Lonicera kamtschatica, vagyis a mézbogyó egy Szibériában őshonos cserje, mely értékes gyümölcse miatt egyre népszerűbb a kertbarátok körében. Ismerje most meg Ön is! Hazánkban nem olyan népszerű még, mint a többi bogyós gyümölcs, pedig számtalan olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami miatt érdemes figyelni rá.
Íme máris öt ok, amiért érdemes lehet termesztenie otthon, illetve kis összefoglaló, hogy mire jó a mézbogyó
- Magas hozamú bogyós gyümölcs. A bogyósok közül a legkorábban érik, már május végén, június elején betakarítható
- Amellett, hogy mézédes gyümölcse ehető, dísznövényként is funkcionál. Sötétkék, feltűnő bogyóival valódi ékszere lehet kertjének. Két-három tő elültetésével igazán egyedivé varázsolhatja udvarát
- Rendkívül ízletes, lédús bogyóit sokan az áfonyához hasonlítják, ám a mézbogyó termesztése sokkal egyszerűbb, mint az áfonyáé. Apró magjai a kivihez hasonlóak, szinte alig észrevehetőek
- Felhasználását tekintve is hasonlít az áfonyához: frissen fogyasztva, süteménybe, vagy dzsemként, lekvárként az őszi és téli hónapokra is biztosítja a megfelelő vitamin ellátottságot, a bogyókat mélyhűtőben is tárolhatja
- Bogyóiban kiugróan magas a C-vitamin és antocianin-tartalom, valamint számos antioxidánst is tartalmaz. Igazán értékes növény az jelentős egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt
Milyen egyéb tudnivalók vannak még a mézbogyóról?
1. A mézbogyó hazánk egész területén termeszthető növényfaj. Ha úgy gondolja, hogy mézbogyót szeretne ültetni kertjébe, vagy akár ültetvény létrehozását tervezi, érdemes először a térbeli elrendezést meghatározni. A kertben ajánlott napos, ám nem túl kitett helyre, például a telek déli oldalába ültetni.
A húsos som is igazi ínyencség. Ha részletesebben olvasna róla, nyissa meg cikkemet!
Mézbogyó ültetvény esetében egy hektáron elhelyezhető növények száma függ a térállástól. Mivel a mézbogyó egy 1,5- 2 m magasra növő cserje vagy kis fa, akár a korszerű, intenzív gyümölcstermesztés térállásával is számolhat ami: 6×4 m vagy 5× 3,5 m. Tehát 500-570 db növénnyel számolhat egy hektáron.
2. Az optimális öntözési metódus minden esetben a csepegtető öntözőrendszer beszerelése. Ez a legkorszerűbb, legpontosabban szabályozható és takarékos eljárás.
3. A kerítés ajánlott a vadkár elkerülése érdekében, akár egyszeri alkalommal is rengeteg növényt véglegesen tönkre tud tenni az őzek, nyulak által okozott háncssérülés, tördelés. Ebből a szempontból a kerítés kifizetődőbb mint a növények pótlása, ami terméskieséshez is vezet.
Ismerkedjen meg részletesebben a homoktövissel is!
4. A mézbogyó esetében 2,6 kg terméssel számolhat növényenként, ez 1,3- 1,5 tonna gyümölcs hektáronként.
5. A kártevők és kórokozók elleni védekezés hatékonysága érdekében érdemes növényorvos szakértő segítségét kérni. Mivel Szibériában őshonos fajról van szó, nem valószínű, hogy hazánkban jelentős kártevői kórokozói jelen lennének. Leginkább levélkártevőktől kell tartani, mely bizonyos fertőzöttségi szint alatt nem feltétlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.
Olvassa el az áfonyával kapcsolatos cikkemet!
6. Metszési, koronaalakítási eljárások mivel különleges, hazánkban nem széles körben termesztett fajról van szó, nem ismeretesek. Általános irányelvekként: a túl sűrű ágrendszer nem ajánlott, a szedés és terméshozás nehézségei miatt, mivel korán virágzó és termő fajról van szó a metszést lehetőleg ne túl későn végezze, inkább télen, kora tavasszal. Ügyeljen rá, hogy minél inkább érje a fény az ágakat, e célból a váza-korona kialakítását szokták ajánlani.
Valamint a metszés által igyekezzen a termőegyensúlyt beállítani a fán, ne hagyjon túl sok termőrügyet, mert túlterhelheti a növényt, ami a termésminőség rovására mehet.
A mézbogyó természetesen tökéletesen alkalmas arra is, hogy Ön otthon a kertjében csupán pár tövet elültetve dekorálja a területet. A mézbogyó üde, friss látképet nyújt, a termés pedig ízletes, nem megszokott csemege lesz Önnek és családjának!
A mézbogyó ültetésének lépései
A mézbogyó telepítését a kora tavaszi fagyok elmúltával érdemes elvégezni, így a növény könnyen megtelepszik, és szépen beérik a következő nyárra. Telepítéskor a gazdag termés érdekében legalább két tő elültetése ajánlott.
Itt tudja megtekinteni kertészetem különleges cserje kínálatát!
