Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Minden, amit a datolyaszilváról tudni kell!

 

A gyümölcstermesztés régi hagyomány a magyar kertekben, még ott is találni egy két gyümölcstermő fát vagy cserjét, ahol egyébként a kert nagyobb részét pázsit borítja vagy dísznövény ágyások dekorálják. A kerti gyümölcsfa elvitathatatlan praktikuma, hogy nem kell messze menni azért, hogy leszakítsunk egy ízletes, érett gyümölcsöt, ráadásul azt se feledjük, hogy a saját nevelésű gyümölcs háttere pontosan ismert. Így aki elhivatott a természetesség felé, és például elutasítja a vegyszereket, biztos lehet benne, hogy saját, biokertészeti módszerekkel nevelt gyümölcstermője teljesen kemikália mentes.

A kerti gyümölcsök között jellemzően a hagyományos magyar típusok a vezetők, így például örök dobogós az alma, a szilva, a körte, vagy például a meggy. Vannak azonban, akik szeretnének a tradicionális fajták mellé, vagy azok helyett akár valami egzotikusat, szokatlant. Nekik lehet kiváló választás a datolyaszilva!

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

A datolyaszilva még nem túlságosan elterjedt a hazai kertekben, ez azonban bizonyosan változik a közeli jövőben, hiszen egy minden szempontból kiegyensúlyozott és hálás gyümölcstermőről van szó. A datolyaszilva fa egy kompakt méretű gyümölcsfa, mely kisebb kertekbe is bátran ajánlható, akár szűkebb utcafrontokon is remekül mutat, de természetesen nagyobb méretű birtokokon is remekül mutat, ha megfelelő helyet sikerül találni neki, ahol igényei is teljesülnek, és kellően szem előtt is van. 

A datolyaszilva ugyan egzotikus és persze hazánkban nem honos gyümölcstermő, tartásától még sem kell megijedni, egyáltalán nem jelent nagy kihívást a gondozása! Fagyállósága jó, a magyar teleket károsodás nélkül átvészeli, metszése roppant egyszerű, gyümölcse pedig igazán finom csemege, mely felüdülés a megszokott kerti gyümölcsök között. Ráadásképpen a datolyaszilva növényként is igen kellemes látvány, így remek választás azoknak, akik ugyan szívesen tartanának gyümölcstermőt, de esztétikai szempontból nincsenek kibékülve mondjuk az almával vagy a szilvával. A datolyaszilva kifejezetten mutatós, látványos megjelenésű növény, kicsi vagy közepes méretű fává de akár bokorrá is nevelhető-alakítható, így a kertnek vitán felül egzotikus, figyelemfelkeltő növénye lesz!

Sikerült felkeltenem az érdeklődését ezzel a rövid bevezetővel? Ha igen, akkor dőljön hátra és folytassa az olvasást, mert az alábbiakban megpróbálom Önnek részletesen bemutatni ezt az izgalmas növényt, így Ön képet kaphat arról, hogy miképpen kell elültetni és gondozni, és természetesen ha a cikk végére Ön beleszeretett a datolyaszilvába, a beszerzést illetően is segítek! 

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

A datolyaszilva tanulmányozását érdemes a neveinek elemzésével kezdeni, ugyanis a különböző elnevezései rendkívül sokat elárulnak róla. A datolyaszilva ismeretes még kakiszilva, khakiszilva, sőt káki vagy kákiszilva néven is, de szintén használatosan a sharon (sharongyümölcs), hurma, de léteznek olyan költői elnevezései is, mint például lótuszszilva vagy égiszilva. Nem szabad kihagyni a sorból a latin, tudományos nevét sem: Diospyros kaki.

Lássuk hát, mindezekből milyen információk nyerhetők ki! A Diospyros görög szó annyit tesz: istenek eledele, ez pedig vitathatatlanul a gyümölcs gazdag beltartalmi értékére utal (erről részletesen később), valamint arra is, hogy egy mézédes, nagyon ízletes termésről van szó. A távol-keleti eredetű datolyaszilva keleten kaki, de inkább helyes kiejtés szerint káki-ként közismert. Ez a magyarul kissé furcsán hangzó szó kínaiul sokkal gazdagabb jelentéssel bír, a „ka” lélek és a „ki” energia szavak összevonásából keletkezett. Ez sem szorul bővebb magyarázatra, szintén utalás a gyümölcs értékes mivoltára. Meg kell jegyezni, hogy a taglalt „kaki” szó a kínai orvoslásból ered, a tradicionális keleti gyógyászatban a datolyaszilva ugyanis fontos szerepet kapott.

