Ősszel teljesen természetes, hogy a lombhullatók nagy mennyiségű levelet szórnak a talajra, és ebben az időben ha metszünk, sövényt nyírunk, vagy épp az utolsó fűnyírások valamelyikét ejtjük meg, még több zöldhulladék képződik a birtokon. Előfordul, hogy egészen nagy, kezelhetetlen, zavaró kupacok tornyosulnak kertünkben, ilyenkor felmerül a kérdés: mihez kezdjünk a halmokkal?
Sokan az avarégetés mellett döntenek, aminek mondhatni már hagyománya van, jellegzetes őszi látkép, ahogy vastag füstcsíkok szállingóznak a portákról. Bár ez a módszer kézenfekvőnek tűnhet, több okból sem jó ötlet. Az avarégetés zavaró a szomszédoknak és az utcabelieknek, környezetszennyező, füstje pedig – az alacsony hőfokú égés miatt – több egészségkárosító anyagot tartalmaz, mint például a tábortüzeké, ráadásul a legtöbb településen tiltott tevékenységnek is minősül, amiért akár pénzbírságot is kiróhatnak a hatóságok. Mit lehet akkor tenni, hogy a felesleges levél-, és gallyhalmok eltűnjenek? Az egyik lehetséges megoldás az elszállíttatás. Szinte minden faluban és városban van lehetőség arra, hogy a bezsákolt zöldhulladékot elvitessük, de ez a szolgáltatás természetesen pénzbe kerül, és minél nagyobb a kert, több a lombhullató fa, annál magasabbra rúghat az összeg, ellenben ez a módszer környezetkímélő és tiszta, mert az összegyűjtött hulladék rendszerint komposztálásra kerül.
Tipp: a diólevelek a közhiedelemmel ellentétben komposztálhatóak, ha az első pár hónapban külön komposztládában tartjuk azokat, és csak utána vegyítjük a többivel
Pontosan ez a második lehetőség, vagyis a házi komposztálás. Ennek számtalan előnye van, többek közt megszabadulunk a hulladéktól, emellé pedig idővel saját, költségmentes tápanyaghoz, talajjavító komposzthoz jutunk, amit akár már a tavaszi ültetésszezonban is felhasználhatunk. A komposztálás a hiedelmekkel ellentétben nem jár kellemetlen szagokkal, és a látvány sem csúfítja a kertet. A folyamathoz mindössze egy komposztálóláda (ezt házilag is elkészíthetjük, de készen is vásárolhatjuk), egy átmozgatáshoz használatos vasvilla, és néha kevés víz szükségesek, na meg persze komposztanyag. Utóbbi lehet bármilyen növényi hulladék, vagy épp növényevő állatok ürüléke, romlott, sérült gyümölcs és zöldség, kávézacc, vagy használt teafű. Fontos, hogy a komposztba nem szabad háztartási szemetet, építési törmeléket rakni. A ládába halmozott komposztanyagot csak néha kell átforgatni, ha szükséges nedvesíteni, a többit a természet elvégzi, vagyis a behelyezett anyagok elrothadnak, lebomlanak, és pár hónap múlva az ágyások, a veteményes talaját javíthatják.
