Nemrégiben, kedvenc időtöltésemnek hódolva példaértékű utcafrontok, előkertek után kutattam. Rá is találtam egy kedves kis sarokra, ami egy tíz emeletes panelház lépcsővel határolt kis szegletében rejtőzik.
Az idős bácsi aki gondozza, igazán nincs könnyű helyzetben, a környék ugyanis eléggé "terhelt" az utcán bandázó nehézfiúktól kezdve, a játszótér forgalmán át, a kaotikus képet mutató szelektív szemétgyűjtőig. És mégis sikerült a kertbarátnak egy kis zugban megmutatnia milyen is egy rendben tartott előkert a paneltömb árnyékában!
Eszembe jut egy mondás a helyzetre igazítva: Még jó, hogy senki nem árulta el a bácsinak, hogy paneltömb mellett ezen a környéken lehetetlen szép és gondozott előkertet építeni, mert akkor most nem létezne ez a mindannyiunknak mintául szolgáló kis ékszerdoboz.
Arra biztatom fejlett szépérzékű, és tenni vágyó kertbarátaimat, hogy bátran ültessenek az utcafrontra, szépítsék meg a családi vagy társasház előtti területet, hogy ilyen esztétikus, ízléses utcakép legyen az eredmény!
Milyen fát ültessek utcafrontra?
Az utcafrontra való faültetés látszólag egyszerű dolog, hiszen egy facsemete elültetése alapvetően könnyű feladat. Míg azonban a kertben nem nehéz alkalmazkodni egy alkalmasint rosszul megválasztott (felnőttkorában túl nagyra növő, erőteljesen levélhullató, stb.) fához, addig az utcán, közterületen már gondok származhatnak a "rosszul viselkedő" fából.
Azt sem mindenki tudja, hogy az utcafrontra, vagyis közterületre ültetett fa jogilag a helyi önkormányzat tulajdonába kerül, még akkor is, ha azt az ott lakó magánember telepítette. Ez pedig azt jelenti, hogy a később zavaróvá váló fát csak jegyzői engedéllyel lehet majd kivágni, erre azonban nem mindig adja áldását a hivatal. Ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen fa kerüljön a családi ház vagy a társasház előtti utcafronti területre.
Az ideális utcafronti fa ismérvei:
- mérete nem túl kicsi és nem túl nagy, hogy mérsékelten árnyékolja az épületet, de el lehessen férni alatta
- nem nő bele zavaró módon a légvezetékekbe
- nem igényel metszést, alakítást, lombkoronája enélkül is dekoratív, díszes
- jól tolerálja a városi körülményeket, a gyakran szennyezett levegőt
- gondozási igénye alacsony, kevés növényvédelmi feladatot ad
- megjelenése esztétikus, jelenlétével feldobja az utcafrontot, megszépíti az utcaképet
Az ősz és a tavasz az az időszak, amikor rengeteg fa kerül az utcafrontra. Az utcafronti faültetésnek azonban veszélyei, buktatói is akadnak, melyekkel nem árt tisztában lenni. Fontos tudni, hogy minden közterületre ültetett fa automatikusan a helyi önkormányzat tulajdonába kerül, így ha a növény később zavaróvá válik, például takarja a kilátást, vagy gyökereivel kárt tesz a járdában, csak hivatalos engedéllyel lehet majd kivágni, melyet nem mindig ad meg az erre jogosult jegyző.
Az sem mindegy, milyen fajtát választunk, egyes fák termésükkel vonzzák a galambokat, vagy a méheket, míg más fafajok nagy mennyiségű termést, vagy levelet hullatnak, mellyel munkát adnak a lakóknak. Vannak olyan invazív fajták, melyek közterületi telepítése tilos (például a fehér akác, az amerikai kőris, a mirigyes bálványfa, vagy a zöld juhar), ha ilyenek kerülnek a ház elé, akkor bírság is kiróható! Ajánlott továbbá tudakozódni a kiszemelt fa majdani méretéről, lombozatának típusáról, törésre való hajlamáról, így elkerülhetőek a kellemetlenségek.
Mulcsozzunk?
Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez a darált (színezett) fanyesedék, ami többféle színben is kapható, mennyire esztétikus például egy vörösfenyő kéreghez képest. Közösségi környezetben viszont sokszor az olcsóbb, de mégis jótékonyan takaró mulcsozó anyagoknak is van létjogosultságuk. A fanyesedék több évig jól végzi a feladatát: csökkenti a gyomok kikelését, terjedését, valamint a napsugárzás okozta erőteljes talajfelszín kiszáradást.
Különösen hasznos a nyári forróságban, jobban megbirkóznak a növények az öntözéstől, öntözésig terjedő időszakokkal.
