Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Minden, amit a kiviről tudni kell!

 

A kivi bár nem őshonos hazánkban, mégis régóta ismert és kedvelt gyümölcs, elég csak visszaemlékezni a rendszerváltozás előtti időkre, amikor a ritkán kapható banán mellett a szintén nem gyakran megvásárolható kivi jelentette az egzotikus, külföldi gyümölcsöt. A kivi ugyanakkor közel sem annyira egzotikus, már abban a tekintetben, hogy Magyarországon is problémamentesen termeszthető, ráadásul a házi kivi íze garantáltan finomabb és édesebb, mint a boltié, hogy miért, arra később adok választ!

A banán népszerűsége évtizedek óta töretlen, a kivi azonban nem futott be ilyen nagy karriert, pedig a banánhoz hasonlóan kifejezetten egészséges és finom gyümölcs. A kivivel kapcsolatban a legfélrevezetőbb tévhit, hogy déligyümölcs, így termesztése a mi klímánkon lehetetlen – tartják ezt sokan. Ez azonban egyáltalán nem igaz, ugyanis a kivi nem görög vagy olasz származású, hanem kínai eredetű! A kivi kínai termesztőhelyein a magyar klímához egészen hasonló időjárási viszonyok uralkodnak, így a zöld gyümölcs teljesen alkalmas alanya akár a hazai kiskerti, akár az itthoni nagyüzemi termesztésnek.  

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Az édes banánnal, naranccsal, mandarinnal (hogy a legnépszerűbbeket említsem), szemben a kivi savanykás ízű gyümölcs hírében áll, ám ez a feltételezés sem fedi teljesen a valóságot! A probléma forrása, hogy a kereskedelemben, tehát a boltokban, szupermarketekben kapható kivit gyakran a kellő érettség elérése előtt szedik le a könnyebb és hatékonyabb szállíthatóság érdekében. Ezért ezek a kivik nagyon sokszor nem a teljes érettségi állapotban kerülnek a boltokba és a vásárlók tányérjára, így az ízük nem megfelelően édes, de ez nem a gyümölcs sajátossága, hanem az érettség hiánya, hiszen a kivi alapvetően nagyon is édes gyümölcs! A saját termesztésű, házi kivi íze sokkal finomabb, valamint a mérete is nagyobb a boltban vásároltnál.

A kivi a hazai kertekben egyáltalán nem elterjedt gyümölcs, de ez is egy alapproblémára vezethető vissza! Azon kevesek, akik megpróbálkoztak a kiskerti neveléssel, szinte mindig keserű tapasztalatokról számoltak be, gyakran hallani gyenge hozamról, meddő fákról, pedig nem az egyszeri hobbikertész, hanem a megfelelő szakirodalom hiánya, és a szakszerűtlen árusítás a felelős leginkább! Hogy miért?

A fő gondot az okozza, hogy a kivi esetében kétlaki növényről van szó, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. Sok kertészet és faiskola sajnos egyszerűen nincs tisztában az általuk árult növények nemével és fajtájával, például gyakran önporzós kivit ígérnek, pedig az ilyen növény ritka, és általában kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz. A gazdag terméshez, a minőségi, ízletes gyümölcshöz minden esetben szükség van porzó és termő egyedekre!

Nem ritka az sem, hogy a faiskolában, kertészetben véletlenül összekeverik a címkéket, és ezáltal porzót adnak el termőként, vagy fordítva. Ilyen esetben természetesen a beporzás elmarad, pedig a vásárló jogosan hiheti, hogy a két eltérő nemű növény sikeres beporzást és dús gyümölcshozamot eredményez. Az ilyen és ehhez hasonló szerencsétlen esetek nagyban rombolták/rombolják a kivi hírnevét, mivel a gyümölcsöt nem termő növény a vásárlókban érthető módon csalódást kelt.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Az alábbiakban ezért kísérletet teszek arra, hogy részletesen, alaposan, és főképpen szakszerűen bemutassam Önnek a kivit, mint gyümölcstermőt, és megismertessem Önt a termesztés és a gondozás fortélyaival!

