni ezt az ígéretes és izgalmas növényt!
Amennyiben írásom végére érve úgy dönt majd, hogy szívesen tenne egy próbát a mogyoróval, azonnal meg is rendelheti majd az Önnek tetsző fajtát, hiszen kertészeti webáruházamban többféle mogyoró csemetét kínálok, melyeket házhoz is szállítok Önnek, így Önnek már csak az ültetés és a gondozás lesz a feladata! Lássuk tehát, mit lehet tudni a mogyoróról!
A mogyoróról általánosságban
Amikor mogyoróról beszélünk, tulajdonképpen egy egész növénynemzetséget említünk, melynek latin neve Corylus. Az ebbe a nemzetségbe tartozó növények egyes tulajdonságaikban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Mogyoró alatt jellemzően a közönséges mogyorót értjük (latinul: Corylus avellana). A közönséges mogyoró eredeti élőhelye Kis-Ázsia, de Európában is őshonos, elsősorban mediterrán vidékeken, ezért gyakran kerül említésre mediterrán növényként, holott igazából keleti származású.
Magyarországon is honos, ami egyfelől azt jelenti, hogy hazánkban a természetben is előfordul, másfelől azt, hogy a magyar klíma megfelelő ennek a növénynek, így termesztésébe bátran bele lehet vágni. Igazság szerint Magyarország a mogyoró termesztési övezetének az északi határa, ez annyit tesz, hogy a nálunk északabbi országokban már nem él meg ez a gyümölcstermő.
A mogyoró a megjelenését tekintve cserje vagy fás jellegű növény, melynek magassága legfeljebb 6-7 méter, és általában több törzzsel rendelkezik. Élettartama kiemelkedően hosszú, elérheti a 60-70 évet is. A mogyoró eredeti élőhelyén gyakran tölgyerdők lombja alatt, vagy erdőségek szegélyén található meg. Ha nem eredeti élőhelyén találjuk, akkor gyakran bukkan fel díszparkokban, kastélykertekben, vagy éppen magánkertekben. Számos kertészeti változata létezik, így az érdeklődők többféle típus közül válogathatnak.
A mogyoró hajtása jellemzően egyenesek, levelei ovális alakúak, a levelek széle fűrészesen szabdalt, hátoldaluk pedig puha szőrrel borított. Virágzata látványos, úgynevezett barkavirágzat, vagyis csüngő, hosszanti virágokkal rendelkezik, melyek kora tavasszal nyílnak. A mogyoróbokor ebben az időszakban dísznövényeket megszégyenítő szépséggel rendelkezik! A virágzás érdekes körülménye, hogy a virágok megjelenésekor az ágakon még nincsenek levelek, így a látvány igazán különleges és egyedi! A mogyoró termése csonthéjas makktermés, mely ősszel érik be a hajtásokon.
A közönséges mogyoró mellett kifejezetten különleges kertészeti változatok is hozzáférhetőek, például a csavart törzsű, roppant látványos típus, de léteznek alacsonyabb, kompaktabb mogyorófajták is, melyek kevesebb megkötéssel ültethetők, mert például kisebb méretű kertekben is jól elférnek.
A mogyoró élettani hatásai
A mogyoró az olajos magvak közé tartozik, olajtartalma magas, kalóriaértéke szintén. Nem kell azonban megijedni, ugyanis a mogyoró telítetlen zsírsavakat tartalmaz, így nem jelent nagy terhelést az emberi szervezetre, sőt, fogyasztása kifejezetten jótékony, például a szívre! A telítetlen zsírsavaknak köszönhetően a mogyorónak rákmegelőző, infarktus megelőző hatása van, emellett nem emelik a koleszterin szintet, így a mogyoró egészséges nassolnivalónak minősíthető!
A sor azonban itt még nem ér véget. A mogyoró élelmi rost tartalma is magas, így hiába a magas kalóriaértéke, a mogyoró rostjai a bélrendszerben megduzzadnak, így teltségérzetet adnak, vagyis diétázóknak, fogyókúrázóknak is remek választás. Ezáltal ráadásul serkentik a bélműködést, ami segíthet a roppant elterjedt és súlyos betegségnek számító vastagbélrák megelőzésében!
A mogyoró mindemellett valóságos vitaminbomba, tartalmaz B, C, E-vitaminokat, továbbá káliumot és kálciumot, továbbá az élelmiszerek között kiemelkedő réztartalommal bír. Érdekesség, hogy a csokoládé szintén rekorder réztartalomban, így rézhiány esetén a mogyorós csokoládé az egyik legjobb választás!