 

Tudta-e? A kakiszilva a Távol-Keleten jelentős, tisztelet övezte növény és gyümölcs, melyet halotti szertartásokon szokás felajánlani a túlvilágra távozóknak. Japánban gyógyító erőt is tulajdonítanak neki, préselt levét magában vagy gyógynövényekkel vegyítve adták a betegeknek.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Nem szabad megfeledkezni a sharongyümölcs névről sem, ezzel kapcsolatban lényeges tudnivaló, hogy ez a szó nem pontosan a datolyaszilvát jelenti! A datolyaszilva, mint megannyi más gyümölcs, számos nemesítési folyamaton ment keresztül, az egyik ezek közül az Izraelben elvégzett nemesítés, mely (részben) az izraeli Sharon fennsíkon történt, így kapta a sharongyümölcs nevet a datolyaszilvának ezen változata.

Végezetül a szintén gyakran használt hurma névről se feledkezzünk meg! Ez a perzsa „chorma” szóból származik, aminek jelentése: datolya. Így már rögtön világos is, hogy honnan származik a magyarban leginkább elterjedt datolyaszilva elnevezés. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hurmának növénytanilag nem igazán rokona a szilva, nem tudni, hogy miért lett éppen datolyaszilva (és mondjuk nem datolyaalma vagy datolyaparadicsom – ezekhez vitathatatlanul jobban hasonlít) de ezen a bevett szókapcsolaton már nem lehet és nem is kell változtatni.

A későbbiekben tehát – hogy elkerüljem a szóismétléseket – a szóban forgó gyümölcsöt váltakozva fogom hívni hurmának, datolyaszilvának vagy éppen kakinak, de most már tudjuk, hogy mindegyik név ugyanazt a gyümölcsöt takarja!

A fenti névelemzés bár kicsit száraz nyelvtannak tűnhetett, mégis sok értékes információt rejtett a datolyaszilváról. A fentiek értelmében tehát ez a gyümölcstermő távol-keleti származású, ismert az arab országokban és a mediterrán területeken, trópusi jellegű növény, mely ugyanakkor megél a hűvösebb klímán, így többek közt Magyarországon is. Mit lehet azonban még tudni róla?

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Megjelenése

A datolyaszilva szubtrópusi, trópusi származású alacsony termetű gyümölcsfa, mely legfeljebb 15 méteresre nő meg, de a kertekben jellemzően általában 4-5 méter magas. Lombhullató fa, így ősszel elveszti leveleit, ám a levelek még ezelőtt elszíneződnek, így a nyarat követően a fa új, dekoratív arcát mutatja. A levelek bőrneműek, fényesen sötétzöldek. A fa lombkoronája szellős, laza szerkezetű, enyhén gömb formájú. Az összképet tekintve a hurma faként kifejezetten mediterrán jellegű, vidám hangulatú, az átlagos gyümölcstermőknél jelentősen szebb, esztétikusabb fa.

A datolyaszilva virágzása májusban esedékes, ami azért előny, mert ilyenkor már ritkák a hajnali fagyok, melyek kárt tehetnének a növényben ebben a fejlődési szakaszban. A virágok egyébként kisméretűek, 2-3 centiméteresek, nem különösen jelentősek.

 

A gyümölcs

A káki gyümölcse alma méretű, gömbölyded, olykor enyhén szögletes termés, mely sárgás, narancsos színezetű. A gyümölcs érési ideje az ősz dereka, szokás szerint az első novemberi fagyok után szedik, mikor a dér már egy kicsit megcsípte. A gyümölcsöt vékony héj borítja, belül pedig édes gyümölcshús rejtőzik. Állaga a sárgabarackéra emlékeztet, de egyesek szerint a paradicsomhoz is hasonlít, persze nem az ízét tekintve, hiszen kellemesen édes!