A kivifélék botanikailag az Actinidiaceae család Actinidia nemzetségéhez tartoznak. A nemzetség őshonos élőhelye Kelet-Ázsia, a legjelentősebb termesztett fajták túlnyomórészt az Actinidia deliciosa, kisebb részben az A. chinensis fajhoz tartoznak. Fontos tisztázni, hogy az egyéb Actinidia fajoknak (A. kolomikta, A. arguta, A. callosa, A. melanandra, azaz a minikiviknek) csekély kereskedelmi jelentőségük van, gyümölcsük apró, bár szintén kellemes és ízletes.

Ezért a továbbiakban olvasható információk a termesztett fajtákra vonatkoznak majd, ezen belül is elsősorban az A. deliciosa ’Hayward’ fajtára, mivel messze ez a legsikeresebb, a legnagyobb gyümölcsű típus, piaci részesedése 90% fölötti, tehát ha Ön kivi növényt rendel vagy vásárol, szinte biztos, hogy ezzel a fajtával fog találkozni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy más fajokra és fajtákra gyakran teljesen eltérő termesztéstechnológiai ismeretek vonatkoznak.

A kivi tehát kétlaki növény, azaz külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. Elvileg bármely porzós Actinidia megfelelő bármely termőfajta beporzásához, amennyiben a nőivarúval azonos időben virágzik. Ezért a virágzási idő határozza meg, hogy melyik nőivarú fajtához milyen porzófajta szükséges. A legelterjedtebb és legérdemlegesebb ’Hayward’ fajta esetében a ’Tomuri’ porzófajta a legáltalánosabb.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Amennyiben Ön már rendelkezik otthon néhány tő kivivel, de a termés eddig elmaradt, akkor első lépésként a növényének vagy növényeinek nemét szükséges meghatároznia. Virágzáskor megállapítható, hogy termős vagy porzós egyedről van-e szó, ugyanis a termős virág közepében nagyon jellegzetes formát képező bibeszálak vannak, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban. Körülötte vannak ugyan portokok, de ezek nem tartalmaznak megtermékenyítésre képes pollent.

A porzós virágban nincs bibe, virágpora viszont megtermékenyítőképes. A ’Hayward’, és a ’Tomuri’ páros esetében nyílás előtt is megállapítható már a növények neme: a nőivarún egy száron jellemzően egy virág van, a hímivarún három. A porzós egyed a vessző tőközeli részén is hoz virágot, a termős inkább a negyedik-ötödik rügytől kezdődően. A lehullott virágok porzós növényre utalnak, az apró, később lehulló gyümölcskezdemények pedig beporzás hiányában nem termő, nőivarú növényre. 

Amennyiben Ön még csak most szeretné beszerezni növényeit, vagy a kertjéből hiányzó nemű példányt szeretné pótolni, akkor igyekezzen hozzáértő, megbízható forrásból beszerezni a kivi növényeket! 

 

Kertészetem webáruházát IDE KATTINTVA érheti el, tekintse meg,

hogy milyen egyszerű és követhető módon válogathatja ki az Önnek kellő kivi töveket!

 

Amennyiben Ön egy kertészetben, faiskolában járva válogat, figyeljen bizonyos jelekre, melyek segíthetnek a helyes választásban! Nagyon bizalomgerjesztő elem, ha a kertészetben egymástól teljesen elkülönítve tárolják a különböző nemű növényeket, ez ugyanis azt jelzi, hogy szétválogatásra kerültek a női és hím ivarú példányok, így Ön minden külön beazonosítási folyamat nélkül egyszerűen választhatja az Önnek kellő darabot! A címkéken a ’Hayward’ (termő) és a ’Tomuri’ (porzó) neveket keresse, ha ezek feltüntetésre kerültek, akkor szintén nagyon valószínű, hogy Ön azt kapja, amit szeretne!

