A füge vagy tudományos nevén Ficus carica egy nagyon kedvelt déligyümölcs, amit már az ország déli területein képesek vagyunk termelni. Hatalmas népszerűségét a finom ízének és több vallásban betöltött kultikus szerepének is köszönheti. Rendszertanilag a rózsafélék (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. Levelei tenyeresen karéjosok. Virága füzér virágzat egyivarúak, és sárga színben pompáznak. Vagyis a termesztés során szükség van egy pollenadóra is. Magát a beporzás folyamatát a fügedarazsak végzik el.
Habitusát tekintve lehet bokor, vagy pedig magasabb fa is, természetesen termőhelytől függően. gyökerei nem nyúlnak mélyre, a talajfelszín közelében találhatók. Alapvetően egy elég melegigényes növény, de az időjárási szélsőségeket egészen jól tűri. Az egyenlítőnél akár 1200 m-es magasságban is megtalálható.
Vízigényes, a sikeres termesztéshez éves szinten 500-750 mm csapadékra van szüksége. talajok iránt nem túl igényes, viszont a jó vízgazdálkodású szellős talajokon jobban terem. Az ültetés idejére általában február a legalkalmasabb. A köztermesztésben 3 fő típus van, amit favorizálnak. Ezek a capri füge, a szmirnai füge és az adriai füge. Az adriai/közönséges füge öntermékenyülő, vagyis nincs szüksége pollenadóra. Az ilyen termések partenokarpok (magnélküliek). Ezeknek 2 betakarítási időszaka van, ugyanis egy termést júniusban egyet pedig augusztus-szeptemberben hoz.
A szmirna füge esetén szükséges egy pollenadó pár, ami általában a capri füge. Felhasználása nagyon sokrétű. Lehet aszalványként használni, viszont erre az adriai füge a magtalansága miatt nem alkalmas. Aszalványnak a szmirna füge a legalkalmasabb. Emellett friss fogyasztása a legnépszerűbb felhasználási mód. A fügének számos kórokozója és kártevője van, de igyekszem csak a legfontosabbakat kiemelni.
Kórokozók és az ellenük való védekezés lehetőségei
Füge mozaik vírus - Fig mosaic virus
A fügének egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. A betegséget először Kaliforniában írták le 1933-ban. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga gyűrű alakú, úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, beszáradnak és barnulnak.
Súlyos fertőzés esetén teljes levélhullást lehet majd tapasztalni. Mindezen tünetek mellett jellegzetes még, hogy a levélér kifehéredik és emellé még a levél is deformálódik. Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre.
A gyümölcsökön ugyanilyen tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehullanak vagy ha fákon maradnak akkor nagyon rossz minőségűek lesznek.
Terjedése elsősorban vegetatív úton képes terjedni. Fertőzött szövetnedvvel és eszközök segítségével terjed gyorsan. Továbbá van egy vektora, a füge levélatka (Aceria fici), amely sikerrel viszi át egyik növényről a másikra a betegséget. Szerencsére ez a faj nem őshonos hazánkban így - még - nem kell tartani tőle.
Védekezés: megfelelő helyről kell beszerezni az egészséges szaporítóanyagot, valamint az eszközöket szükséges fertőtleníteni. Külföldön a levélatka elleni védekezés elengedhetetlen.
Füge alternáriás rothadása/alternáriás felület rothadás - Alternaria spp, Cladosporium herbarum, Ulocladium altum
Ez a fügének egy igen jellegzetes és gyakori betegsége. Rendszertanilag az Alternária és a Kladospórium a nemzetségek a konídiumtartós, míg az Ulokladium pedig a pszeudotéciumos gombák közé sorolható. Elsősorban a gyümölcsökön okoz tüneteket.
A fertőzés hatására a gyümölcs felületén apró olíva zöld foltok jelennek meg. Másik jellegzetes tünete lehet, hogy sárgás-zöld besüppedő foltok jelentkeznek a gyümölcsön. A fertőzött helyeken elindul egy rothadási folyamat és a foltok pedig vizenyőssé válnak. A foltokon a fertőzés előrehaladtával a megjelenik a sötétzöld konídiumtartó gyep.