Lényeges tudni, hogy az éretlen gyümölcs kemény és a magas csersav tartalma miatt savanyú, kellemetlen ízű. Mindenképpen be kell várni a teljes érést, mely leszedve következik be. Az érett hurma húsa megpuhul, csersav tartalma jelentősen csökken, így már igazán ínycsiklandó!

Praktikus trükk az éretlen datolyaszilvák közé almát tenni, az almából felszabaduló etilén ugyanis felgyorsítja az érési folyamatot, így akár pár nap alatt a kemény termésből puha, finom gyümölcs válik!

A boltokban érdemes tehát a kemény, még nem teljesen érett darabokat választani, ugyanis a puha, vagyis érett gyümölcs nem tartható el sokáig. Arra is figyelni kell, hogy sérülésmentes szemeket válogassunk, az ütődött, megkarcolt példányok nagyon gyorsan megromlanak, ehetetlenné válnak.

Az érés ugyanakkor késleltethető is! A még kemény darabokat hűvös, de nem száraz helyre kell tenni (pincébe, padlásra, kamrába például) így akár hosszú hetekig friss marad, hogy a hideg évszakban gazdag vitaminforrásként szolgáljon.

Akad még egy érdekes trükk azoknak, akik nem szeretik a túl puha kakiszilvát, de mégsem szeretnék éretlenül, savanyú állapotban fogyasztani. Nekik lehet megoldás, ha a gyümölcs felületét pálinkával spricceli le, majd nejlonzacskóba zárja. Ezen kezelést követően 3-4 nap múlva a gyümölcs édes és érett lesz, de az állaga kemény, roppanós marad!

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

A termés kalóriaértéke magas, egy átlagos szem nagyjából száz kalóriát tartalmaz. Ez körülbelül kétszerese a narancsénak vagy a kiviének, így mondhatnánk, hogy a khaki hizlal, de érdemesebb úgy gondolkodni, hogy kiválthat akár teljes főétkezéseket is, így diétázóknak is roppant hasznos lehet!

Gyakori tévhit, és sok leírásban is megjelenik, hogy a kakiszilva télen a fán maradhat, mert így is fogyasztható lesz, ráadásul izgalmasan dekorálja szürke kertet. Ez azonban nem jó ötlet, a fagyok hamar elbánnak a gyümölccsel, étkezési célra nem lesz alkalmas, és rövid időn belül színét, formáját veszti, így mutatósnak sem lesz mondható. A legjobb tehát, ha egy metszőollóval felszerelkezve az ősz közepe táján leszedjük a gyümölcsöket, és vagy eltesszük azokat hosszabb távú tárolásra, vagy a rövid utóérést követően jóízűen megesszük őket!

A datolyaszilva felhasználása azonban több lehetőséget rejt, mint az egyszerű nyersen való fogyasztás – mely egyébként igazi élmény! A khakiból készülhet dzsem vagy lekvár, bedolgozható süteményekbe (egészen hasonló módokon, mint a sárgabarack), egészséges és vonzó nasi lehet túróval vegyítve, egyesek pedig kiszárított és megőrölt magjaiból kávét főznek, mely ízletes, de nem izgató, élénkítő hatású.

Remek választás gyümölcssalátákba, vagy éppen felkockázva, joghurtba keverve, de házi fagylaltokhoz is erősen ajánlott, kiváló édesítője lehet az egészséges, cukor nélkül készült hűs édességeknek!

Érdekes módszer még az aszalás, a datolyaszilva ugyanis aszalható, sőt, az egyik legfinomabb aszalvány a kifejezetten édes ízek kedvelőinek. Az aszalást a hagyományos módokon lehet elvégezni, például alacsony hőmérsékletre állított hőlégkeveréses sütőben, nyáron pedig a legjobb, ha szellős, napsütötte helyen, például egy, a kertbe kitelepített asztalon szárítjuk a szeleteket. Aki pedig biztosra szeretne menni, használjon aszalógépet, mely megbízhatóan biztosítja az egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat az aszalványoknak.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Gyógyhatások, jótétemények

A datolyaszilvának a kínai és japán hagyományos gyógyászatban számos pozitív hatást tulajdonítanak, ezek azonban nem minden esetben alátámasztottak tudományosan, ennek ellenére mindenképp jellemzik különféle gyógyhatások.