A sikeres beszerzés után következik az ültetés és a gondozás! Ne féljen ezektől a feladatoktól, a kivi ültetése, nevelése, és metszése egyáltalán nem bonyolultak, valójában kevesebb vele a vesződség, mint néhány szokványos gyümölcstermőnkkel. Kiemelten jó hír, hogy a kivivel kapcsolatban ráadásul gyakorlatilag semmilyen növényvédelmet nem kell alkalmazni, ugyanis roppant életerős és ellenálló növény, ezen kívül alig akad kártevője vagy jellemző betegsége. Sajnos a metszéssel kapcsolatban is rendkívül káros tévhitek terjednek, ezek önmagukban is bőven elegendőek a sikertelenséghez, ezért az alábbiakban a metszés sajátosságaira is ki fogok térni!

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

A kivi növény vásárlását követően következhet a növény helyének kijelölése, a talaj előkészítése, majd az ültetés maga. Előbb azonban tegyük tisztába, hogy melyik nemű növényből hány darabot érdemes venni, és hogy ezeket hogyan kell elrendezni az ültetés helyén!

Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, mezőgazdasági kivi ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó. Ez azt jelenti tehát, hogy kiskerti körülmények között legalább egy porzós, és legalább 3-5 termős növényt kell beszerezni, hogy biztosított legyen a gyümölcstermés.

Az egyes töveket semmiképpen ne ültesse 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz, mert ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz, vagyis nem fognak kielégítően és megfelelő ütemben fejlődni.

A kivi sok más gyümölcstermőhöz hasonlóan támrendszert fog igényelni. Célszerű a kivi töveket hosszanti sorba ültetni, mégpedig azért, hogy a későbbiekben, mikor a növények már akkora méretűre fejlődtek, hogy támasztékot igényelnek, könnyen kiépíthető legyen a támrendszer. Természetesen nem előírás a sorba való ültetés, a kivit lehet lugasra, pergolára, apácarácsra, vagy egyéb megszokott támasztékra terelni, de Ön tulajdonképpen bármilyen alakzatba rendezve kihelyezheti a töveket, csak a rendelkezésre álló hely jelent korlátot!

Érdemes ezzel kapcsolatban előre gondolkodni, hiszen a kivi nem csupán egy gyümölcstermő, hanem egyben egy vonzó megjelenésű, nagy zöld lombtömegű növény, amit dekorációként vagy éppen árnyékot adó futónövényként is lehet kezelni! Ahogy régen például gyakori látvány volt az alagútszerű szőlőlugas, ami alatt meghitten lehetett egy kerti ülőgarnitúrán borozni vagy vacsorázni, úgy a kivi is betöltheti ugyanezt a szerepet!

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, vagy a késő ősz, utóbbi esetben viszont mindenképpen fel kell kupacolni a növényt nagyjából 20 cm magasságban földdel, mivel a zsenge törzsön a kérget az erős fagyok felrepeszthetik, ez pedig a pangó vízzel párosulva nagyon kedvező táptalajt biztosít a különféle gombás megbetegedéseknek! A növényt egyéb módon takarni ugyanakkor teljesen felesleges sőt, kifejezetten ellenjavallt. 

A konténeres kiszerelésű kivi töveket valójában kora tavasztól késő őszig bármikor ki lehet ültetni, a tavaszi és őszi telepítés azért praktikusabb, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és kiszáradás. Ettől függetlenül akár nyáron is ültethetők a kivi tövek, de ilyenkor – főképpen aszályos, forró időszakokban – nagyobb körültekintést igényel a művelet! A nyári ültetés megköveteli a gyakoribb öntözést, és ilyenkor nagyon hasznos a mulcsolás, ami késlelteti a talaj kiszáradását!

A híresztelésekkel ellentétben a kivi nem kimondottan napfényigényes, sőt, inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára. Ezért a kertben is ott érzi magát a legjobban, ahol nem éri huzamosabb ideig, főleg délben és kora délután közvetlen, erős napsütés. Magas termetű, ritkásabb lombú fák alá is telepíthető, valamint kedvező fekvésű falak, kerítések mellé is nyugodtan ültethető. A kivi helyének kijelölésekor érdemes szélvédett, huzatmentes területet kijelölni, főleg a fiatalabb példányokban tehet kárt a szél.