A termés mellett a mogyoró levele is gyógyhatású, így a növénynek ezt a részét sem szabad említés nélkül hagyni! A mogyorólevél főzetét régóta használják visszeres problémák, illetve aranyeres bántalmak kezelésére, valamint a levélből készült tea hatékony gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, összehúzó hatású, így kiválóan használható többek között fogínygyulladás, szájüregi sebek, fertőzések esetén.
A mogyoró környezeti igényei
A mogyoró ültetése előtt érdemes megismerkedni ezen cserjeféle környezeti igényeivel, hiszen nem ajánlatos csak úgy, mindenféle előzetes átgondolás nélkül a kert egy nekünk tetsző pontjára kiültetni a töveket. Ahhoz, hogy az Ön mogyoróbokra jól érezze magát, teljesülnie kell néhány feltételnek. Szerencsére a mogyoró nem kimondottan nagy igényű növény, így az átlagos kertekben szinte biztosan sikerrel nevelhető. De mik a legfontosabb körülmények?
- Talajigény: a mogyoró az átlagos, szélsőségektől mentes kerti földben jellemzően szépen fejlődik, de a legjobb számára a jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag föld. Nem kedveli ugyanakkor a nagyon száraz, és a túlságosan kötött talajtípusokat. Mivel a mogyoró sekélye gyökeredzik, a számára nem megfelelő talaj nagyobb munka és befektetés nélkül cserélhető! Amennyiben az Ön kertjének talaja a mogyoró számára nem megfelelő, úgy azt javaslom, hogy a termőréteget 40-50 centiméter mélyre hatolóan cserélje ki, vagyis távolítsa el a jelenlegi talajt 1-3 négyzetméternyi területen ilyen mélységben, és pótolja porhanyós szerkezetű, de nem túl laza közeggel, például friss, gyommentes, zsákos termőfölddel.
- Vízigény: a mogyoró a vízigényesebb cserjék közé tartozik, aminek részben az az oka, hogy gyökerei nem hatolnak mélyre, így a vizet csak korlátozott területről tudja felvenni. A túl laza szerkezetű talajban a csapadék-, vagy öntözővíz hamar leszivárog, és a mogyoró egyszerűen nem jut hozzá! Ezért tehát a talaj milyenségétől függően kell biztosítani a mogyorónak az öntözést, jobb vízgazdálkodású (a vizet tartósabban megtartó) közeg esetén ritkábban, lazább talaj esetén gyakrabban kell vizet kijuttatni. A mogyoró töve körüli talajt ne hagyja tartósan kiszáradni, főképpen nyáron indokolt a rendszeres vízkijuttatás.
- Tápanyagigény: ez a cserjeféle a közepesen magas tápanyagigényű gyümölcstermők közé tartozik. Ültetésekor is érdemes tápanyagokban gazdag közeget biztosítani neki, és a későbbiekben is erősen ajánlott évente legalább egyszer a tövek köré érett komposzt, istállótrágyát kihelyezni, amit kapával, gereblyével óvatosan bele kell dolgozni a földbe. Sokat segít a tápanyag ellátottságon, ha ősszel mélyrehatóbban felássa a mogyoró körüli talajt, vigyázva arra, hogy a gyökereket ne sértse meg!
- Fényigény: a mogyoró elhelyezésekor kiemelten fontos a fényre figyelni! Ez a cserje magas fényigényű, ugyanakkor a már említett sekély gyökeredzés miatt nem tűri a déli lejtőkre való telepítést, ilyen fekvésben ugyanis hiába kap sok fényt, a meleg sugarak kiszárítják talaját, amit rosszul visel. Ugyanakkor az árnyékoltság sem jó neki, így teljes árnyékba ne kerüljön, a napos, de nem túl meleg fekvésű és az enyhén félárnyékos területek a legmegfelelőbbek. Termesztéskor gyakran telepítik gyümölcsfa sorok közé, ezt a trükköt otthon is lehet utánozni, ha van alkalmas fa a kertben!
- Fagytűrés: bár a mogyoró Európában mediterrán jellegű növényként számon tartott, fagytűrése mégis jó. Meg kell említeni, hogy az egyes változatok faggyal szembeni toleranciája eltérő lehet, a kifejezetten déli változatok rosszabbul reagálnak a hidegre, míg más változatok akár a -25 celsiusos zord hideget is túlélik. Az Ön lakóhelyének földrajzi elhelyezkedésének így kulcsszerepe lehet a megfelelő mogyoró típus kiválasztásakor, minél északabbra és minél magasabb vidékeken lakik, annál inkább számba kell vennie az adott mogyorófajta fagytűrését.