Ha nem mulcs, akkor geotextília!
Igazi napsütéses mediterrán hangulat alakítható ki, ha az évelő ágyásban mélyített (4-5cm) tükröt kibéleljük geotextiliával és 5 - 8 cm frakció méretű kővel töltjük fel. A különleges élményért persze meg kell dolgozni, és a fenntartási munkáit sem szabad elhanyagolni. A szemetet, leveleket rendszeresen el kell távolítani a kövek közül.
A geotextilia viszont megakadályozza a gyomok feltörését. A kavicsok között az öntözővíz ugyanakkor utat talál magának a növények gyökereihez. Jellemzően inkább kisebb - keskenyebb területeken alkalmazzuk ezt a módszert.
Tessék vigyázni, az ajtón kiszállunk
A kertbarátok is túlzásba esnek néha, jó példa erre, hogy sokan az utcafronti ágyások kialakításánál képesek elmenni a "falig". Persze sose felejtsük el, hogy az utcafronti kertészkedés mindig épített környezetben történik, a világon semmi köze a "természethez". Azt mi tervezzük, mi építjük, és mi tartjuk fent, csak úgy mint az egész általunk épített városi környezetet, és nem utolsósorban mi is használjuk!
Ez egészséges felnőtt embereknek is alapvető igénye, hogy tiszta lábbal tudjon ki és beszállni az autóba, nem beszélve az idősekről, gyerekekről. Ez ráadásul különösen fontos lehet szűk utcák esetében. Érdemes tehát az utcafronti ágyásból egy legalább 40 centiméteres sávot, amolyan kilépő járdának kialakítani. A tavaszi utcafront újratervezésünknél gondoljunk erre is!
Kivághatom az utcafronti fámat?
A tiszta és rendezett utcafrontok világa csak akkor jöhet el Magyarországon, ha mindenki tisztán látja a jogait, kötelezettségeit és a lehetőségeit. Teszteljük csak le a helyzetet egy egyszerű kérdéssel: Ha az utcafronti ágyásba én magam ültettem egy fát, vagy hagytam megnőni ott egy magoncot, akkor évtizedekkel később ezt a fát, azon az alapon, hogy én ültettem, akkor vágom ki, amikor akarom.
A helyes válasz szerintem:
1. Igen, ez így van!
2. Kivágnom nem szabad, de jó alaposan visszavághatom.
3. Bármelyik fát kivághatom, amely a házam előtt van, még ha nem is én ültettem.
4. Az egész utcafront, az ágyások karbantartása valójában az állam feladata lenne.
5. A közterületre ültetett fák az önkormányzat tulajdonába kerülnek, nem vághatom ki őket engedély nélkül.
A feltett kérdésre a helyes válasz az utolsó, vagyis az ötös! Gondolta volna? Pedig így igaz! Az utcai fát - teljesen függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen céllal ültette - csak az önkormányzat jegyzőjének engedélyével lehet kivágni, sőt, a radikális visszametszés is engedélyköteles! Ezért nagyon fontos alapos megfontolás után ültetni fát a ház elé az utcára, figyelembe kell venni a csemete majdani méretét, és egyéb tulajdonságait (például hogy vonzza-e a madarakat, hogy hullat-e levelet, termést, és így tovább).
A rossz választás eredménye makacs probléma, bosszúság, vagy akár anyagi kár is lehet, a zavaró fát pedig nem lehet majd csak úgy eltüntetni.
Tönkre téve
Sokan képtelenek megbirkózni a már kivágott fák tönkjeinek kivételével. Ez a munka csak ritkán gépesíthető, mert sok esetben nem lehet jól hozzáférni a tönkhöz. A kézzel, fejszével, baltával és csákánnyal való kiszedést pedig aki hozzám hasonlóan csinálta már, azt hiszem nem kell magyarázni, hogy milyen nehéz munka. Ha nem tudjuk tehát megoldani a tönk kivételét, bátran futtassuk be például borostyánnal.
Ha nem fa, akkor mi legyen az utcafronton?
Ha nem akar fát ültetni, mert fél attól, hogy nem lesz jó helye, nem tud rá vigyázni, vagy a járókelők kárt tesznek benne, akkor füvesítsen! Érdemesebb a legalacsonyabb árú mag helyett a jobb minőségű, márkás terméket beszerezni, de még lényegesebb, hogy a kert adottságaihoz, és leendő igényeinkhez igazítsuk a fűmag fajtáját, típusát.