Érdemes tudni azt is, hogy a kifejlett, felnőtt kivi dús, tömött lombozattal fog rendelkezni, így erős árnyékot vet majd, vagyis alatta nem fog megmaradni semmilyen egyéb növény. Érdemes ezzel a körülménnyel is kalkulálni, ha például boltíves lugasra, vagy felül is rácsos futtatófelületű támasztékra tereli növényét! Számos gyümölcs jól megél utcafronti földsávokba telepítve is, a kivi ugyanakkor nem tartozik ebbe a csoportba. Kúszó habitusa és támrendszer igénye miatt az ilyen közös használatú, nyílt területekre nem javallott a telepítése.

Szintén sokféle gyümölcs nevelhető dézsában, nagyobb edényben, akár például balkonokon, vagy teraszokon. Sajnos a kivi az ilyen típusú nevelésre sem kimondottan alkalmas, elsősorban kétlaki mivolta miatt. Jó hír azonban, hogy léteznek öntermékeny kivifajták, melyekkel lehet kísérletet tenni, amennyiben egy nagyobb dézsába vagy méretesebb virágládába ülteti, és biztosít neki kapaszkodásra alkalmas támrendszert. Összességében azonban a kivi nem kimondottan balkongyümölcs, sem a kúszó növekedése, sem a hely-, és támasztékigénye, sem pedig a kétlakisága nem teszi kezes balkongyümölccsé.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Érdekesség: kiwi vagy kivi?

A kivivel kapcsolatban általában felvetődik a helyesírás mikéntje is, vagyis, hogy kivi vagy kiwi? Anélkül, hogy egy nyelvészeti témába túlzottan belemélyednénk, rövid kutatás után a kivi változat tűnik helyesnek, mégpedig két okból kifolyólag.

Az egyik, hogy idegen szavak magyarításánál az átírás egy-egy szón belül következetes abban az értelemben, hogy ha sor kerül rá, akkor a tipikusan idegen betűket, betűkapcsolatokat mind kiküszöböljük, kivéve az x-et és a ch-t, amelyek noha a szűkebb magyar ábécének nem részei. (Forrás: wikipedia).

A másik magyarázat szerint az angol kiwi és a magyar kivi esetében teljes fonemikus helyettesítésről beszélhetünk, hiszen az angol w bilabiális zöngés réshangot jelöl, amit a magyar nyelv a labiodentális v-vel helyettesít. (Forrás: Vörös Éva, Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára)

 

*****************************************

 

A kivi talajigénye egyáltalán nem összetett, az átlagos, szélsőségektől mentes kerti talaj jellemzően megfelelő, de természetesen mindig lehet javítani a közegen. A talaj minőségét tekintve a kivi számára előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik, csak a túl meszes talajokon, vagyis Magyarország területének alig néhány százalékán adódhat probléma.

A túl kötött, agyagos talajt homok, komposzt, vagy perlit adagolásával lehet lazábbá tenni, a kimondottan homokos, túl laza közeg pedig komposzt, vagy zsákos általános termőföld bekeverésével javítható fel. A kivi ültetése előtt mindenképpen jó ötlet – talaj milyenségétől függetlenül is – egy jó adag komposzt kihelyezése és talajba forgatása, ez a természetes tápanyag nagyban fogja segíteni a növény begyökerezését és dinamikus növekedését.

Egyes gyümölcsök érzékenyek a talaj Ph-értékére, a kivi esetében túlzott érzékenységről nem beszélhetünk, de az tény, hogy általánosságban a kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Az ültetés menete szokásosnak mondható. Az előkészítési szakaszban a gondosan, a fényviszonyokat is számításba véve kijelölt termesztési területet ássa fel, és ezzel egyidejűleg végezzen alapos gyomtalanítást. Az ásás közben érdemes kihelyezni a szervestrágyát vagy a komposztot, hiszen ilyenkor lehet jól beforgatni a tápanyagot a talajba.

A tápanyag kihelyezése nem alapfeltétel, amennyiben Ön úgy ítéli meg, hogy az adott területen közelmúltban (az elmúlt egy évben például) volt tápanyag kihelyezés, úgy ez most mellőzhető. Köztes megoldás lehet, hogy ha trágya vagy komposzt helyett friss, zsákos termőföldet kever a kerti talajhoz, ezzel a közeg állaga is javul, és a tápanyag ellátottsága is megfelelő lesz.

