A vöröshagyma igazán magyar zöldség, hiszen a hamisítatlan magyar fogások egyike sem képzelhető el nélküle. Ennek ellenére ez a haszonnövény mégsem gyakori vendég a konyhakertekben, talán mert sokan úgy gondolják, egyszerűbb megvásárolni a piacon vagy a boltban. Ugyanakkor - mint minden egyéb zöldség esetében - a saját nevelésű a finomabb és értékesebb, hiszen ebben az Ön kezének munkája van, de fontosabb, hogy a saját hagyma előélete teljesen ismert, így garantáltan vegyszermentes, akár bio minőségű zöldséghez juthat!
A vöröshagymát kétféle módon honosíthatja meg veteményesében, vagy magvetéssel, vagy dughagyma kiültetésével. Én az utóbbit szoktam ajánlani, a magvetés ugyanis kicsit körülményesebb, a dughagyma ellenben könnyebben kezelhető, és a siker esélye is jóval nagyobb.
Dughagymát elsősorban piacokon, gazdaboltokban lehet beszerezni, ha pedig fontos Önnek biokertészeti alapanyag, keressen közeli, ismert termesztőt, akitől garantáltan minőségi alapanyagot vásárolhat. Az ültetésbe március második felében kell belevágnia!
A vöröshagyma nem túl melegigényes, a csírázás már 4-5 Celsius fokon megindul, a fejlődő növények pedig a 15-20 Celsiusos hőmérsékletet szeretik, így akár a tavasz első hónapja után is aktuális lehet a vetés, amennyiben az időjárás ezt megengedi, támogatja. Fél kilónyi dughagyma egy körülbelül 5 nm-es területre lesz elegendő, ez jellemzően bőségesen elegendő egy ember ellátására.
A vetés a szokásos előkészületeket igényli, ami annyit tesz, hogy a kijelölt területen mélyreható (40-50 cm) átforgató ásást végezzen, amit egy alapos gyommentesítéssel kössön össze. Szegényebb talaj esetében indokolt lehet érett istállótrágya vagy komposzt kihelyezése és beforgatása.
Jó hír, hogy a talajt tekintve a hagyma nem igényes, szinte bárhol ültethető, ugyanakkor az erősen kötött földben nem él meg. A túlságosan agyagos, köves közeget részleges talajcserével teheti hagymatermesztésre alkalmassá. Ilyenkor a vetési területen 30-50 cm mélyen emelje ki a földet, és pótolja azt friss közeggel, például zsákos termőfölddel (ennek előnye, hogy nem tartalmaz kártevőket, gyomkezdeményeket).
Folytatva az ültetés leírását, a dugványokat körülbelül két ujjpercnyi mélyen helyezze a földbe, a tőtávolság 15 cm, a sortávolság ennél kicsit több, bő egy arasznyi (20-25 cm) legyen. Az első hetekben alkalmanként öntözze meg a veteményt, a későbbiekben erre alig lesz szükség, a vöröshagyma nem fokozottan vízigényes termény.
Kedvező fejlemény, hogy a hagymát ritkán támadják gombabetegségek, a kártevők közül a levélzetet megcélzó fajták jelenthetnek veszélyt, ellenük a szokásos permetszerekkel védekezhet.
A fő ellenség a május környékén megjelenő hagymalégy, melyet vegyszerrel irthat, de kemikália sem kell, ha emelt ágyásba ültetett, a légy ugyanis fél méternél magasabbra nem repül. A magas ágyás más szempontból is jó ötlet, hiszen az alkalmazásával nem kell a növénygondozás során mélyre hajolni, illetve a gyomok is szinte teljesen kizárhatók az ültetvényből.
Másik jellemző probléma hagyma körül a talajban levő fonalférgek megjelenése, ezek csak talajfertőtlenítéssel tüntethetőek el. Mivel a hagyma levélzete gyér árnyékot vet, gyakran gyomok jelennek meg a sorok között, amiket kézi szedéssel, vagy kapálással tüntethet el.
Segíthet a fejlődésben, ha a tövek közötti sorokat komposzttal szórja meg időnként, a sekély gyökérzet nem jeleskedik a tápanyagfelvételben, így azonban gazdagíthatja a hagymák közegét.
Kardinális kérdés az érés, a felszedés ideje, hiszen ez jelenti a termesztés végét és egyben sikerességét! Az érés dugvány esetében várhatóan augusztus eleje, a felszedést egy száraz, meleg napra ajánlott időzíteni, a gumókat pedig ásóval, óvatosan forgassa ki, ne a szárnál fogva húzza.
Egy öt négyzetméteres területről dugványozás esetén nagyjából 5-7 kg termés várható, ez éppen megfelel a statisztikák szerinti éves fogyasztásnak, ami a mérések szerint 6kg/év személyenként.
Érdekesség: a vöröshagyma virága nem csupán szép, de ehető is!
De itt ne hagyjuk abba a hagymatudományt! Van ugyanis még egy érdekes lehetőség, ami nem más, mint a nyár végi vetés, aminek a következő év tavaszán lesz eredménye. Ez a módszer azért lehet indokolt, mert nyári betakarítású hagyma a következő esztendő elejére rendszerint elfogy (vagy megromlik), így sokan hónapokig hagyma nélkül maradnak. Kivéve persze ha erre is gondoltak!
Az ún. áttelelő vöröshagymát augusztusban kell vetni, amihez magot kell használni. Ilyen áttelelő fajtákat gazdaboltokban, piacokon szerezhet be. Attól függően, hogy rövidebb vagy hosszabb tenyészidejű a választott fajta, augusztus elején vagy végén kell megejteni a vetést.
Fontos betartani az utasításokat, mert a túl korán kikerült magokból tavaszra túlfejlődött termés lesz, a késői vetés eredménye pedig az lehet, hogy télre nem erősödnek meg a magoncok, a vetemény pedig részben vagy egészben elpusztulhat. A pontos vetési időről a csomagoláson lehet olvasni általában, de a szakeladók is szívesen segítenek az információátadásban.
A nyári vetés előkészületei megegyeznek a korábban írtakkal, a tápanyagokat tekintve pedig nagyobb arányban lesz szükség nitrogénre, ezt műtrágya kihelyezésével könnyedén biztosíthatja növényének.
Mivel augusztusban a talaj általában száraz, ezért előzetes beöntözéssel, illetve gazdag, humuszos közeg bekeverésével szükséges készülni a magvetésre. Szintén fontos információ, hogy az áttelelő vöröshagyma vízigénye nagyobb, mint a tavaszi vetésűé!
A nyári vöröshagyma betakarítási ideje felhasználás kívánt jellegéről függ, zöldhagymaként áprilisban, főzőhagymaként májusban szedhető fel, a szüret pedig akár júniusig kitolható, folytatható.
Ha érdekesnek találta a cikket, kérem nyomjon a "tetszik" gombra!
Szívesen vásárolna minőségi zöldségpalántákat vagy egyéb kiskerti növényeket?
Látogasson el kertészeti webáruházamba IDE KATTINTVA!