Mindenképp meg kell említeni a mogyoróval kapcsolatban a mulcsolást, hiszen ez több okból is remek ötlet! Amennyiben az Ön mogyoróbokrának talaja száradásra hajlamos, ne mellőzze a talaj takarását! A mulcsolás tulajdonképpen egy védőréteg kihelyezését jelenti, mely késlelteti a talaj kiszáradását, segít bent tartani a nedvességet. Mulcsanyagként használható dekoratív zúzott kő, fakéreg törmelék, vagy akár szalma is. A mulcsolás különösen indokolt nyári, forró hetekben, vagy akkor, ha valami miatt (például egy nyaralás) Ön nem tud rendszeresen gondoskodni az öntözésről.
A mulcsolás azonban nem csodaszer, a mulcs kihelyezésével nem hagyhatók el a rendszeres öntözések! Még egy érv a mulcsolás mellett: ez a módszer nem csak nyáron jön jól, hanem télen is, a hideg időszakokban a mulcsréteg a talaj kihűlését lassíthatja, így részleges védelmet nyújthat az esetleges fagykárok ellen!
A mogyoró ültetése
A mogyoró ültetésének tudnivalóit két részre kell bontani. Egyfelől lényegi kérdés, hogy hány tövet kell telepíteni, és hogy azok közül mennyi legyen a termő és a porzó tő, termésre ugyanis csak akkor lehet számítani, ha megtörténik a beporzás, ehhez pedig mindkét típusra szükség van. Így tehát ha Ön csupán egy tő mogyorót ültet, akkor ehető termésre nem számíthat, de ettől persze még kertje egy mutatós dísznövénnyel gazdagodik.
Szintén nem számíthat termésre abban az esetben, ha csak termő vagy ha csak porzó példányokat ültet. Természetesen az is előfordulhat, hogy Ön csupán a díszes, megnyerő külalakja miatt ültet mogyorót, és nem szeretne termést, ebben az esetben nem kell törődnie a megfelelő párosításokkal. Ez tehát az ültetés egyik alapvető kérdése. A másik a telepítés gyakorlati menete, vagyis hogy mikor, hová, milyen lépéseket követve ajánlott földbe helyezni a fiatal mogyoró töveket. Lássuk hát sorban a válaszokat!
A termős és porzós mogyoró tövek párosítása
A mogyoró beporzását (a dióhoz és a gesztenyéhez hasonlóan) nem rovarok, hanem a szél végzi el. Ennek megfelelően ez a cserje nagymennyiségű pollent (virágport) termel, ami azt jelenti, hogy akár nagy távolságokban is megtörténhet a beporzás, de kerti körülmények között persze az a jó megoldás, ha úgy pozicionáljuk a növényeket, hogy az uralkodó vagy jellemző széliránynak megfelelően helyezkedjenek el.
A porzós, vagyis a virágport termelő növényeket kell először a szél útjába helyezni, a termős példányokat pedig ezek mögé, hogy a szél elvégezhesse a dolgát. Ha az Ön kertjében szűkös a hely, vagy nem két (vagy több) sorban tervezné a mogyoróbokrok telepítését, akkor sem kell aggódnia, a természet szinte biztosan így is megoldja a beporzást, hiszen kerten belül jellemzően nincsenek olyan távolságok, amiket a szél ne tudna áthidalni.
A szél beporzási hatékonysága általában 25 méter, így az ezen távolságon belüli porzó-termő párok szinte bizonyosan sikeresen elvégzik a megtermékenyítést. Természetesen porzó növényből kevesebb is elég, a porzó-termő darabok aránya általában 1:4. Összességében tehát a helyes kihelyezési mód az, ha Ön vagy egy nagyjából 20x20 méteres területen belül helyezi el a mogyoró párokat, vagy ha az uralkodó szélirányt figyelembe véve egymás mögötti, sorokba rendezve telepíti a mogyoró töveket.
Felmerülhet Önben a kérdés, hogy vásárláskor hogyan tudja kiválasztani a megfelelő számú porzós és termős töveket? Nem kell aggódnia, ugyanis ha webáruházamból rendeli meg a mogyorót, akkor egyértelműen látni fogja, hogy melyik típust nézi éppen, így könnyedén összeválogathatja az Önnek megfelelő növényt!