A fellazított talajt ajánlott tömöríteni (vagy pár napig tömörödni hagyni), ezután készülhetnek el az ültetőgödrök. Nem kell túlzásba esni a méreteket illetően, főképpen, ha a föld már a fentieknek megfelelően át lett mozgatva. A mélyedés legyen a növény konténerénél (földlabdájánál) kétszer nagyobb.

Következő lépésként a növényt vegye ki az edényéből, és helyezze a gödörbe, mégpedig úgy, hogy a földlabda felszíne egy síkba essen a talaj szintjével. Ezt követően csak a kiásott föld visszahelyezése következik, valamint ennek végeztével egy alapos első beöntözésre lesz szükség. A vízzel a következő hetekben sem szabad spórolni, a kezdeti időszakban kiemelten fontos elkerülni a kiszáradást, így biztosítva a növénynek a sikeres begyökeresedést!

 

Ezek tehát a kivi beszerzésének és ültetésének alapvető tudnivalói, ám mindezen információk még nem elegendőek a teljes sikerhez! 

Kertész szakemberként, vagy éppen kertészeti webáruházam vásárlóitól gyakran kapok kérdéseket a kivivel kapcsolatban, az ezen kérdésekre adott válaszok pedig bizonyára Önnek is hasznára válnak! 

Következzenek most a kivivel kapcsolatos leggyakoribb és legfontosabb felvetések, és az azokra adott részletes válaszok!

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Ültethető, termeszthető-e a kivi nálunk?

Röviden igen, de van hosszabb válasz is. A kivi a köztudatban, mint déligyümölcs él, azonban ez nem igaz. A kivi ugyanis Kelet-Ázsiából származik, így a magyar klíma megfelelő a számára. A kivi tehát nem a mediterrán narancs, vagy citrom rokona, melyeket csak körülményes teleltetéssel lehet életben tartani egész évre, hanem egy a mi éghajlatunkon szépen megélő gyümölcs, melyet nagyüzemi, és kiskerti körülmények között is sikerrel lehet nevelni. Egyes kivifajták ugyan fagyérzékenyek lehetnek, de ezeket is hatékonyan lehet megvédeni őszi-téli takarással!

 

Milyen kivifajták léteznek?

kivifélék az Actinidiaceae növénycsalád nemzetségéhez tartoznak. A termesztett fajták többségükben az Actinidia deliciosa, kisebb részben az A. chinensis fajhoz tartoznak. Vannak egyéb kivifajták is, elsősorban a minikivik (A. kolomikta, A. arguta, A. callosa, A. melanandra) de ezek ritkán termesztettek, és nem is gyakran vásárolhatók meg, de tény, hogy gyümölcsük ízletes, és termesztésük is lehetséges. Az A. deliciosa ’Hayward’ fajta a legsikeresebb, a legnagyobb gyümölcsű típus, piaci részesedése 90% fölötti, aki tehát kivit nevel vagy kivi gyümölcsöt vásárol a boltban, szinte biztosan ezzel a fajtával találkozik!

 

Hogyan kell öntözni a kivit?

A kivi vízigényes növény, így a rendszeres öntözése alapfeladat. A talajigény taglalásakor megemlített jó vízgazdálkodású közeg azért is volt fontos, mert a kivinek bőségesen adagolt nedvességre van szüksége, ráadásul olyan módon, hogy az ne szivárogjon el túl hamar a talajból. Jó ötlet a csepegtető öntözőrendszer kiépítése, ezzel biztosítható a folyamatos nedvesség.

Manapság már szinte minden kertészetben kaphatók előregyártott, apró lyukakkal ellátott csepegtető tömlők, melyeket egyszerűen csak a kerti csaphoz kell csatlakoztatni, így a csepegtető öntöző kiépítése egyáltalán nem drága, valamint szakértelem és különösebb gyakorlat nélkül is kivitelezhető házilag. Az aszályos nyári hetekben kiemelten figyeljen a kivi vízellátására, számolva azzal, hogy a kánikulai hetekben a csepegtető öntözés mennyisége nem elegendő, így kiegészítő öntözést is kell végezni! Fontos tanács, hogy az öntözés intenzitása május és augusztus között legyen a legmagasabb!