Előkészületek: A mézbogyó tulajdonképpen bármilyen talajon megél, de a tápanyag dús, enyhén savas, nedves talajon érzi magát a legjobban. Az ültetőgödör kialakításánál a gyökerek megfelelő fejlődésének érdekében figyeljünk oda, hogy a gödör kétszer olyan mély és széles legyen, mint amekkora a vásárolt konténer.
Megfelelő hely kiválasztása: Mivel a mézbogyó nem szereti a tűző napot és a száraz körülményeket, a tövek elültetéséhez kertünk félárnyékos részét válasszuk ki, ahol biztosított a rendszeres vízellátás is.
Ültetés folyamata: Tegyük a kiásott gödörbe a tövet és halmozzunk rá Sunin savanyú virágföldet, mely biztosítja a mézbogyó számára az optimális közeget és savanyú kémhatást. Ültetés után mindenképp alaposan öntözze be a növényt.
Nézze meg a videómat, amelyben a kamcsatkai mézbogyóról beszélek:
A mézbogyó termesztésének első lépéseként először mindenképpen tisztázni kell a növény környezeti igényeit!
• A mézbogyó télállósága remek, kifejezetten fagytűrő, a növény származásából eredően akár a -40 °C- on is megmarad, virágai pedig a -7 °C- os fagyokat is kibírják. • A mézbogyó fényigénye közepes, nem szereti a tűző napot, ezért kertjében félárnyékos helyet válasszunk neki.
• A mézbogyó vízigénye közepes, szereti a nedves helyeket, a pangó vizet azonban kerülje el! Különösen száraz, meleg nyári napokon ügyeljen a megfelelő vízellátásra.
• A mézbogyó talajigénye sem összetett, gyakorlatilag bármilyen átlagos talajon megél, de az enyhén savas, tápanyag dús, nedves közeg a leginkább kedvező a fejlődésének. Mivel a mézbogyónak nincs jelentősebb kártevője és kórokozója, gondozása során a metszésre kell hangsúlyt fektetni. A jó talaj-vízgazdálkodás megtartásának érdekében használhatunk mulcsot is, mely a nedvesség megtartásán kívül javítja a talaj fizikai és biológiai állapotát.
Tekintse meg kertészetem mézbogyó kínálatát!
A mézbogyó metszése
• Az első három évben, amíg meg nem telepszik a növény, csak az elszáradt részeket távolítsuk el.
• A további években szükség lesz a növény metszésére, erre a betakarítás után, a nyár közepéig van lehetőség.
• A metszés során távolítsuk el a gyenge, sérült részeket és ritkítsuk a túlzsúfolt hajtásokat. A ritkítás során az erős, jól fejlett hajtásokat hagyjuk meg, a gyengén fejlődő és keresztben állókat pedig metsszük ki tőből, ezzel serkentve az új hajtások erőteljes növekedését.
• A fiatal hajtások végéből is csípjünk vissza, hogy ezzel sarkalljuk a növényt az oldalelágazások fejlesztésére. A mézbogyó szaporítása nagyon egyszerű művelet, kezdő kertbarátok is bátran megpróbálkozhatnak vele, ha újabb növényeket szeretnének nevelni. A dugványszedésnek két időpontja van: a hajtásdugványokat késő nyáron a nem termős részekről, a fásdugványokat pedig késő ősszel, télen lehet szedni. A dugványszedést minden esetben steril eszközökkel végezze el a fertőzés elkerülése érdekében.
- Hajtásdugvány esetében: Dugványnak csak egészséges, jól fejlett hajtásvégeket válasszon. Először az anyanövényről csípjen le éles ollóval a szárcsomó alatt egyenesen egy 10-15 cm-es részt. Vágja le a hajtásdugvány alsó harmadáról a leveleket, a felső levélpárt pedig hagyja meg, ezeket felére vágja vissza, hogy csökkentse a vízveszteséget. Ezután mártsa a dugvány alját gyökereztető porba, ezzel segítve a biztonságos eredést, majd helyezze a dugványt a műanyag edénybe töltött gyökereztető közegbe, mely fele-fele arányban tőzeg és perlit keveréke. • Amíg meggyökeresednek a dugványok, tartsa őket fólia alatt, ahol biztosított a meleg és nedves környezet. Védje a közvetlen napfénytől, inkább világos helyre tegye őket. Pár hét múlva szépen begyökeresednek a dugványok és át lehet őket ültetni nagyobb edénybe.
- Fásdugvány esetében: Fásdugványnak csak az egészséges, azévi hajtásokat válassza ki. Éles ollóval a rügy alatt, ferdén vágja le az anyanövényről a 15-30 cm-es dugványokat. A gyökereztetés szabadföldben történik, a kijelölt sorokba húzzon egy vékony rést és úgy tűzdelek bele a dugványokat, hogy a felső 2 rügy maradjon a talajfelszín felett. Ezután tömörítse a talajt a dugvány körül. Ezt követően kb. 10 cm magasan takarja be földdel a dugványokat, hogy ne száradjanak ki. Fontos, hogy egészen a gyökeresedésig biztosítsa a talaj nedvességét.
A rügyek tavasszal fognak kihajtani, júniusban pedig óvatosan, a gyökerek sérülése nélkül szedje ki a földből a dugványokat. próbálja meg Ön is, és szüreteljen saját termésű mézbogyót!
Kertészetemből pár kattintással tud rendelni mézbogyót, tenkintse meg kínálatomat!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
