A nyári nagy melegben ki ne gondol arra, milyen jó lenne egy hűs tó vizében csobbanni, vagy csak a lábunkat lógatva érinteni a vizet. A víz nyugtató, üdítő hatása, nem utolsó sorban esztétikai megjelenése és az tavat övező élővilág az, ami sokunkat csodálattal tölt el.
Ezért döntenek sokan a mellett, hogy kisebb-nagyobb kerti tavat, csobogót hoznak létre a kertben, ezzel is közelebb tudják magukhoz ezt a természeti csodát. Egy 1980-ban indult osztrák kezdeményezés egy új irányt mutatott a kerti tavak alkalmazására, hiszen azt javasolták, hogy a mesterséges medencék helyett inkább természetes fürdőtavakat vagy medencetavakat hozzanak létre.
A vízélmény, a látvány és a fenntarthatóság miatt gyorsan hódító útjára indult ez az irányzat, melynek most előnyeit, hátrányait és létesítésnek főbb lépéseit ismerjük meg.
Egyszerre biztosítanak pihenést és mozgási lehetőséget
A fürdőtavak olyan mesterségesen létrehozott tavak, melyek a természetes tavakat imitál és akként viselkedik. Micsoda ellentmondásos megfogalmazás, de mégis ez írja le a legjobban, hiszen kertünkben, ha addig nem volt tó, akkor mi fogjuk létrehozni, oda a vizet elvezetni, növényzettel betelepíteni, hogy később már nagyobb energia befektetés nélkül tudjuk élvezni munkánk gyümölcsét.
Ebből a természethez való ragaszkodásból származik fürdőtavak legnagyobb előnye, hogy a megszokott medencékkel ellentétben egyáltalán nem, vagy alig kell a fenntartásukhoz vegyi anyagokat használni, ami lehetőséget ad arra, hogy valóban tiszta vízben ússzunk, mely mellé még kertünk biológiai sokfélesége is növekszik, hiszen a telepített növényzet és az egészséges víztér rövid időn belül odavonzza az állatokat is, mely ékes bizonyíték arra, hogy egy fenntartható megoldással van dolgunk.
A család minden tagja tudja használni
Ahogy sok más esetben is egy hosszú távon, a környezet szempontjait is figyelembe vevő kivitelezés bekerülési költsége mindig több, ez igaz a medencetavak esetében is, mivel nem csak egy medencerész kerül kialakításra, hanem egy komplett tó, így az anyagi ráfordítás nagyobb, viszont hosszú távra tekintve megtérül, valamint egész évben, kertünk meghatározó eleme lesz.
A hátrányok- és előnyök között félúton helyezkedik el a méret, melynél nem csak az úszásra alkalmas résszel kell számolni, hanem a növényzet számára fenntartott hellyel is, így egy 40 négyzetméteres tó esetében kb. 80 négyzetméter lesz a területszükséglet. Az ilyen fürdőtavakat több tévhit is övezi, ilyen például, hogy úszás közben belegabalyodunk a növényzetbe, belesüppedünk az iszapos aljzatba, vagy piszkos, zavaros vízben kell úszni.
Ezek egyike sem történik meg egy medencetóban, hogy miért, azt megmutatom egy ilyen tó keresztmetszeti képén. Ahogy korábban említettem, ez egy mesterséges tó, mely a természetes tavakat idézi, azonban ahhoz, hogy ez sikerüljön, bizonyos feltételeknek is teljesülni kell. Ilyen, feltétel, hogy legyen tóba érkező víz, hiszen a természetes tavakat valamilyen patak vagy folyó táplálja, e nélkül kiszáradnának, és bejövő víz nélkül a mi tavunk is erre a szomorú sorsa jutna.
A másik fontos és elengedhetetlen szempont egy bizonyos fokú gépesítés, ugyanis szükség van egy külső szűrő telepítésére, melyhez a regenerációs zónában elhelyezett szűrődobozon keresztül fog érkezni a víz, majd vissza tóba. Ezzel a piszkos víz kérdését sikerült részben tisztázni, hiszen a szűrő folyamatosan dolgozik, melyet egy felszíni homokszűrővel kiegészítve teljes kényelemben fürdőzhetünk.
Műszakilag egyszerű megoldás
Nézzük meg mi a helyzet az aljzattal és az iszaposodással. Az úszó zóna, a képen is látható módon egy elhatárolt terület, ha ilyen tavakról nézünk képeket az a határvonal a legtöbb esetben szintén jól látszódik, tehát szilárd burkolattal van körülvéve. Az aljzat alja nincs szilárdan burkolva, de tótextillel van borítva, melyre a vízelvezető cső miatt kavicstakarás kerül, így maga ez a felület természetes hatású, mégis kezelhető, de önmagában a beiszapolódás kérdésére még nem ad választ.
Azonban a szűrő munkája miatt, az úszó zóna víztere folyamatosan mozog, ennek a cirkulációnak köszönhetően nem ülepedik le semmi az aljára, hanem a vízfelszínen a regenerációs zóna felé áramlik, így nem kell attól tartanunk, hogy iszapos aljú lesz a fürdőtavunk.
