A kivifélék botanikailag az Actinidiaceae család Actinidia nemzetségéhez tartoznak. A nemzetség őshonos élőhelye Kelet-Ázsia, a legjelentősebb termesztett fajták túlnyomórészt az Actinidia deliciosa, kisebb részben az A. chinensis fajhoz tartoznak. Fontos tisztázni, hogy az egyéb Actinidia fajoknak (A. kolomikta, A. arguta, A. callosa, A. melanandra, azaz a minikiviknek) csekély kereskedelmi jelentőségük van, gyümölcsük apró, bár szintén kellemes és ízletes.
Megfelelő nevelési körülmények esetén igen bő termésre számíthatunk
A kivi bár nem őshonos hazánkban, mégis régóta ismert és kedvelt gyümölcs, elég csak visszaemlékezni a rendszerváltozás előtti időkre, amikor a ritkán kapható banán mellett a szintén nem gyakran megvásárolható kivi jelentette az egzotikus, külföldi gyümölcsöt. A kivi ugyanakkor közel sem annyira egzotikus, már abban a tekintetben, hogy Magyarországon is problémamentesen termeszthető, ráadásul a házi kivi íze garantáltan finomabb és édesebb, mint a boltié.
Az édes banánnal, naranccsal, mandarinnal (hogy a legnépszerűbbeket említsem), szemben a kivi savanykás ízű gyümölcs hírében áll, ám ez a feltételezés sem fedi teljesen a valóságot! A probléma forrása, hogy a kereskedelemben, tehát a boltokban, szupermarketekben kapható kivit gyakran a kellő érettség elérése előtt szedik le a könnyebb és hatékonyabb szállíthatóság érdekében.
Ezért ezek a kivik nagyon sokszor nem a teljes érettségi állapotban kerülnek a boltokba és a vásárlók tányérjára, így az ízük nem megfelelően édes, de ez nem a gyümölcs sajátossága, hanem az érettség hiánya, hiszen a kivi alapvetően nagyon is édes gyümölcs! A saját termesztésű, házi kivi íze sokkal finomabb, valamint a mérete is nagyobb a boltban vásároltnál.
C-vitamin tartalma is jelentős
A kivi a hazai kertekben egyáltalán nem elterjedt gyümölcs, de ez is egy alapproblémára vezethető vissza! Azon kevesek, akik megpróbálkoztak a kiskerti neveléssel, szinte mindig keserű tapasztalatokról számoltak be, gyakran hallani gyenge hozamról, meddő fákról, pedig nem az egyszeri hobbikertész, hanem a megfelelő szakirodalom hiánya, és a szakszerűtlen árusítás a felelős leginkább!
Hogyan termesszünk sikeresen kivit?
A fő gondot az okozza, hogy a kivi esetében kétlaki növényről van szó, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. Sok kertészet és faiskola sajnos egyszerűen nincs tisztában az általuk árult növények nemével és fajtájával, például gyakran önporzós kivit ígérnek, pedig az ilyen növény ritka, és általában kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz.
A gazdag terméshez, a minőségi, ízletes gyümölcshöz minden esetben szükség van porzó és termő egyedekre! Nem ritka az sem, hogy a faiskolában, kertészetben véletlenül összekeverik a címkéket, és ezáltal porzót adnak el termőként, vagy fordítva. Ilyen esetben természetesen a beporzás elmarad, pedig a vásárló jogosan hiheti, hogy a két eltérő nemű növény sikeres beporzást és dús gyümölcshozamot eredményez. Az ilyen és ehhez hasonló szerencsétlen esetek nagyban rombolták/rombolják a kivi hírnevét, mivel a gyümölcsöt nem termő növény a vásárlókban érthető módon csalódást kelt.
A kivi tehát kétlaki növény
A továbbiakban olvasható információk a termesztett fajtákra vonatkoznak majd, ezen belül is elsősorban az A. deliciosa ’Hayward’ fajtára, mivel messze ez a legsikeresebb, a legnagyobb gyümölcsű típus, piaci részesedése 90% fölötti, tehát ha Ön kivi növényt rendel vagy vásárol, szinte biztos, hogy ezzel a fajtával fog találkozni. Fontos tudni ugyanakkor, hogy más fajokra és fajtákra gyakran teljesen eltérő termesztéstechnológiai ismeretek vonatkoznak.