Gyermekes kertekbe, vagy oda, ahol az átlagosnál erősebb igénybevételnek lesz kitéve a zöld szőnyeg, ajánlott strapabíró fűmagkeveréket választani, a sport jellegű keverékek az extrém használatot is bírni fogják, a díszkert jellegű birtokokra pedig a dekoratívabb pázsit való. Az árnyékoltság sem elhanyagolható tényező, a dús lombú fákkal sűrűbben beültetett kert árnyéktűrő fajtát kíván, ahogy a nyílt, napsütötte birtokokra a szárazságtűrő keverék a megfelelő.
Fűmag rendelését IDE KATTINTVA adhatja le!
Társítsunk!
Ne féljünk gyümölcsfákat telepíteni az utcára, és bátran alkalmazzon virágzó, talajt is betakaró ( nem szárad ki, nem gyomosodik a talajfelszín) évelőket!
Nézzee csak meg, a madárbirs és a keleti tuja társítását utcafronti környezetben, az alábbi képen. Ugye, milyen jól fest?
Az utcafronti ágyások egyik legfőbb ellensége, hogy minden oldalról aszfalttal, kőburkolattal van körbevéve, ami nem engedi át a vizet, hanem azt elvezeti a növénytől. Ráadásul a nyári forróságban a száraz időjárásra csak "ráerősít" az a hatás amit a forró aszfalt tesz a talaj legfelső rétegével.
Mégis ezt a két egyszerű, de jól használható és alakítható, viszonylag sokat tűrő növényt telepítve, nyugat-európai színvonalú utcafrontot alakítottak ki, ráadásul még félniük sem kell, hiszen biztosan nem fogják ellopni ezeket a növényeket. Az öntözést meghálálják, és évente néhányszor nyírni kell őket.
Sokaknál a keleti tuja óriási, kezelhetetlen méretűvé, a madárbirs mindent behálózó terülőnövénnyé nő. Mert engedik. De itt láthatjuk, hogy ezen remek növények növekedési erejét ha kordában tartjuk, milyen fantasztikus eredményeket érhetünk el velük.
A vérborbolya is kitűnően társítható cserje utcafronti összeültetések esetében:
Konyhakert az utcafronton
Korábban is volt már szó a különböző távol keleti kultúrákból érkezők hazai kertészkedési szokásairól. A hasznos tapasztalat szerintem számunkra az, hogy igenis van értelme - még ha csak pár négyzetméter felületünk is van - élelmiszert termelnünk a lakóhelyünk körül, és érdemes kihasználnunk a parlagon levő kert részleteinket. A gondolat persze annak idején nálunk is megtalálható volt, gondoljunk csak az országutak menti eperfákra (Morus alba), vagy a termő gyümölcsfákkal beültetett (Pl: szilva, cseresznye, alma) alföldi városokra (Pl: Szarvas, Kecskémét környéke).
A kisebb községekben a mai napig ültetnek tököt, kukoricát, más egyszerűen tartható és nevelhető növényt.
Utcafronti kőládák
A már több évtizede véget ért "40" év hagyatéka, a kőedények a lakótelepeken, utcafrontokon. Ezekbe a kőládákba olyan növények kellenek, amelyek igazán jól viselik az extrém körülményeket, mint szárazság, taposáskár, fagykár.
A molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) és a sásliliom (Hemerocallis) kiváló példa és ötlet lehet annak, aki a saját portája elé szeretne valami "bombabiztos" növényfajjal előállni. Amikor aztán majd a madárhúr álomszép fehér szőnyeggé változik, a liliomok pedig elkezdenek virágozni úgy, hogy abba se akarják hagyni még ősszel sem, akkor majd meglátjuk, milyen bölcs döntés volt az egyszerűbb, szerényebb évelők mellett dönteni.
A jó döntésünk gyümölcsét évtizedekig élvezhetjük. A kőládák, melyek talán mindennél jobban jellemezték korábban az utcaképet (a piros padokon kívül) a rendszerváltás előtt, mára szerencsére kezdenek kikopni, sajnos azonban sok helyen egyszerűen nem pótolták őket. Ennek oka valószínűleg az öntözés, fenntartás nehézsége.
Lehet ízlésesen alkalmazni a konténeres beültetéseket! Az időjárásnak ellenálló stílusos faládában a színes virágok roppant látványosak, és egységes képet alkotnak, szemben a régimódi betonkonténere és színes virágok kellemetlen kontrasztjával.
Az Ön lakókörnyezete is hasonló módon fejlődhet, ha a tömbház, társasház előtti parlag vagy gondozatlan területet növényekkel ülteti be. Ehhez segítséget nyújtok Önnek, hiszen kertészetemben több száz, utcafronti ültetésre alkalmas növényt kínálok, ráadásul a megvásárolt növények és kiegészítők szállításáról sem Önnek kell gondoskodnia, hiszen faiskolám egyedülálló szolgáltatása az élő növény házhozszállítás, melyet az ország teljes területén végzek!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