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Hogyan kell biztosítani a tápanyag utánpótlást?

A kivi vízigénye mellett markáns tápanyagigénnyel is rendelkezik, ezért ajánlott évente egy-két alkalommal komposztot, szervestrágyát kihelyezni a tövekhez. A kapálásos beforgatást mellőzni kell, a kivinek ugyanis számos gyökere van a földfelszínhez közel, így a kapálással, ásással ezeket könnyen megsértheti! A folyamatos, túlzott trágyázás ellenjavallt, az ellenőrizetlenül, túlzott mértékben, vagy kontroll nélkül kihelyezett tápanyagok túladagoláshoz vagy éppen hiánybetegségek kialakulásához vezethetnek! 

 

Ki porozza be a kivit?

A kivit nem a szél, hanem rovarok, elsősorban méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovar segítők jelenléte, másfelől a dolgot megfordítva, a kivi növények közelében biztos meg fognak jelenni a méhek és egyéb rovarok, ezt a körülményt is ajánlott tehát fejben tartani, ha Ön kivit szeretne termeszteni! Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet, ilyenkor a megfelelő segédeszközzel egyszerűen kézzel kell elvégezni a beporzást. A beporzás témakörébe tartozik még egy praktika, amennyiben a virágok és a gyümölcskezdmények ritkítását elvégzi, növelheti a termés minőségét, hiszen ilyenkor a növénynek kevesebb gyümölcsre jut majd ugyanannyi energiája!

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Mi lehet az oka annak, ha nem terem a kivim?

A termés elmaradásának több oka lehet. Előfordulhat, az öntermékenyként árult/megvásárolt kivi valójában nem az, így hiányzik az ellenkező nemű párja, és nem történik meg a beporzás. Az is lehet, hogy hibásan kerültek összeválogatásra a tövek, és csak termős vagy csak porzós növények vannak a kertben. A beporzás hiánya is okozhat elégtelen vagy teljesen elmaradó termést. Az is nagyban csökkentheti a termés mennyiségét, ha a kivi igényei nagymértékben nem teljesülnek, így például rossz talajtípusba került kiültetésbe, teljes mélyárnyékban vagy éppen árnyék nélküli tűző napsütésben van, de rosszat tehet a kiszáradás is, valamint a tápanyagok nagyfokú hiánya is hanyatlást okoz.

 

Hogyan állapíthatom meg legkönnyebben a kivi példányok nemeit?

Virágzási időben a termős virág közepében jellegzetes, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban elhelyezkedő bibeszálak láthatóak, a porzós virágban ugyanakkor nincs bibe. A ’Hayward’, és a ’Tomuri’ páros esetében már nyílás előtt is biztonsággal elvégezhető a vizsgálat, a női ivarún egy száron egy virágot találni, míg a hímivarún hármat. A porzós példány a vessző tőközeli részén is hoz virágot, a termős ezzel szemben a negyedik - ötödik rügytől kezdődően. A lehullott virágok porzós növényre utalnak, a kisméretű, rendszerint hamar lehulló gyümölcskezdemények pedig beporzatlan (megtermékenyítetlen) nőivarú növényt jeleznek.

 

Nevelhetek-e kivit bolti gyümölcs magjából?

Igen, lehetséges magról szaporítani a kivit, ám ilyenkor szinte 100%-os eséllyel porzós növény fejlődik belőle, vagyis magról nevelt példányok esetében majdnem biztos, hogy csak egynemű növényei lesznek, így pedig nem jön létre a beporzás, vagyis gyümölcs fejlődésére nem lehet számítani. A már meglévő, ismert nemű növényekből ugyanakkor hajtásdugványokkal lehetséges a szaporítás, számos kivinevelő hobbikertész járt már sikerrel így.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Mikor és hogyan érdemes kialakítani a támrendszert?