Vitathatatlanul magas az A-, és C-vitamin tartalma, így télen kiemelten hasznos a fogyasztása! Keleten gyakran használják fekélyek, gyomorbántalmak kezelésére is, valamint jótékony hatással van az emésztésre is. Csersav tartalma miatt összehúzó hatású, így vérzéscsökkentő, gyulladásgátló hatású. Egyes kutatások szerint a rendszeres fogyasztás megelőzi a szívbántalmakat, pontosabban a szívrohamokat is. Érdekesség, hogy a gyümölcs szárából savas relfux elleni gyógykészítményt is készítenek. A kevésbé érett szemek szorulást okozhatnak, ugyanakkor az érett gyümölcs préselt leve természetes és kíméletes hashajtó!

 

Datolyaszilva a kertben

Mostanra megismerhettük a kakiszilva származását és alaptulajdonságait, így nincs más hátra, mint áttérni a gyakorlatra, vagyis az ültetés és gondozás rejtelmeire!

Lássuk elsőként, hogy miért is érdemes kakiszilvát ültetni? Mert:

  • Kiváló a fagytűrő képessége, így a magyar teleket is károsodás nélkül vészeli át!
  • Roppant egyszerű a metszése, kezdő kertbarátok is könnyen elboldogulnak a feladatokkal.
  • Finom, ízletes gyümölcse van, amely felüdülést jelent a hagyományos kerti gyümölcsök között, új ízeket hoz kézközelbe!
  • Faként is igen kellemes látványt nyújt, akár díszfaként is pozícionálható a kertben
  • Változatos megjelenésű, többféle funkciót is betölthet. Kicsi vagy közepes méretű fává is nevelhető, de akár bokorrá is alakítható.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Előkészületek

Az ültetés első lépése a megfelelő hely kiválasztása. Gyakori hiba (nem csak a datolyaszilva esetében) hogy a hobbikertészek ott jelölik ki a helyét, ahol éppen van némi szabad tér a kertben. Az ilyen „üres helyek” azonban egyáltalán nem biztos, hogy rendelkeznek a megfelelő körülményekkel. Ezért azt javaslom, hogy a következőkben felsorolt pár környezeti körülményt mindenképpen biztosítsa datolyaszilvájának, még akkor is, ha ezért a kert egy jelenleg is használt részét kell átalakítania vagy szabaddá tennie!

A kakiszilva fényigénye magas, ezért a birtok napsütötte, meleg részére telepítse, mert minél több napfény éri a termést, annál több ízanyag tud kifejlődni benne, vagyis annál jobb minőségű, annál édesebb lesz a gyümölcse.

Az ültetés előtt szükséges lesz a talaj felkészítésére is. A kakiszilva a jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű, akár kissé homokos kedveli, de alapvetően nem támaszt túlzott igényeket. A kifejezetten kötött, agyagos talajok viszont nem ideálisak, ilyen közeg esetén homok, perlit vagy komposzt bekeverésével javíthatja a talajt!

A datolyaszilvának jót tesz a semleges vagy enyhén savas kémhatású talaj, érdemes tehát ültetés előtt egy gyors vizsgálatot megejteni. Beavatkozásra csak kifejezetten lúgos közeg esetén lesz szükség.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Legyen figyelemmel arra is, hogy a fiatal csemeték kissé érzékenyek a fagyokra, így az első években ajánlatos a gyümölcsfa tövét takarni. Erre nagyon jó megoldás késő ősszel egy vastagabb szalma réteg, hogy óvja a gyökérzetet. Ugyanakkor a fagyzugos, huzatos kertrészeket kerülni kell, hiszen ezzel a fagysérülések esélyét növelné.

A kakiszilva nagyon rosszul viseli az átültetést, ezért kiemelten fontos, hogy elsőre olyan körülmények közé kerüljön, ahol jól érzi magát, különben a későbbiekben kockázatos lesz a korrigálás, vagyis az áthelyezés, átültetés.

 

A datolyaszilva ültetése

Fontos az ültetési idő meghatározása! A konténeres kiszerelésű növényeket általánosságban kora tavasztól az ősz második feléig lehet kiültetni, ezen szabály a khakira is érvényes. Azt javaslom, hogy olyankor kezdjen a telepítésbe, mikor hajnali fagyok még vagy már nem kell számolni, ez leginkább május és szeptember között biztosítható.