KATTINTSON IDE, és próbálja ki!
A mogyoró ültetési útmutatója
Az első lépés a mogyoró helyének kijelölése a kertben! Vegye figyelembe, hogy ez a cserje nem kedveli az erős, direkt napsütést, ugyanakkor az erős árnyékoltságot sem. nem ajánlatos déli fekvésű lankára kihelyezni, itt ugyanis nem csak fényből kaphat túl sokat, de sekélyre hatoló gyökrei is megszenvedik majd a túlságosan meleg körülményeket. A legjobb, ha a kert egy napfénnyel jól ellátott, de nem kifejezetten meleg részére kerül, akár például gyümölcsfák közelébe, ahol részleges árnyékot kaphat.
Mikor a megfelelő hely megvan, jöhet a talaj előkészítése. A mogyorónak kedvezőek a jó vízgazdálkodású (nem túl homokos és laza, valamint nem túl kötött, agyagos) talajok, ugyanis nem tesz neki jót, ha hamar kiszárad. Ha az Ön kertjének közege nem a legideálisabb, akkor sincs gond, mivel a sekélyre hatoló gyökérzet miatt ilyenkor elég egy felszín közeli talajcserével javítani a körülményeket.
Két-három négyzetméternyi területen a talaj felső kétarasznyi részének kicserélése kiváló megoldást jelent! A talajcsere alkalmával használjon porhanyós, friss termőföldet, melyhez keverhet érett komposztot is. Amennyiben a kerti talaj jónak tűnik, csupán annyi lesz a feladat, hogy egy átforgató ásással, gyommentesítéssel, és komposzt vagy istállótrágya kihelyezésével, beforgatásával készül fel az ültetésre.
Ezután az ültetésre szánt töveket egyszerűen helyezze egy akkora ültetőgödörbe, ami nagyjából kétszer akkora, mint az ültetni kívánt növény földlabdája. A résekbe helyezze vissza a kiásott földet, közben pedig többször tömörítse a közeget, egyszerűen a tenyerével. Mivel a kereskedelmi forgalomban kapható mogyoró tövek többsége 50-100 centiméter magas csupán, így az ültetés könnyen elvégezhető, nem jár jelentős fizikai megterheléssel, és nagy ültetőgödrökre sem lesz szükség.
Amennyiben Ön a mogyorót sövényként telepíti (ilyen alkalmazása is lehetséges ugyanis!), érdemes ültetőgödrök sorozata helyett egy hosszanti, egyenes ültetőárkot kiásnia. Ezzel a módszerrel sokkal könnyebb precíz, egyenes vonalba rendezni a töveket, ami sokat számít majd a későbbiekben, hiszen így a sövénysor is szabályos, egyenes lesz!
Az ültetés utolsó fázisa egy alapos beöntözés, mely segít a begyökerezés elindításában. Az első hetekben érdemes a szokásosnál többször vizet kijuttatni, hogy a kezdeti növekedés dinamikus legyen. A mogyoró hangsúlyozottan nem kedveli, ha földje teljesen kiszárad, főképpen fiatal, zsenge korában!
Konténeres vagy szabadgyökerű?
A kertészetekben vagy kertészeti webáruházamban böngészve Ön látni fogja, hogy a mogyorót kétféle kiszerelésben is lehet választani, konténeres vagy szabadgyökerű változatban. Melyik a jó választás? A fő kérdés az idő, jobban mondva az évszak! A konténeres növények ugyanis a téli, fagyos hetek kivételével az év minden részében ültethetők, bár az ideális a tavasz és az ősz.
A szabadgyökerű cserjék ellenben egy szűkebb intervallumban telepíthetők, október és március között, de szintén csak fagymentes időszakokban. A tavasz későbbi szakában, vagy nyáron, ősszel utóbbiak nem ültethetők! Kertészeti webáruházamban a szabadgyökerű növényeket idényjelleggel, az ültetési időszakukban árusítom, így Ön biztosan nem tud helytelenül választani. Általános felhasználásra, hobbikertészeti célokra inkább a konténeres változatokat ajánlom, hiszen ezek telepíthetősége sokkal rugalmasabb, és kezelésük, kihelyezésük is egyszerűbb!