A kivi tehát kétlaki növény, azaz külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. Elvileg bármely porzós Actinidia megfelelő bármely termőfajta beporzásához, amennyiben a nőivarúval azonos időben virágzik. Ezért a virágzási idő határozza meg, hogy melyik nőivarú fajtához milyen porzófajta szükséges. A legelterjedtebb és legérdemlegesebb ’Hayward’ fajta esetében a ’Tomuri’ porzófajta a legáltalánosabb.
Amennyiben már rendelkezik otthon néhány tő kivivel, de a termés eddig elmaradt, akkor első lépésként a növényének vagy növényeinek nemét szükséges meghatároznia. Virágzáskor megállapítható, hogy termős vagy porzós egyedről van-e szó, ugyanis a termős virág közepében nagyon jellegzetes formát képező bibeszálak vannak, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban. Körülötte vannak ugyan portokok, de ezek nem tartalmaznak megtermékenyítésre képes pollent.
A termő virágok...
A porzós egyed a vessző tőközeli részén is hoz virágot, a termős inkább a negyedik-ötödik rügytől kezdődően. A lehullott virágok porzós növényre utalnak, az apró, később lehulló gyümölcskezdemények pedig beporzás hiányában nem termő, nőivarú növényre. A 'Hayward' és 'Tomuri' termős-porzós párosnál a nemek meghatározása már a virágok kinyílása előtt lehetséges.
...és a porzó virágok
A hímivarú növényen egy száron általában 3 virág található, míg párján száranként 1 virág szokott nőni. Ezek alapján magunk is könnyen meghatározhatjuk már meglévő kivink nemét. Amennyiben még csak most szeretné beszerezni növényeit, vagy a kertjéből hiányzó nemű példányt szeretné pótolni, akkor igyekezzen hozzáértő, megbízható forrásból beszerezni a kivi növényeket!
A kivit nem a szél, hanem rovarok, elsősorban méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovar segítők jelenléte, másfelől a dolgot megfordítva, a kivi növények közelében biztos meg fognak jelenni a méhek és egyéb rovarok, ezt a körülményt is ajánlott tehát fejben tartani, ha Ön kivit szeretne termeszteni! Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet, ilyenkor a megfelelő segédeszközzel egyszerűen kézzel kell elvégezni a beporzást.
A beporzás témakörébe tartozik még egy praktika, amennyiben a virágok és a gyümölcskezdmények ritkítását elvégzi, növelheti a termés minőségét, hiszen ilyenkor a növénynek kevesebb gyümölcsre jut majd ugyanannyi energiája!
Egyre gyakrabban találkozhatunk öntermékeny kivifajtákkal is, ilyen például a 'Jenny'. Ezen fajták nagy előnye, hogy termésérleléshez akár egyetlen tő is elegendő, nem szükséges porzópárt és termőnövényt választanunk.
Mire figyeljünk a kertészetekben a vásárlásnál?
Amennyiben Ön egy kertészetben, faiskolában járva válogat, figyeljen bizonyos jelekre, melyek segíthetnek a helyes választásban! Nagyon bizalomgerjesztő elem, ha a kertészetben egymástól teljesen elkülönítve tárolják a különböző nemű növényeket, ez ugyanis azt jelzi, hogy szétválogatásra kerültek a női és hím ivarú példányok, így Ön minden külön beazonosítási folyamat nélkül egyszerűen választhatja az Önnek kellő darabot!
Igazi ínyencség
A kivi nevelési körülményei
A kivi növény vásárlását követően következhet a növény helyének kijelölése, a talaj előkészítése, majd az ültetés maga. Előbb azonban tegyük tisztába, hogy melyik nemű növényből hány darabot érdemes venni, és hogy ezeket hogyan kell elrendezni az ültetés helyén! Egy porzós növény bőven elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, mezőgazdasági kivi ültetvényben jellemzően 7-8 termőre jut egy porzó.
Ha mindent jól csinálunk, ilyen lesz a végeredmény
Ez azt jelenti tehát, hogy kiskerti körülmények között legalább egy porzós, és legalább 3-5 termős növényt kell beszerezni, hogy biztosított legyen a gyümölcstermés. Az egyes töveket semmiképpen ne ültesse 2-2,5 méternél közelebb egymáshoz, mert ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz, vagyis nem fognak kielégítően és megfelelő ütemben fejlődni.
A kivi sok más gyümölcstermőhöz hasonlóan támrendszert fog igényelni. Célszerű a kivi töveket hosszanti sorba ültetni, mégpedig azért, hogy a későbbiekben, mikor a növények már akkora méretűre fejlődtek, hogy támasztékot igényelnek, könnyen kiépíthető legyen a támrendszer.