A támrendszer kiépítésére közvetlenül az ültetéskor még nincsen szükség, hiszen a fiatal tövek mérete ezt még nem indokolja. Ettől függetlenül jó ötlet úgy kijelölni a növények helyét, hogy ott a későbbiekben a támrendszer egyszerűen és a növényt illetően sérülésmentesen kialakítható legyen. A támrendszer roppant változatos lehet, de a legelterjedtebb a kivi esetében az olyan kialakítás, ami nagyjából két méter magasságig függőleges, aztán pedig vízszintben folytatódik.

Így nem csak egy árnyas lugast lehet kialakítani, de a növény az alapterülethez mérten így fér el a legjobban, ráadásul a termést így egyszerűen, kis nyújtózással lehet majd szüretelni! Természetesen más típusú támasztékok is szóba jöhetnek. A támaszték megépítése az ültetést követő évben válik majd aktuálissá, de persze annak sincs akadálya, hogy rögtön az ültetés idején elkészüljön, legfeljebb így egy ideig egy csupasz támrendszer lesz a látvány.

 

Milyen növényvédelmi feladatokat kíván meg a kivi?

Az egyik legjobb hír a kivivel kapcsolatban, hogy roppant ellenálló és strapabíró növény, így növényvédelmi feladatokkal (kórokozókkal, élősködőkkel) optimális esetben Önnek sem kell foglalkoznia. Természetesen a kivinek léteznek betegségei, például a szár-, és gyökérrothadást vagy tűzelhalást okozó baktériumok, Magyarországon azonban ezek felbukkanására minimális esély van.

A kártevők közül esetleg megjelenhetnek pajzstetvek, illetve Ausztráliában és Dél-Amerikában jelentősnek számítanak a sodrólepke fajok (jobban mondva ezek hernyói), utóbbiak azonban hazánkban szintén ismeretlenek. Ritkább esetben a jól ismert lisztharmat jelenhet meg a kivin, ezen a gombás fertőzés ellen azonban viszonylag könnyen fel lehet venni a harcot.

 

Hogyan kell metszeni a kivit?

A metszéssel kapcsolatban egy tipikus és igencsak súlyos hiba, hogy sokan a vesszők úgynevezett rövid csapra történő metszését alkalmazzák, ezzel pedig nagy valószínűséggel az összes termőrügyet szanálják. Ennek a téves gyakorlatnak elsősorban a szakirodalom hiánya, illetve a téves metszési útmutatók az okai. A különböző leírásokban, sőt, sokszor még a szakcikkekben is azt javasolják, hogy a kivi esrtében a szőlőnél alkalmazott metszési technikát végezzük el, ez azonban tilos!  

A kivi metszése valójában csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll, alapvetően csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Tavaszi ültetés esetében a következő évben, őszi ültetésnél a következő tavasszal egy ígéretes, erőteljes rügy fölött kell visszametszeni a növényt, megközelítőleg 20-30 cm-es magasságban, és az ebből előbukkanó hajtást kell használni a leendő törzs kialakításához. Ehhez egy hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra lesz szükség, ami mentén növényeket egy törzsön, minél magasabbra kell növeszteni.

 

Kivi fajták széles választéka a Megyeri kertészetben!

 

Mikor jön el a kivi szüret ideje?

A kivi tövek nem fognak az ültetést követő évben már rögtön gyümölcsöt adni, sőt, az első komolyabb betakarításig 3-5 évet kell majd várni, a terméscsúcsot pedig a nyolcadik évtől fogja elérni a növény. Fontos megemlíteni, hogy a kivi hosszú életű növény, élettartama akár 40-50 év is lehet, így érdemes kivárni a kezdeti éveket, utána ugyanis évtizedeken keresztül ellátja Önt gyümölccsel házi ültetvénye!

Jó hír, hogy a leszedés ideje hosszú, akár 3-5 héten keresztül folyamatosan lehet csipegetni a hajtásokról a gyümölcsöt, tehát nem kell egy nagyobb, egyszeri szüretet tartani. Érdemes persze a méretesebb, fejlettebb darabokat leszakítani először, és hagyni még kicsit növekedni az apróbbakat.