Számos növényfaj helyet kaphat itt
Az, hogy a növényzet belegabalyodunk-e a növényzetbe vagy sem, ezek után egy könnyen megválaszolható kérdés, hiszen a fürdőtó kialakításából adódóan a növényzet nem az úszó zónába van telepítve, hanem a lebegő növények a regenerációs zóna fölötti területre nyúlnak be és mögöttük helyezkednek el a magas- és középmagas vízi- és vízparti zónára jellemző növények.
Tekintse meg vízi évelő dísznövényeim széles választékát!!
A tévhitek eloszlatása és a medencetavak szerkezetének megismerése után, a kertészeti szempontból izgalmasabb vizekre evezve, ismerjük meg, milyen szerepet töltenek be a tóban a növények és azt, hogy milyen fajok közül érdemes válogatni, ha először gondolunk, ilyen tó létesítésre. A vízi növények nem csupán díszítő elemként jelennek, meg hanem a víz tisztaságáért is felelnek, ugyanis életfolyamataik során a zónában keletkező anyagokat használják fel, így szűrőként működnek, ezért szükségtelen a tó vegyi kezelése.
A tavi zónák bemutatása
Ahogy a normál kerti tavak esetében, úgy a fürdőtavak esetében is a vízi növényeket az ültetési mélység és a vízborítás függvényében különböző zónákba soroljuk és ennek megfelelően helyezzük el. A vízi növények választásakor mindig ellenőrizzük a növény adatlapján, hogy mi az ajánlott vízmélység, a túl mélyre vagy túl sekély részre ültetett növények nem fejlődnek megfelelően vagy akár el is pusztulhatnak.
Tekintse meg vízi évelő dísznövényeim széles választékát!!
Az első zóna növényeire gondolva nem csupán vízi növényeket, de kifejezetten vízkedvelő évelőket is választhatunk, itt csupán a fekvés, napos vagy árnyékos részre telepítünk fontos. Árnyékos fekvés esetén telepíthetünk struccpáfrányt (Matteuccia struthiopteris), erdei hölgypáfrányt (Athyrium filix-femina), de az árnyékliliom (Hosta) fajok és fajták is szóba jöhetnek. Napos fekvés esetén igazán feltűnő hatást érhetünk el, ha nagy termetű zöld vagy bordó lombú mocsári vagy óriás virágú hibiszkuszokat (Hibiscus moscheutos) telepítünk, például a 'Cranberry Crush' piros virágú fajtát vagy a rózsaszín 'Summer Storm' mocsári hibiszkusz.
A virágos vízparti évelők számára is jó megoldás
A második és harmadik zóna növényei közül kerülnek ki struktúra elemként szolgáló, valamint több virágzó évelő is. Ilyenek például a japán zsurló (Equisetum japonica), a tarka lombú vízi harmatkása (Glyceria maxima 'Variegata'), a fehér kála (Zantedeschia aethiopica), de a különböző nőszirom fajták is ezt a régiót erősítik. Ezek közül a lousianai nőszirom (Iris louisiana), a borzas nőszirom (Iris setosa), mocsári nőszirom (Iris kaempferi), vagy a vízparti nőszirom (Iris ensata 'Variegata') fajták között érdemes keresgélni.
A kerti tavakkal ellentétben, a fürdőtavakban az ötödik zónába tartozó hínárnövényeket és oxigéntermelőket kevés alkalommal telepítik, inkább a negyedik zónára jellemző lebegő, de legyökerező növényeket részesítik előnyben. Ezek közül a legnagyobb népszerűségnek a tavirózsák (Nymphaea) örvendenek, ugyanis nagyméretű virágaikkal és változatos színeikkel az egyik legfajtagazdagabb csoportról van szó.
Az elmúlt évek kedvelt fajtái a piros-bordó, szinte fekete 'Almost Black', a hosszúkás szirmú, krémsárga virágú 'Yellow Queen', a mesébe illő rózsaszín 'Pink Opal' és a klasszikus fehér színű ’Albatros’.
Számos kialakítási mód létezik, melynek csak a képzelet szab határt
A kialakítás, a telepítés után érdemes szót ejteni a karbantartási munkákról is. Ezek egy hagyományos medencéhez viszonyítva kisebb energiaráfordítást igényelnek és nem jelent járulékos költséget.
A szűrőket a strand szezon kezdete előtt, majd a szezon végén tisztítsuk ki. A növényzet ápolása az elhalt növényi részek eltávolításából, valamint a virágzást követően azok visszavágásából áll, tovább a túlszaporodásra hajlamos növények ritkítása is 2-3 évente ismétlődő feladat. Ezeken túl egy több éve működő fürdőtóval tennivalónk nincs azon kívül, hogy élvezzük az általa nyújtott előnyöket.
A medencetó állatvilága kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy halat telepíthetünk-e egy ilyen tóba, a válasz erre nemleges, ugyanis legtöbbször a koi-pontyok telepítése fordul meg a fejünkben, azonban etetésük miatt több szervesanyag kerül a tóba, ami a növények túlburjánzásához vezethet, valamint a szűrőket is nagyobb feladat elé állítja, valamint a víz egy idő után beopálosodik a jelenlétüktől. Másik kérdés, hogy a tavunkat látogató, ott megjelenő állatok „rontják-e” az úszás élményt.
Szerencsére erre a válasz szintén nemleges, ugyanis ezek az állatok, főként a rovarok a növényzet körül mozognak, így nem zavarnak bennünket.
Kertészetemben számos vízinövény közül válogathat!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