Dísznövényként is mutatós lehet
Természetesen nem előírás a sorba való ültetés, a kivit lehet lugasra, pergolára, apácarácsra, vagy egyéb megszokott támasztékra terelni, de Ön tulajdonképpen bármilyen alakzatba rendezve kihelyezheti a töveket, csak a rendelkezésre álló hely jelent korlátot!
Érdemes ezzel kapcsolatban előre gondolkodni, hiszen a kivi nem csupán egy gyümölcstermő, hanem egyben egy vonzó megjelenésű, nagy zöld lombtömegű növény, amit dekorációként vagy éppen árnyékot adó futónövényként is lehet kezelni! Ahogy régen például gyakori látvány volt az alagútszerű szőlőlugas, ami alatt meghitten lehetett egy kerti ülőgarnitúrán borozni vagy vacsorázni, úgy a kivi is betöltheti ugyanezt a szerepet!
Meghatározó szerepe lehet a kertben
Kivi ültetése és metszése
A konténeres kiszerelésű kivi töveket valójában kora tavasztól késő őszig bármikor ki lehet ültetni, a tavaszi és őszi telepítés azért praktikusabb, mert ilyenkor a frissen földbe kerülő növényeket nem fenyegeti a nyári meleg okozta hőkárosodás és kiszáradás. Ettől függetlenül akár nyáron is ültethetők a kivi tövek, de ilyenkor – főképpen aszályos, forró időszakokban – nagyobb körültekintést igényel a művelet! A nyári ültetés megköveteli a gyakoribb öntözést, és ilyenkor nagyon hasznos a mulcsolás, ami késlelteti a talaj kiszáradását!
A képen egy pár hónapja ültetett kiviegyed látható
A metszéssel kapcsolatban gyakori, és végzetes hiba, hogy sokan a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazzák, ezzel pedig jó eséllyel az összes termőrügyet eltávolítják. Ennek a téves gyakorlatnak az lehet az oka, hogy a kisszámú, magyar nyelven elérhető szakirodalmak rendszerint azt javasolják hogy a metszést a szőlőhöz hasonlóan kell elvégezni, ami rossz irány.
A kivi metszése valójában csupán ritkításból, hajtásválogatásból áll, alapvetően csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel.
Tavaszi ültetés esetében a következő évben, őszi ültetésnél a következő tavasszal egy ígéretes, erőteljes rügy fölött kell visszametszeni a növényt, nagyjából 20-30 cm-es magasságban, és az ebből előbukkanó hajtást kell használni a leendő törzs kialakításához. Ehhez egy hosszú, 4-5 méteres, egyenes karóra lesz szükség, ami mentén növényeket egy törzsön, minél magasabbra kell növesztenünk.
A kivi igényei
Bárki ültethet kivit, termesztése igen könnyű. A kivi nem kényes növény, átlagos kerti talajba ültethető. Napos helyen is jól érzi magát, de legjobban a félárnyékos helyeket kedveli, melyek eredeti élőhelyére hasonlítanak. Növényeink hamar megnőnek, hajtásaikkal árnyékot adnak. Az árnyék számunkra jó lehet, különösen ha kerti padunk felett nőnek kivi töveink, azonban erre a területre csak árnyékkedvelő növények ültethetőek, mint a szívvirág vagy az árnyékliliom.
A kivinek nincs különleges talajigénye, de általánosságban a kémhatás tekintetében inkább a semlegestől a savasba hajló talajt kedveli. A talaj minőségét tekintve előnyösebbek a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, de nem pangóvizes területek. Megfelelő vízgazdálkodás esetén homoktalajokon is jól fejlődik, csak a túl meszes talajokon, vagyis Magyarország területének alig néhány százalékán akadhat probléma.
A tápanyag-utánpótlást meghálálja, megfelelő megoldás lehet szerves trágya kiszórása, ugyanakkor hobbikerti körülmények között nem feltétlenül szükséges trágyázni, a tápanyagok ellenőrizhetetlen túladagolását elkerülendő.
Balkonon is?
Szintén sokféle gyümölcs nevelhető dézsában, nagyobb edényben, akár például balkonokon, vagy teraszokon. Sajnos a kivi az ilyen típusú nevelésre sem kimondottan alkalmas, elsősorban kétlaki mivolta miatt. Jó hír azonban, hogy léteznek öntermékeny kivifajták, melyekkel lehet kísérletet tenni, amennyiben egy nagyobb dézsába vagy méretesebb virágládába ülteti, és biztosít neki kapaszkodásra alkalmas támrendszert.
