A gyommentes, rendezett növényágyások látványa mindig elégedettséggel tölti el a kertészt, ám a nem kívánt gyomok megjelenése épp ellenkező hatást ér el, ráadásul meglepően gyorsan és nagy területeket tudnak meghódítani és növényeinket teljesen elnyomhatják, de kártevők és kórokozók megtelepedését is segíthetik.
A gyomnövény nem egy rendszertani kategória, de meghatározása mégis elég egyértelmű, hiszen gyomnak tekinthetünk minden olyan növényt, mely nem ott növekszik, ahol kellene, így ami valakinek dísz a kertben, az a másiknak már lehet gyom.
A gyomok a kert bármely pontján felbukkanhatnak!
Ezt a fogalmat megvizsgálva tehát gyom lehet, az előző évi vetésből fenn maradt növény, a rossz helyen kelt, kertünk többi részén is növekvő dísznövény vagy épp egy gyorsan terjedő cserje is. A terjedésre hajlamos dísznövények között akadnak olyanok, melyeknél ki kell emelni, hogy gyomosítanak. Ilyen gyomosításra hajlamos növény például a katicavirág, a kerti pillangóvirág és a muskotályzsálya is.
A gyomnövények között számos mezőkről és rétekről ismert fajt találunk!
A gyomnövények és a gyomosításra hajlamos növények jól tűrik a bolygatást, a szennyezést, kis igényűek, sok esetben nagy mennyiségű magot hoznak, melyek sokáig csíraképesek maradnak és kedvező körülmények között gyorsan fejlődésnek indulnak, melyet mi is tapasztalhatunk a kertben. Nézzük meg a következőkben, mit tehetünk, hogy a gyomokkal sikeresen vegyük fel a harcot és kordában tudjuk tartani őket!
A pitypang egy megosztó növény, kiváló méhlegelő, de ragaszkodó gyom is!
Figyeljünk az új ágyások kialakításakor!
Legyen szó veteményesről vagy díszkertről, a talajmunkák és az ezzel együtt járó tápanyagkijuttatás értelemszerűen a talaj bolygatásával jár. A talaj fellazításával mélyebben fekvő gyommagok kedvezőbb körülmények közé kerülhetnek, de a tápanyagkijuttatás is veszélyt jelenthet, ha gyommagvakkal fertőzött komposztot juttatunk ki a területre. Megoldás lehet kis alapterületen, ha a talajelőkészítés után néhány napot várunk, majd a gyomok megjelenésekor takarjuk a területet, vagy kézzel eltávolítjuk a gyomokat. Soha ne várjuk meg, míg túlságosan nagyra nőnek, mivel tápanyagot vonhatnak el haszon- és dísznövényeinktől!
Az apró szulák egy évelő gyom, melyet sokan „folyókaként” ismernek.
A gyommagvak a komposzttal is a talajba kerülhetnek. Így komposztáljon, hogy ezt elkerülje!
Ha gyomot látunk, szedjük ki!
A gyomlálás, mint folyamat elválaszthatatlan a kertészélettől, ráadásul sokszor idegőrlőnek tűnhet a harc, mégis a napi kerti teendőink közé építsük be ezt a munkát. Ha egy esőzés után hirtelen begyomosodott a kert, akkor növényeink tövét és közvetlen környezetüket tisztítsuk meg először, majd a szabadon hagyott területeket, így ha egyszerre nem is végzünk, növényeink gond nélkül fejlődhetnek tovább.
A gyomlálás sokszor ismétlődő feladat
Ne hagyjuk felmagzani a gyomokat!
A gyomlálás során mindig szedjük ki a virágzó gyomnövényeket, ne hagyjuk meg őket, mert néhány nap alatt rengeteg magot képesek hozni, csírázásuk pedig gyors, így ha meghagyjuk az ilyen növényeket a szőnyegszerű gyomtakaró szinte garantált. Ha nincs időnk gyomlálni, akkor a virágzó példányokat egyszerűen metsszük le, így sok későbbi bosszúságot megspórolhatunk magunknak!
A magszárat hozó gyomnövényekre figyeljünk, ne hagyjuk, hogy magot szórjanak!
Öntözzünk jól!
Az egész kertet érintő, áztató öntözés ártalmatlannak tűnhet, azonban a gyomnövények számára kedvező foltokat biztosítunk általa, így inkább kerüljük. Azok a Kertbarátok, akik csepegtető öntözést vagy izzadótömlőt használnak tapasztalhatták már, hogy annak mentén zöld oázisként jelennek meg a gyomnövények, ezeket a fentebb leírtak szerint kezeljük és ne hagyjuk őket elszaporodni!
A kerti pillangóvirág sok magot hoz és nagy területen meg tud jelenni!
Vizsgáljuk meg a kert és udvar eldugott részeit is!