A mogyoró metszése
A mogyoró metszését két témakörre kell szétbontani, ezek pedig a ritkítás és a metszés. Bár alapvetően hasonló eljárásokról van szó, mégsem ugyanazt jelenti a két kifejezés, de megijedni nem kell, a mogyoró kifejezetten kevés metszési feladatot ad a gazdájának, és szakértelem sem szükséges ezek elvégzéséhez. Nézzük először a ritkítást!
A mogyoró ritkítása azt jelenti, hogy a föld felszínén előbukkanó tősarjakat rendszeresen szanálni kell, különben a bokor túlságosan besűrűsödik, nem jut be fény a belsőbb részeire, terméshozama csökken, ráadásul túlburjánzó, ápolatlan látványt fog nyújtani idővel.
A ritkítás során a tősarjakat egyszerűen el kell távolítani! Ha azonban egy termővessző már elöregedett, akkor azt vágjuk le, és a mellette előtörő tősarjat hagyjuk meg, így lehet elvégezni a bokor ifjítását! A tősarjak eltávolítását a virágzás után végezze el, ha ugyanis ennél korábban teszi ezt meg, akkor csökkenti az eredményes beporzás esélyét!
A mogyoró általános metszési feladatai kicsit eltérnek a ritkítás teendőitől. A metszést kora tavasszal érdemes elvégezni, március tájékán. A virágok általában a tavalyi hajtásokon, vagy ahogy hívjuk őket, az egyéves vesszőkön foglalnak helyet. Ezeknek a vesszőknek a metszése azért szükséges, hogy a bokor a lehető legtöbb egyéves vesszőt nevelje. A kora tavaszi visszavágás több hajtást eredményez, és ezáltal több vesszőn, nagyobb mennyiségű termés lesz.
Gyakran alkalmazzák a kertészek a három éves ciklusú metszést a mogyoró esetében. Ennek során az első évben a metszés során az ágak nagyjából harmadát nyesse le, jellemzően a talajszint fölött körülbelül kétarasznyi magasságig, nem sokkal egy olyan rügy felett, amely kifelé néz! A következő év tavaszán metssze le a tavalyról megmaradt vesszők felét, azokat, amelyekhez az első metszésnél nem nyúlt. Végül a harmadik év márciusában metssze le az eddig nem visszavágott vesszőket!
Végül pedig szót kell ejteni a formázó metszésről, ami csupán annyit tesz, hogy a szabálytalanul fejlődő, a bokor szép alakját elrontó ágakat le kell vágni, hiszen nem csupán a terméshozam, hanem a dekorációs érték, a szépség is számít! Az ilyen alakító, formázó metszést gyakorlatilag az év bármely szakában elvégezheti, mikor egy-egy rosszul, szabálytalanul fejlődő hajtást észrevesz!
A mogyoró betegségei és kártevői
Mint minden gyümölcstermőnek, a mogyorónak is megvannak a jellemző betegségei és kártevői, de szerencsére ez a cserjeféle az ellenállóbbak közé tartozik, így például sokkal kevésbé fogékony a fertőzésekre, mint a közkedvelt dió, vagy az egzotikusabbnak számító mandula. A betegségek mindig kevésbé sújtják az életerős, jól tartott növényeket, ez a kitétel a mogyoróra is igaz.
A mogyoró betegségei és kártevői - olvassa el átfogó cikkemet is a témában!
A betegségekkel és kártevőkkel vívott harc első lépése tehát a prevenció, ami azt jelenti, hogy próbálja meg mogyoróbokrát a lehető legjobb kondícióban tartani, ne feledkezzen meg a rendszeres öntözésről és a tápanyag kijuttatásról, így máris sokat tett annak érdekében, hogy növénye életerős és ellenálló legyen!
Megtetszett Önnek a mogyoró? Remélem igen! Ha szívesen ültetne kertjébe ebből az ígéretes és egyben mutatós gyümölcstermőből, akkor épp a legjobb helyen jár!
Kertészeti webáruházamban ugyanis egészséges, minőségi, előnevelt mogyoró csemetéket kínálok Önnek! Ráadásul az alapfaj mellett többféle különleges változatot is talál, így választhatja a szokatlanabb típusokat, de azt is megteheti, hogy a még érdekesebb látvány érdekében vegyesen ültet a különböző változatokból!
KATTINTSON IDE és azonnal megtekintheti a teljes mogyoró választékot!
Tetszett Önnek a cikk? Akkor kérem nyomjon a 'tetszik' gombra, vagy ossza meg írásomat barátaival, ismerőseivel!
