Hasznos tudnivalók
Származás: 1800 körül Downhamben (Anglia) fedezte fel Patrick Flanagan, Sir Thomas Harr főkertésze egy régi gyümölcsösben, 1820-ban a Londoni Kertészeti Társaságnak ajándékozták. A Viktória korabeli Angliában hamar népszerűvé vált, mint asztali alma, nagy mennyiségben termesztették. Hazájában ma is szívesen ültetik a kertekbe, 1993-ban a Királyi Kertészeti Társaság Kerti Érdemdíját is elnyerte.
Bereczki Máté a 19. sz. végén megjegyezte, hogy Magyarországon is „több helyt előfordul már”, majd így összegezte jellemzését: „Szép nagy és jó gyümölcsei végett bízvást helyet adhatunk számára kérteinkben egy-egy fának.”
Hajtásrendszer: fája közepesen erős vagy erős növekedési erélyű, felfelé törő, nagy, széles, gömb alakú koronát nevel. Vesszője hosszú, vastag, bordázott, finoman molyhos, barnás vagy zöldessárga, sűrűn paraszemölcsös. Levele nagy, vastag, tojásdad vagy széles tojásdad, hosszú, éles hegyű, világoszöld, matt fényű, fonákán molyhos, tompán, szabálytalanul fűrészes szélű.
Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Későn és hosszan virágzik, jó pollenadó. Önmeddő.
Porzói: ’Braeburn’, ’Elstar’, ’Fiesta’, ’Gala’, ’Gloster’, ’Ingrid Marie’, ’London Pepin’, ’Mollie’s Delicious’, ’Pinova’, ’Pomeroy’.
Gyümölcs: októberben szedhető, közepes vagy nagy méretű, lapított gömb alakú, jellemzően szélesebb, mint magas, szabályosan boltozott, hullásra nem hajlamos. Héja vékony, sima, fényes, kezdetben sárgászöld, majd aranysárga alapszínű a napos oldalon halvány rózsaszín árnyalat megjelenhet, elszórtan paraszemölcsös. Húsa világos krémsárga, tömött, omlós, lédús, harmonikusan édes-savanykás, kellemesen fűszeres ízű.
Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra egyaránt kiváló, kb. januárig tárolható.
Talajigény: nem válogat a talajtípusok között, a kötött és a homoktalajon egyaránt megél, a savanyú és meszes talajokon is jól fejlődik, amennyiben a jó víz- és levegőgazdálkodás, valamint a tápanyag utánpótlás biztosított.
Fény- és hőigény: napfényigényes, kerüljük az árnyékba való telepítését. Hőigénye közepes, inkább a hűvös, párás viszonyokat kedveli. Nagymértékben tűri a szélsőséges éghajlati változásokat. Hosszantartó -15 °C alatti hőmérséklet a fiatal hajtásokban, a kései fagyok pedig a virágokban és a gyümölcskezdeményekben tehetnek kárt.
Vízigény: nagy, évi 700-800 mm egyenletes eloszlású csapadékmennyiséget igényel, hosszú, aszályos időszakokban szükséges a vízutánpótlás.
Gondozás: ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. Tápanyagigényes lévén a későbbiekben is biztosítsuk számára a megfelelő ellátást.
Metszése 1-3 éves korában koronaalakító, a 4. évtől fenntartó metszésből áll, melynek ideje február – március. A korona, az ágak megfelelő, kellően szellős kialakítása fontos eleme a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésnek. Fája jól alakítható, az idős fák rendszeres termőrészifjító metszést igényelnek, a 3 évesnél idősebb termőrészeket váltani kell.
Metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.
Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.
Betegségekkel szemben viszonylag jól ellenálló.
Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig.
Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.
Alany:
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 4-5 m
Védett tartalom
Sor- és tőtávolság: 6x5 m
Termésérés: október
Fény- és hőigény: nagy és közepes
Vízigény: nagy
Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás (kb. januárig)
