A tél második felében még meglehetősen kevés virágzó növénnyel találkozunk, és ide most ne számoljuk bele az enyhe idő miatt korán rügyet bontó növényeket. Az év második hónapjának legszebb virágos növénye kétségkívül a hóvirág, ami azonban éppen elbűvölő külalakja miatt került veszélybe. Korán kelnek, kecsesek, aranyosak és veszélybe sodortuk őket. Igen, ezt sajnos tudjuk. De mit érdemes még tudni róla? Nézzük!
A törvényi oltalom a nálunk őshonos kikeleti hóvirágra vonatkozik
Hol szedhető a hóvirág?
A válasz pofonegyszerű: sehol. Ugyanakkor az, hogy hóvirág, túl tág kifejezés ahhoz, hogy ennyivel elintézzük a felvetést, aminek egyébként mindenképp van létjogosultsága, mert a hóvirágokat sokan és sok helyen szedik, gyűjtik, hogy aztán hazavigyék, vázába tegyék, aluljárókban árulják, vagy külföldre exportálják. Nézzük akkor, mi a helyzet a hóvirággal.
Botanikai szempontból a hóvirág szó az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, melynek négy tagja található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít.
A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. A védettség szabályairól az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. szakasza rendelkezik, mely szerint: A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;b)egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez (forrás: Complex Jogtár).
Nézzék meg az alábbi videót és ismerjék meg jobban a hóvirágot!
Miért van szükség a védelemre?
A hóvirág a télből kilábaló időszak egyik első szép, virágos, és roppant vonzó növénye, melyet a téli, kora tavaszi természetjárók előszeretettel gyűjtenek régóta bájos külalakja, különleges csüngő virágai miatt. Kedvelt ajándéknövény a márciusi nőnap környékén, és rendszerint élelmes nénikék is gyűjtik, hogy aztán pár százasért árulják utcasarkokon, aluljárókban.
A Bükki Nemzeti Park területén szedett és elkobzott hóvirágok. Az okozott kár 10.000 Ft/tő
A nagyarányú szedés miatt a hóvirágok száma már jópár éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelenti. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia. Élelmes honi "vállalkozók" ezért gyakran brigádokkal ásatják ki nagyobb területen a hagymákat, de az is előfordul, hogy munkagépekkel tarolják le a termőhely földjének felső rétegét, így egyszerre több mázsányi hagymát tudnak felszedni.
A hagymák ezután rendszerint a tulipánok földjére utaznak, egy részük pedig csomagolva visszatér hozzánk az üzletekbe. A fő probléma ezzel a gyakorlattal az, hogy a kitermelők a legszebb példányok termőhelyeit számolják fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradnak nálunk és szaporodnak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezet, a telepek degenerálódnak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökken.
Ezt felismerve a hóvirág 2005-től védettséget élvez, amit a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet ír elő számára. A hóvirágok egyébként európaszerte különböző szintű védettséget élveznek, Ausztriában például szedhető ez a növény, de csak annyi, amennyit egy ember a két ujjával átér. Mindennek értelmében a kikeleti hóvirág Magyarországon nem szedhető a természetben, sem leszakított virág, sem kiásott hagyma formájában.
Hóvirágot otthon?
Ezek a tilalmak vonatkoznak a kertben növekedő kikeleti hóvirágokra is, ugyanakkor a többi típus a kertekben szabadon ültethető és leszedhető, bár utóbbi cselekedetnek sok értelme így sincs. Aki tehát otthonra szeretne hóvirágot, kertészetben vásárolhat ellenőrzött forrásból származó hagymát, melyet kora ősszel lehet elültetni a kertben, vagy egy cserépben.
Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, ezután világosabb területre telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát.
A hóvirágok rajongóinak a kertészeti árudák termesztésből származó virághagymáit ajánlom, melyeket ősszel lehet a kertbe ültetni. A hóvirághagymákat lombok alatti, félárnyékos területre kell telepíteni, és az őszi ültetés után a következő télutón már virágozni is fognak, pár éven belül pedig nagy összefüggő telepet alkotva az egész birtok fő téli díszévé válhatnak.
Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak. A hóvirág február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások. Kerti tartásakor számolni kell azzal, hogy pár éven belül nagy, összefüggő telepet fognak alkotni a hóvirágok.
Mindennek tükrében arra buzdítok mindenkit, hogy a kísértésnek ellenállva ne vásároljanak utcán hóvirágot, mert a kereslet csökkenésével a kitermelés is visszaszorulhat. Az ipari jellegű begyűjtés ellen hasonlóképpen lehet felvenni a harcot, vagyis kertünkbe szánt hóvirághagymát mindig csak megbízható forrásból, kertészetekből szerezzünk be, ne olyan példányokat ültessünk, melyek hazai földből, export utáni behozatalból származnak.
Tekintse meg kertészetem tavasszal virágzó hagymás dísznövény kínálatát!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