A konténeres növényeket akár nyáron is lehet ültetni, de ilyenkor a nagy melegre való tekintettel az indító beöntözés és a kezdeti öntözések legyenek a szokásosnál bőségesebbek. A meleg, aszályos időjárás ellen mulcsolással lehet védekezni, nyári telepítésnél ne feledkezzen meg erről az egyszerű praktikáról.

A kakiszilva ültetése esetén - mint minden gyümölcsfa telepítésénél - fontos az ültetőgödör megfelelő mérete és kialakítása, amely legyen legalább másfélszer akkora, mint a facsemete gyökérzete, vagy földlabdája. A gödör alján vastag rétegben helyezzen el érett szervestrágyát vagy érett komposztot, majd ezt a réteget fedje be pár centiméter vastagon földréteggel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a tápanyaggal!

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Mikor a csemetét belehelyezi az ültetőgödörbe, fontos, hogy ügyeljen arra, hogy a konténer/földlabda magasságáig ültesse a növényt, valamint, hogy a gyökérlabda jól átszőtt és egészséges gyökerekkel legyen tele.

Ezeket a gyökereket úgy tudja erélyesebb növekedésre bírni, ha ásóval, vagy metszőollóval belevág a földlabdába. E művelet lényege, hogy a vágás révén a gyökérben beindul az ún. kallusz képződés. A gyökérlabda betemetése során ne felejtse el alaposan tömöríteni a talajt, valamint elegendő vizet juttasson ki a csemete tövéhez.

Ezzel vége is az ültetési fázisnak, de a gondozás folyamata csak most kezdődik! Az első hetekben a szokásosnál több vizet juttasson ki, hogy segítse az intenzív növekedést és a begyökerezést.

 

A kakiszilva gondozása

A kakiszilva gondozása elsősorban az ökológiai igények kielégítésére koncentrálódik, mintsem a növényvédelemre. Ez egyszerűbben szólva azt jelenti, hogy a datolyaszilva betegségei kisszámúak, kártevői szintén alig vannak, így a hagyományos, betegségekre fogékony gyümölcsökkel (alma, szilva, cseresznye) szemben igencsak kevés növényvédelmi feladatot igényel.

A tápanyag utánpótlás legjobb eszköze a szerves trágya. Bőven elegendő az év elején kijuttatni a trágyát és az az egész év folyamán fokozatosan adja le majd a tápanyagait. A szervestrágyát a tavasz első szakaszában egyszerűen juttassa ki a növény tövéhez, majd óvatos kapálással, gereblyézéssel dolgozza be azt a talajba.

Öntözés tekintetében fontos megjegyezni, hogy a datolyaszilva a vízigényes gyümölcsfajok közé tartozik, ezért érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiségű víz kijuttatására. Azonban figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, mert azzal nagyobb kárt okozhatunk. Üdvözítő megoldás lehet a csepegtető öntözőrendszer kialakítása, ezzel ugyanis könnyen és nem mellesleg költséghatékonyan biztosítható a folyamatos, egyenletes nedvesség.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

A csepegtető öntözőrendszer házilag is elkészíthető! Egy megfelelő hosszúságú műanyag vagy gumitömlőt sűrűn ki kell lyuggatni egy árral vagy vastag tűvel, az egyik végét a kerti csaphoz kell csatlakoztatni, a másikat pedig le kell dugózni. A csapot kissé megnyitva a tömlő apró lyukain a víz lassan de folyamatosan fog csepegni, így a vízszámla sem lesz magas, és az egyenletes öntözés is biztosított! Természetesen a nyári aszályos időszakokban erősen ajánlott a plusz víz kijuttatása!

A kevésbé jó vízgazdálkodású talajokon, illetve a meleg, forró nyári hetekben javasolt eljárás a mulcsolás. A mulcsolás annyit tesz, hogy a növény töve köré úgynevezett mulcsanyagot, például zúzott követ, faforgácsot, vagy éppen szalmát helyezünk. Ezáltal a talaj kiszáradása lassítható, az öntözések hatékonysága fokozható.