Termő kivik támaszrendszerrel
Összességében azonban a kivi nem kimondottan balkongyümölcs, sem a kúszó növekedése, sem a hely-, és támasztékigénye, sem pedig a kétlakisága nem teszi kezes balkongyümölccsé. Érdemes tudni azt is, hogy a kifejlett, felnőtt kivi dús, tömött lombozattal fog rendelkezni, így erős árnyékot vet majd, vagyis alatta nem fog megmaradni semmilyen egyéb növény. Érdemes ezzel a körülménnyel is kalkulálni, ha például boltíves lugasra, vagy felül is rácsos futtatófelületű támasztékra tereli növényét!
Számos gyümölcs jól megél utcafronti földsávokba telepítve is, a kivi ugyanakkor nem tartozik ebbe a csoportba. Kúszó habitusa és támrendszer igénye miatt az ilyen közös használatú, nyílt területekre nem javallott a telepítése.
A kivi növényvédelmi feladatai
Minden azzal kezdődik, hogy megpróbáljuk megteremteni a lehető legoptimálisabb életfeltételeket. Rendszeresen öntözzük és pótoljuk a tápanyagokat. Ezzel megadjuk a lehetőséget a növényünk számára, hogy megerősödjön, és így számos kórokozótól és kártevőtől megmenekülünk, amelyek legtöbb esetben csak a gyenge növényeket képesek megtámadni. Egyébként a kivi egy roppant ellenálló és strapabíró növény.
A kártevők közül esetleg megjelenhetnek pajzstetvek, illetve Ausztráliában és Dél-Amerikában jelentősnek számítanak a sodrólepke fajok (jobban mondva ezek hernyói), utóbbiak azonban hazánkban szintén ismeretlenek. Ritkább esetben a jól ismert lisztharmat jelenhet meg a kivin, ezen a gombás fertőzés ellen azonban viszonylag könnyen fel lehet venni a harcot.Ha szívesen olvasna a kivi növényvédelmi feladatairól, olvassa el ezt a cikkemet!
A kivi szaporítása
Azt mondhatjuk, hogy a kivi szaporítása oltással könnyebb, mint magvetéssel vagy vegetatív úton. Magvetéssel szaporítva 90 %-ban porzós növények kelnek ki. A 2-3 éves magoncokat szokták beoltani. A porzós növényeket nem szükséges oltani, csak a termőseket. Vegetatív szaporításhoz a dugványokat lombfakadás előtt szedjük le és kezeljük gyökereztető hormonnal. Mikroszaporítással tudjuk a legjobb ereményeket elérni a kivik szaporításában. A házi módszerek helyett a legjobb ha megbízható kertésztől vásároljuk növényeinket.
A kiviszüret
A kivi szedésének időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. Szedéskor még nem érett, mivel utóérő gyümölcs. Hideg helyen tárolva akár hónapokig eláll, zárt helyen, alma mellett tárolva, az abból kiszabaduló etilén hatására néhány nap alatt beérlelhető.
Akkor fogyasztható, ha állaga az érett őszibarackhoz hasonló. Meg kell említeni, hogy a kivi viszonylagos népszerűtlensége abból ered, hogy a bolti darabok gyakran savanykás, fanyar ízűek, azonban tudni kell, hogy a saját termesztésű kivi, mely megfelelően utóérlelt (szemben a boltival), sokkal édesebb és finomabb.
Kiwi vagy kivi?
A kivivel kapcsolatban általában felvetődik a helyesírás mikéntje is, vagyis, hogy kivi vagy kiwi? Anélkül, hogy egy nyelvészeti témába túlzottan belemélyednénk, rövid kutatás után a kivi változat tűnik helyesnek, mégpedig két okból kifolyólag.
Az egyik, hogy idegen szavak magyarításánál az átírás egy-egy szón belül következetes abban az értelemben, hogy ha sor kerül rá, akkor a tipikusan idegen betűket, betűkapcsolatokat mind kiküszöböljük, kivéve az x-et és a ch-t, amelyek noha a szűkebb magyar ábécének nem részei. (Forrás: wikipedia).
A másik magyarázat szerint az angol kiwi és a magyar kivi esetében teljes fonemikus helyettesítésről beszélhetünk, hiszen az angol w bilabiális zöngés réshangot jelöl, amit a magyar nyelv a labiodentális v-vel helyettesít. (Forrás: Vörös Éva, Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára)
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
