A növénygondozás, növényvédelem egyik fontos lépése a permetezés, mely azonban tág fogalom. A permetezés nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a növény valamilyen problémája (például baktériumos vagy gombás fertőzése, esetleg kártevő megjelenése) esetén permetszert juttatunk ki hajtásokra, levelekre, termésekre.
A permetszerek sokfélék lehetnek, használhatóak különféle vegyszerek, keverékek, vagy például biokertészeti, vagyis természetes alapú szerek. A permetezésnek alapvetően két oka lehet, az egyik, ha már kialakult, akut probléma van a növénnyel, tehát fertőzés jeleit, vagy kártevőket észlelünk rajta, a másik pedig a megelőző jellegű permetezés. Utóbbi témakörbe tartozik a lemosó permetezés.
Mikor kell lemosópermetezést csinálni?
A lemosó permetezés az évben kétszer is aktuális, hagyományosan tavasszal szokás elvégezni, azonban az őszi lemosó permetezésnek is nagy haszna van, és egyre többen alkalmazzák is. A lemosó permetezés lényege, hogy még azelőtt juttatunk ki növényvédelmi szert, mielőtt a probléma megjelenne vagy eszkalálódna. A tavasz azért alkalmas minderre, mert a rügyfakadás előtt álló növények esetében azelőtt lehet tenni a növény egészségéért, hogy a betegségek, kártevők megjelennének, így a növénynek jóval nagyobb esélye lesz a problémamentes növekedésre, virágzásra, termésérlelése.
Sokféle kártevő vagy például gombaspóra képes a leveleken vagy éppen a törzsön áttelelni, hogy aztán tavasszal a vegetációs időszak indulásakor aktivizálják magukat. A tavaszi lemosás ezeket is hatékonyan semlegesítheti.
Hasonló elven működik az őszi lemosás is, de ebben az esetben már magát az áttelelést lehet megakadályozni, így még kevesebb esélyt kapnak a növényeket támadó betegségek vagy éppen rovarok. A tavaszi lemosó permetezést mindig az évszak korai fázisában, rügyfakadás előtt kell elvégezni, az őszi lemosást pedig a levelek levetése után, de még a fagyok beállta előtt, vagyis az ősz derekán, második felében.
Az őszi lemosás az örökzöldeket, a télen is vegetáló fajokat nem érinti, elsősorban a gyümölcsfákra, gyümölcstermő cserjékre vonatkozik, de például a szamócapalántákat is érdemes így kezelni, valamint szükséges lehet permetezni a lombhullató díszfákat, díszcserje féléket, és például a rózsákat. Hasznos továbbá a kertben található fából készült elemeket (karókat, támasztékokat, kerítésoszlopokat, stb) is permetezni, hiszen ezekben is meghúzódhatnak áttelelésre váró kártevők vagy gombák.
A lemosó permetezéshez használt permetszert mindig aszerint kell kiválasztani, hogy milyen típusú védekezést szeretnénk megvalósítani, ehhez ajánlott ismerni az adott növényfaj jellemző betegségeit és kártevőit, valamint irányt mutathatnak a korábbi évben már tapasztalt problémák. A tetvek ellen például a mészkénlé vethető be, míg a gombabetegségek megelőzésére a bordói lé ajánlott, a gyakran felbukkanó lisztharmat ellen a kén, számos rovarral szemben olajos szerek hatásosak de a szaküzletekben, gazdaboltokban többféle kombinált, kifejezetten lemosó permetezésre való permetszer kapható. A biokertészeti szerek közé tartozik többek közt a csalánlé, a zsúrlólé vagy a kamillafőzet, de bizonyos vegyi permetszerek is beilleszthetők a biokertészeti modellbe bizonyos alacsony koncentráció mellett.
Hogyan csináljam a lemosó permetezést?
A lemosó permetezést gépi vagy kézi eszközzel kell elvégezni, hangsúlyosan úgy, hogy a lemosó lé alaposan, minden részén beterítse a növényt, és bőségesen jusson minden felületre. A magasabb fák esetében problémát jelenthet a fenti részek elérése, ám ezt meg kell oldani (létrával, nagyteljesítményű permetezővel vagy hosszú toldóval) mert a részleges lemosás tulajdonképpen értelmetlen, hiszen a kezeletlen részeken a fertőző gócok vagy kártevők megmaradhatnak és onnan gyorsan terjedhetnek.
A permetezést szélcsendes időben kell elvégezni, ősszel fagypont felett, tavasszal 8-10 Celsius környékén, egy csapadékmentes napon, lehetőleg úgy időzítve, hogy az előrejelzések ne mutassanak esőt a következő pár napra.
Hasznosnak találta a cikket? Kérem ossza meg ismerőseivel, barátaival!