A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg, ezek beállta előtt kis idővel kell akcióba lépni. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs, ez okozza gyakran azt, hogy az üzletekbe kerülő, koraérett gyümölcs kellemetlen ízű, savanykás. A hűvös helyen tárol kivi akár hónapokig eláll, de zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető!  A kivi akkor igazán érett és fogyasztható, ha az állaga az érett őszibarackhoz hasonló. 

 

Létezik-e öntermékeny kivi?

Ez egy nagyon fontos kérdés, a válasz pedig az, hogy létezik öntermékeny kivi, de ha Ön ilyen fajtát szeretne, nagy körültekintéssel kell eljárnia! A legnagyobb probléma, hogy nagyon sok kertészetben vagy árudában (általában jóhiszeműen, véletlenül) olyan kivit adnak el öntermékeny fajtaként, ami valójában nem az! Az ilyen növény természetesen nem fog gyümölcsöt hozni, ez pedig roppant csalódáskeltő és kiábrándító lesz. Amennyiben Ön mindenképpen öntermékeny kivit szeretne, mindig biztos forrásból szerezze be növényét, IDE KATTINTVA például garantáltan ilyen öntermékeny kivit rendelhet.

Ajánlom figyelmébe a 'Jenny' öntermékeny kivi fajtát, ami nem igényel maga mellé porzópárt maga, így ideális választás akkor, ha Ön elsőként csak egy óvatos kísérletet tenne a kivivel, vagy ha például helyszűkében van, és nem tud egyszerre 4-5-6 tő porzó és termő kivit vegyesen kiültetni. Az öntermékeny kivi alkalmas a dézsás nevelésre is, így akár izgalmas és hasznos balkongyümölcs is lehet belőle!

A 'Jenny' öntermékeny kivi természetesen a többi fajtához hasonlóan futtatva, pergolára, támasztékra nevelve, hagyományos kerti gyümölcsként is nevelhető, tehát ha Ön nem kíván a beporz mellé. Cserépben, konténerben is nevelhetjük, futtassuk pergolára, támrendszerre, így saját kivi csemeténk 3-4 méteresre is megnőhet! Rendkívül ellenálló, fagytűrő fajta, napos vagy félárnyékos helyeket kedvel.

Fontos tudnia, hogy az öntermékeny kivik sajátossága, hogy a kétlaki példányokhoz képest kevesebb termést hoznak!

 

Ezzel a kivi bemutatásának a végére értünk, ha idáig elolvasta cikkemet, akkor bizton állíthatom, hogy Ön minden szükséges alapismeretet megszerzett a kivi otthoni  ültetésével, nevelésével, gondozásával, metszésével kapcsolatban! Ha kedvet kapott ehhez a kezes, dekoratív, és különösen ízletes termést ígérő gyümölcsfajta kipróbálásához, akkor jó hír, hogy kertészetemből akár azonnal meg is rendelheti az Önnek tetsző fajtákat!

 

IDE KATTINTVA porzós és termős kivi növényeket rendelhet!

 

IDE KATTINTVA pedig valódi, ténylegesen öntermékeny kivit vásárolhat!

 

Webáruházamban könnyen és egyértelműen kiválogathatja az Önnek szükséges darabszámú és típusú porzós/termős kiviket, így biztos lehet majd abban, hogy a beporzás megfelelő lesz, és a gyümölcstermés megtörténik!

Fontos információ, hogy a webáruházamból megrendelt kivi növényeket nem postai úton vagy külsős futárcéggel juttatom el Önhöz, hanem a szállítást kertészetem saját teherautóival végzem. Ez azért lényeges, mert így az érzékeny, élő áru biztonságban, szakszerűen kezelve, frissen jut el Önhöz! A kiszállítás természetesen az ország egész területére, az összes településre érvényes!

 

Tetszett Önnek a cikk? Akkor kérem kattintson a 'tetszik' gombra, vagy ossza meg írásomat barátaival, ismerőseivel!

 

A cikk megírásában segítségemre volt Miklós Ákos Márton és Varga János Termesszünk kivit Magyarországon is! című hiánypótló tanulmánya. 

Tartalomhoz tartozó címkék: kivi