Rögtön elnézést is kérek a némileg megtévesztő címért, és leszögezem, hogy itt a pázsitról lesz szó, de ez ne szegje senki kedvét, a téma fontos, főleg a következő hetekben. Mindig azt szoktam mondani, hogy a kert füvesítése pont olyan lényegi művelet, mint például egy ház alapjának a szakszerű megépítése, a kert esetében ugyanis a gyepfelület az, ami köré az egész terület szerveződik, a gyümölcsfáktól a konyhakertig. A pázsit az, amit a legtöbbet fogunk használni, erre lehet forró nyári napokon kifeküdni, itt kap helyet a kerti grill, itt lehet tollasozni, focizni, szóval a hagyományos értelemben vett kert központja a pázsit. A gyepesítés minden tavasszal aktuális, mert bár az őszi vetés a szakmailag támogatottabb, a tavaszi a tél károkozásai miatt a legtöbb esetben elkerülhetetlen.
Mindenki ilyen dús pázsitot szeretne otthonra...
A hideg évszak rendre otthagyja nyomait a gyepen, foltosodást, kikopást, részben, vagy egészben kipusztult, megcsúnyult zöld szőnyeget eredményezve. Ezért a tavaszi kertébresztés egyik első lépése a fű rendbetétele lehet. Erre több módszer áll rendelkezésre. A gyepszőnyeg lefektetése nem a legolcsóbb választás, ráadásul alapos előkészületeket igényel, és házilag csak akkor ajánlható az elvégzése, ha a műveletben már van gyakorlata a gazdának. Előnye, hogy szinte azonnal birtokba vehető, homogén, mondhatni hibátlan gyepet biztosít. Ritkábban, és inkább üzemi körülmények között alkalmazott metódus a hidrovetés, amit nem taglalnék most bővebben. Szándékosan hagytam utoljára a fűmagvetést, ami a legelterjedtebb, legnépszerűbb gyepesítési módszer. A vetés kevesebb előkészületet kíván, mint a gyepszőnyegezés (nem feltétlen kell például szegélyeket kialakítani), olcsóbb is annál, és akár kezdők is megpróbálkozhatnak vele, ha nem lesz teljes a siker, utólag lehet korrigálni felülvetéssel. Ami viszont fontos a fűmag vetésnél, az a megfelelő vetőanyag kiválasztása.
A tél sokszor megtépázza a gyepet, amit tavasszal korrigálni kell, de kertfelújítás után, elgazosodáskor is aktuális lehet az újravetés
Igazából a megfelelő fajtaválasztás, és a jó minőség minden ültetésnél, vetésnél prioritás, de különösen érvényes ez a fű esetében, hiszen a pázsit a kert területének akár 80-90%-át is jelentheti. Sokan szeretik az olcsót még olcsóbbá tenni, és választják az akár 500 forintos kilónkénti áron megvásárolható "gazdaságos" vetőmagot, ami aztán rendszerint csalódást keltő eredményt hoz. Érdemesebb a legalacsonyabb árú mag helyett a drágább, és jobb minőségű, márkás terméket beszerezni, de még lényegesebb, hogy a kert adottságaihoz, és leendő igényeinkhez igazítsuk a fűmag fajtáját, típusát. Gyermekes kertekbe, vagy oda, ahol az átlagosnál erősebb igénybevételnek lesz kitéve a zöld szőnyeg, ajánlott strapabíró fűmagkeveréket választani, a sport jellegű keverékek az extrém használatot is bírni fogják, a díszkert jellegű birtokokra pedig a dekoratívabb pázsit való. Az árnyékoltság sem elhanyagolható tényező, a dús lombú fákkal sűrűbben beültetett kert árnyéktűrő fajtát kíván, ahogy a nyílt, napsütötte birtokokra a szárazságtűrő keverék a megfelelő.
A fűmagon ne spóroljunk, a megtakarítható pár ezres nem áll arányban a későbbi esetleg nem kielégítő látvánnyal
Nem mindegy, hogy milyen fűmagkeveréket választunk. Erősen igénybe vett pázsit esetén például gyermekes kertekben jobbak a strapabíróbb fajták
Maga a vetés nem nagy ördöngösség, ahogy említettem kezdő kertészkedők, újdonsült kerttulajdonosok is bátran megpróbálkozhatnak vele, de semmiképp se csupán annyiból álljon a művelet, hogy süteményre szórt porcukor módjára szétterítjük a magokat, és várjuk a csodát. A magvetés akkor lesz aktuális, ha a talaj hőmérséklete tartósabban eléri a 10 Celsius fokot, így március közepe előtt általában nem alkalmas a klíma a vetéshez. A túl korai kiszórás eredménye elgazosodás lehet, ha már nagyon bizsereg a tenyerünk, akkor inkább egy pár négyzetméteres területen végezzünk próbavetést, így gyakorlatilag már elkezdhetjük a műveletet, és azt is kitapasztalhatjuk, hogy mekkora mennyiséggel kell majd dolgoznunk. Amint az időjárás engedi, elkezdhetjük az előkészületeket, praktikusan a vetés előtt bő egy héttel. Egy alapos átforgató ásás elengedhetetlen, és egyúttal a teljeskörű gyommentesítést is végezzük el, akár kézzel, akár vegyszeresen. A fellazított, aprómorzsás szerkezetű talajnak hagyjunk időt a természetes tömörödésre is, a frissen felásott területre való vetés hepehupás pázsitot eredményezhet. Amennyiben a kerti föld jó minőségű, friss földréteg szétterítésére, tápanyagpótlásra sem feltétlenül lesz szükség, ha nem ez a helyzet, akkor komposzttal, vagy műtrágyával kezeljük a talajt (a szervestrágya azért nem ajánlott, mert - főleg ha éretlen - gyomok magjai lehetnek benne). A túl kötött talajt tőzeggel vagy homokkal lazíthatjuk.
Egy száz négyzetméteres gyepfelület magköltsége minőségi vetőmaggal (1500 forintos kilónkénti áron számolva) nem éri el a tízezer forintot. Ez töredéke a gyepszőnyegezés árának.
A vetést kézzel is elvégezhetjük, nagyobb felületen pedig egy ilyen egyszerű vetőgép segítheti a munkát.
Mikor mindez készen van, jöhet a fűmag kiszórása, egy szélcsendes napon. Egy négyzetméterre átlagosan 30-50 grammal számolhatunk, így kimatekozható, hogy egy kilós kiszerelésű zsák tartalma 15-20 négyzetméterre lesz elegendő, de kalkuláljunk azzal, hogy felülvetésre is szükség lehet. Az egyenletes kiszórás után gereblyével dolgozzuk bele a talajba a magokat, és alaposan locsoljunk be, valamint a későbbiekben is, a magok kikeléséig tartsuk mindig nedvesen. Ezen idő alatt ne terheljük a veteményt, ne lépjünk rá, és a kutyát se engedjük garázdálkodni rajta. Amennyiben minden rendben ment, pár héten belül birtokba vehető, szép gyepfelelület lesz a jutalmunk.
Fű vetőmag ajánlat ITT