A gyomok hihetetlen élni akarásról tesznek mindig tanúbizonyságot, így sokszor egészen váratlan helyeken is felbukkanhatnak. Így farakások mögött, mellett, a falak mentén, de a járdák és utak repedéseiben is. Ha van ilyen problémás rész az udvarunkon vagy a kertünkben ellenőrizzük rendszeresen, mivel az itt felmagzott gyomok fokozatosan el fognak terjedni.
A ragadós galaj sokszor jelenik meg árnyékos kertrészeken is!
Tekintse meg kertésztem talajtakaró évelőit, melyek a gyomok elleni harcban segítségére lehetnek!
Ne hagyjuk szabadon a talajt!
A talajtakarás és mulcsozás számtalan előnnyel bír, ezek közül az egyik, hogy kellő vastagságban kiterítve bizony hatásosak a gyomok ellen, kevesebb jelenik meg, ami pedig mégis elkezd nőni, azt gyorsan el tudjuk távolítani, hiszen a mulcsanyagon rögtön szembetűnik a jelenléte. Az ilyen takarás másik előnye, hogy az öntözések közötti idő növelhető, mivel a talaj nem fog gyorsan kiszáradni!
A talajtakaró növények nem csak díszítenek, de a gyomokat is elnyomják!
A talajtakaró anyagok különböző típusai léteznek. Ismerje meg őket ebben a cikkemben!
A talajtakarás nem csupán holt növényanyaggal történhet, hanem élő anyaggal is, vannak kifejezetten jó talajtakaró növények, de társításaink kialakításakor egy sűrűbb ültetés is megoldást jelent. A veteményes kertben ha nem műveljük az egészet szintén ne hagyjuk szabadon a talajt, ültessünk zöld trágya növényeket, melyeket később talajtakaróként a zöldségek köré teríthetünk! Ha pedig díszkertünk van, akkor használhatunk geotextilt, melyet gallyaprítékkal fedhetünk el.
A gallyapríték jó megoldás a talajtakarásra geotextillel kombinálva.
A geotextilről és felhasználásáról ebben a cikkemben tájékozódhat!
Jól válasszuk meg a sor- és tőtávolságot!
A növények minden esetben rendelkeznek egy javasolt sor- és tőtávolsággal, azonban ha megfelelő körülményeket biztosítunk, akkor sűrűbben is ültethetjük őket, így elnyomva a fejlődő gyomokat. Ezt a megoldást mulcsolással kombinálva jó eredményeket érhetünk el.
A túl nagy sor vagy tőtávolsággal a gyomoknak kedvezünk!
Olvassa el cikkemet a kerti társítások alapjairól ide kattintva!
Ellenőrizzük az új növényeket!
A gyomnövények nem csupán magról kerülhetnek be a kertbe, hanem a konténeres növényekkel is. Ha ilyet vásárolunk, mindig ellenőrizzük, hogy nincs-e gyom a cserépben, valamint a kiültetés után is kövessük figyelemmel, nem jelenik-e meg a kertünkben egy új gyom, melyet mi magunk hurcoltunk be.
Tudjuk, mi kerül a kertbe!
A korábban említett gyomosításra hajlamos növényeket csak kellő körültekintéssel válasszuk be kertünk növényei közét, hiszen gyorsan egyeduralkodóvá válhatnak. Nem csupán egy vagy kétnyári növények lehetnek ilyenek, hanem évelők és cserjék is. Az évelők esetében a tarackokkal terjedő növényeket ne telepítsük túl sűrűn, például a menta félék jó körülmények között szőnyegszerűen is nőhetnek, elnyomva a többi növényt. A cserjék közül példaként a trombitafolyondárt említeném, melynek gyökérsarjai sokszor megjelennek a kerttulajdonosok nem túl nagy örömére.
A trombitafolyondár csodás dísznövény, de sok sarjat nevel, így gyomnövénynek is számít!
Sok kertben a problémát a tarack okozza, tudja meg ebben a cikkemben mit lehet tenni ellene!
Próbáljuk ki a magaságyást!
A magaságyásban való termesztés egyre divatosabb, de nem csak dekoratív megjelenése miatt, hanem praktikussága és könnyű kezelhetősége miatt is. Nem csupán lehetőséget ad arra, hogy olyan növényeket termesszünk benne, melyeket kertünk talaja alapvetően nem tenne lehetővé, hanem a gyomok elleni harcban is segítséget jelentenek, hiszen kevesebb gyom telepszik meg bennük, melyektől könnyű szerrel megszabadulhatunk.
A magaságyás praktikus kerti kiegészítő lehet!
Olvassa el cikkemet és ismerje meg milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy ilyen ágyás!
Amikor a növényeink számára tökéletes környezetet hozunk létre, azzal egy időben a gyomok számára is kedvezünk, azonban megelőzéssel és kis odafigyeléssel elkerülhetjük, hogy átvegyék az uralmat a kertben.
Tekintse meg a kertészetemben kapható díszfákat és díszcserjéket!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
