Aki most kitekint az ablakon, azt láthatja, hogy bizony itt a tavasz, süt a nap, pulóveres idő van, tehát semmi nem akadályozza, hogy nekiessünk a veteményeskert benépesítésének. Március első felében persze még korlátozott a vethető termények köre, de már van, amivel időszerű foglalkozni. Ennek megfelelően jelen bejegyzésemben két korai zöldségféléről esik szó, melyeket akár már ma lehet telepíteni a kertbe, persze ha van hozzájuk vetőmagunk. Az egyik aspiráns, ahogy az egyik ismerősöm szokta mondani, a szegény ember spenótja, vagyis a sóska lesz, a másik pedig a tavaszi friss reggelik örök tartozéka, a roppanós hónapos retek.
Növényként szebb, mit főzelék formában
Kezdjük a sóskával, ami valóban a spenót párjaként él a köztudatban, mindkét levélzöldség elsősorban a régebbi iskolai menzákról lehet ismerős, és az egykori menzások körében a mai napig vita tárgya, hogy melyik volt az utálatosabb fogás, a spenót, vagy a sóskafőzelék. Ne ragadjunk le azonban a régi beidegződéseknél, a házilag termelt növényből, otthon elkészített sóskafőzeléknek nem sok köze lesz a futószalagon összeeszkábált rosszemlékű zöld masszához, ráadásul a sóska számos előnnyel bír. Magas a C-vitamin tartalma, van benne vas, foszfor, kalcium, és magas gyümölcssav tartalma miatt élettanilag kedvező hatású, mindemellett frissítő, élénkítő hatású. A sóska szaporítása magvetéssel történik, a kiszórás ideje épp most jött el, március első felében, mikor a talajjal már dolgozni lehet. Talajigénye átlagos, ahol egyéb zöldségek már sikerrel megteremtek, ott a sóskának sem lesz problémája, nitrogénigénye az átlagnál kicsit magasabb, valamint hálás lesz a közeg magnézium és vastartalmáért. A talajelőkészítés kimerül a szokásos átforgató ásásban és gyommentesítésben.
Sóska ketrecben. Miért? Nyulak ellen! Ugyanakkor ilyen formában akár nagyobb balkonokon is kipróbálható a termesztése
A sóska magjai - ahogy azzal szembesülni fogunk - roppant aprócskák, ez némi pluszmunkát jelent majd, erre máris visszatérek. Vetéskor bő arasznyi távolságú sorokba szórjuk ki a magokat, ne túl mélyre, körülbelül egy ujjpercnyire (2 cm). A sóska vízigényes növény, főleg a csírázási időszakban, mely szokatlanul hosszú, jó esetben bő két hét, de az sem szokatlan, ha csak szűk egy hónap múlva jelennek meg a magoncok. Ez idő alatt tehát rendszeresen öntözzük a veteményt, nagyon vigyázva arra, hogy ne áztassuk ki a magokat, így a legjobb, ha permetező szórófejjel tesszük ezt, esetleg kannából óvatosan folyatva a vizet, de semmiképp ne veressük a kerti slaggal a veteményt. Szokás az első pár alapos beöntözés után fóliával takarni a sóskaágyat, így a nedvesség tartósan bent tartható. Ápolási munkái nem sokrétűek, a gondos vízellátás mellett - már csak a rövid tenyészidő miatt is - sok egyéb teendő nem akad majd, nitrogénpótló fejtrágyázásra lehet szükség, és a gyommentességre kell ügyelni. Ahogy sok esetben, most is a jó minőségű vetőmag a siker egyik kulcsa, a márkás alapanyagból fejlődő növény ellenállóbb, szebb, ízletesebb lesz. A tavaszi vetésű sóska már nyár elején szedhető, a levelek felszedésénél tartsuk szem előtt, hogy a fiatal, ún. szívleveleket ne sértsük meg, mert ezzel a további hozamot csökkenthetjük. A levelek eltarthatósági ideje rövid, érdemes annyit levenni, amennyit rögtön fel is használunk. Ha minden szerencsésen megy, akkor négyzetméterenként nagyjából négy kilogramm terménnyel számolhatunk.
A hónapos retek a tavasz vitaminhiányos időszak fontos zöldsége. Kevesen gondolunk bele, de érdekes, hogy a retek azon ritka zöldségek közé tartozik, melyeket csak nyersen eszünk
A hónapos retek tenyészideje szintén rövid, nevéhez híven a vetéstől számítva már 30-50 nap múlva az asztalra kerülhet, ezért a tavasz egyik legideálisabb veteménye. Vetése már februártól időszerű, mert alacsony hőmérsékleten, alig fagypont fölött is csírázásnak indul. A talajt tekintve a laza szerkezetű, homokos, tápanyagdús típus a kedvence, túl kötött közegben fejlődve a gumó erősen csípős ízűvé válhat. Vetés előtt gyommentesítés és átforgató ásás szükségesek, a vetés előtti trágyázás mellőzendő, ez kellemetlen ízt okozhat. A sortávolság arasznyi legyen, a tőtávolsággal első körben ne foglalkozzunk, azt majd később, egyeléssel alakítsuk ki. A hónapos retek vízigényes növény, gyakori öntözést kíván, ápolási teendőink pedig csupán lazító kapálásból és gyommentesítésből fognak állni. A száraz talaj a retek legfőbb ellensége, nedvesség hiányában pudvás, üreges, fogyasztásra alkalmatlan termésünk lesz csupán. Növényvédelemre a rövid tenyészidő okán ritkán van szükség, a jó minőségű vetőmag garantálhatja a problémamentes nevelést. Esetleg megjelenhet földibolha, ami ellen naponta többször megejtett vizes permetezés vethető be, valamint meztelencsigák támadhatják a veteményt, ellenük így lehet védekezni. Vegyszeres kezelést ne alkalmazzunk, mert a legtöbb kemikália egészségügyi várakozási ideje hosszabb, mint a retek tenyészideje. A felszedést szakaszosan végezzük, a nagyobb gumókkal kezdve, így a kisebbeknek még marad idejük növekedni.
Iskolai tankert, retekkel. Különösen alkalmas erre a célra, mert rövid tenyészideje miatt még a nyári szünet előtt szüretelhető
A sóska balkonveteménynek kevésbé alkalmas a mérete miatt, de egy nagyobb, mélyebb edénybe, vödörbe ültetve egy próbát lehet vele tenni, főleg, hogy nem sokáig foglalja a helyet. Mivel a párás környezetet szereti, huzatos erkélyeken a szokásosnál több öntözést ejtsünk meg, földjét pedig mulcsoljuk, és akár félárnyékba is helyezhetjük. A hónapos retek hosszúkás ültetőládában lesz jó helyen balkonon, az ő esetében is bőven öntözzünk.
Vetőmag ajánlat: sóska, hónapos retek.