A datolyaszilva szerencsére kevés metszési feladatot igényel, így a kezdő, bátortalanabb kertbarátoknak sem jelent kihívást a visszametszés. A khaki metszése a korona formálására koncentrálódik elsősorban, vagyis alakító, formázó metszésről van szó! Ennek során egy szellős, jó megvilágítottságot biztosító katlan koronaformát érdemes kialakítani. Ennek az a lényege, hogy a fa 2-3 éves korában eltávolítjuk a központi sudárhajtást. A kialakított vázágakon csak ritkítani kell az elöregedő hajtásokat, ágakat.

 

Datolyaszilva csemete vásárolható a Megyeri kertészetben!

 

Datolyaszilva betegségek és kártevők

A kakiszilva egy igazán felhasználóbarát gyümölcs, hiszen azt mint korábban érintőlegesen már említettem, kártevői, betegségei alig akadnak. Ez kifejezetten vonzóvá teheti azon kertbarátoknak, akik azért idegenkednek a gyümölcsféléktől, mert a legtöbb közülük nagyon érzékeny a betegségekre és számos kártevőjük akad. 

A datolyaszilvát szinte teljesen elkerülik a gombás betegségek, és a hazai termesztésben a tapasztalatok szerint a betegséget okozó vírusok sem jellemzőek. Így ez a gyümölcsfa nem igényel permetezést és vegyszeres vagy egyéb jellegű növényvédelmet! 

A kártevőket illetően hasonló a helyzet, a magyar termesztők beszámolói szerint kártevő rovarok nem, vagy alig támadják a datolyaszilvát, talán egyedül a pajzstetvek megjelenésére lehet számítani, de szerencsére ellenük könnyen felvehető a harc! 

 

Ebben a rövid videóban megmutatom Önnek, hogy milyen kiszerelésben, milyen méretben kínálom datolyaszilva csemetéimet, így azonnal képet kaphat arról, hogy milyen növényt fog kézhez kapni!

 

Datolyaszilva változatok

A datolyaszilva elnevezés mellett gyakran találkozni a Sharongyümölcs (egyes írásmódokban sárongyümölcs) vagy éppen a persimon nevekkel. Érdemes tudni, hogy ez a három elnevezés alapvetően ugyanazt a gyümölcsöt jelöli, de olyan változatokról van szó, melyek nem teljesen ugyanolyanok. A datolyaszilva a fentiek alapján mostanra már ismert lehet Önnek.

A sharongyümölcs az izraeli Sharon fennsíkon nemesített és termesztett datolyaszilva fajtát jelöli. A sharongyümölcs termése kicsit eltér a káki megjelenésétől, ugyanis laposabb, egyfajta lapított gömb formájú, a kerek, olykor kissé szögletes datolyaszilvával szemben. A persimmon is egy datolyaszilva változat, ennek termése inkább ovális, és nem narancsos, hanem inkább sárgás színezetű a héja. Lényeges különbség még, hogy a sárongyümölcs állaga lágyabb, kásásabb, és kemény állapotában is fogyasztható. Ezért tehát aki a boltban válogat a gyümölcsök között, jó ha tisztában van ezekkel az apró különbségekkel, hiszen nem mindegy például, hogy a kemény, feszes gyümölcs datolyaszilva (amit utóérleléssel kell puhítani) vagy sáron,(ami így is azonnal ehető). 

Kerti növényként általában a datolyaszilva, tehát az alapfaj kerül ültetésre, kertészetem kínálatában is ezt a változatot találja

 

Megtetszett Önnek a datolyaszilva és szívesen tenne vele egy próbát saját kertjében is?

Csak bátorítani tudom, hiszen a datolyaszilvával Ön egy látványos, alacsony igényekkel rendelkező, könnyen és különösebb tapasztalat nélkül nevelhető gyümölcsfát kaphat! 

 

KATTINTSON IDE és rendelje meg datolyaszilva csemetéjét!

 

Fontos tudnia, hogy a megrendelt facsemetéket nem futárszolgálattal vagy postai úton juttatom el Önhöz, a kiszállítást ugyanis kertészetem saját teherautóival végzem! Így Ön biztos lehet benne, hogy az érzékeny élő áru épségben és frissen érkezik meg Önhöz!

A kiszállítás az ország teljes területére érvényes!

Ha tetszett Önnek a cikk, kérem nyomjon a 'tetszik' gombra, vagy ossza meg írásomat barátaival, ismerőseivel!

Tartalomhoz tartozó címkék: datolyaszilva