A betegség fő fertőzési forrása a fertőzött növényi maradványok. Ebben képesek a kórokozók áttelelni és visszafertőzni. A kórokozó komplex a gyümölcsöt más és más stádiumaiban támadja. A Kladospórium és az Ulokládium inkább a fiatal még zöld gyümölcsöket fertőzi, míg az alternária a már érett gyümölcsöket fertőzi.
Az alternária tünete tárolás során is felléphet, hiába nem látszott még az érett gyümölcsökön a tünet. A magas fertőzési szintre akkor lehet számítani, ha szüret előtt vagy alatt nagy mennyiségű csapadék esik. Mindhárom gomba alapvetően melegigényes és kedveli a viszonylag magas pártartalmat, a 22-28 °C közötti hőmérséklet és a 50-60%-os relatív páratartalom a legkedvezőbb a számukra.
Védekezés: A legegyszerűbb védekezés, ha fertőzött gyümölcsöket leszedjük és megsemmisítjük. Illetve a megfelelő szüret időpont megválasztásával szintén csökkenthető a fertőzés mértéke. Utóbbi alatt arra gondolok, hogy nem hagyjuk a fán túlérni a gyümölcsöket. Illetve a tároló alkalmatosságot is érdemes fertőtleníteni. A kémia védekezés egyelőre hazánkban nem kidolgozott, mivel itthon egy elég jelentéktelen kultúra. Ha mindenképpen ehhez kell folyamodni, akkor az univerzális foltbetegségek elleni készítmények feltételezhetően jónak bizonyulnak pl: Difenokonazol Azoxistrobin- Amistar Top; Difenokonazol- Score 250 EC; Tebukonazol- Folicur solo.
Füge ágpenésze - Botrytis cinerea
A fügének komoly betegsége, ami elég gyakran előfordul. A gomba rendszertanilag a konídiumtartós gombák közé tartozik. Ahogy számos növényvédelmi cikkben említettem ez egy nagyon polifág kórokozó, így nem meglepő, hogy a fügén is károsít. Viszont elsősorban a fás részeken okoz gondot és kevésbé a gyümölcsökön.
A jellegzetes tünete, hogy a gyümölcsön ragyára emlékeztető kinövések jönnek létre, amelyek később besüppednek, vizenyősök lesznek később megjelenik rajtuk a jellegzetes szürkés penészgyep. A fiatal hajtások visszamaradnak a növekedésben, és barnássárga spórák jelennek meg rajtuk a tél végén és a tavasz elején.
A fertőzött hajtáson a lomb elkezd elhalni és a levelek barnássárga színre váltanak a vegetáció közepén. A fertőzési forrás gyakorlatilag mindig a fertőzött növényi maradványok. A kórokozó elsősorban sebzéseken keresztül képes behatolni a növényekbe. Bár számos kultúránál a 22-24 °C-os hőmérsékletet és a magas páratartalmat preferálja a kórokozó, a füge esetében ez nem egészen így van. A hűvös csapadékos tavaszokon a felbukkanásának a valószínűsége sokkal nagyobb, mint ha meleg száraz tavasz lenne. A magas pártartalmat természetesen itt is kedveli, de ha 18-20°C-os a hőmérséklet akkor sikeresebben fertőz.
Védekezés: A legegyszerűbb, ha a fertőzött ágrészeket egyszerűen eltávolítjuk és megsemmisítjük. A kémiai védekezésre itt is ugyanaz vonatkozik, mint felületrothadás esetén és nagyjából ugyanazok a készítmények is használhatók, csak itt kiegészülhet még egy készítménnyel: Fenhexamid- Teldor 500 SC
Fügerozsda - Cerotelium fici
Jelenleg a fügének a legkomolyabb betegsége. Rendszertanilag a bazídiumos gombák közé sorolható. Nem csak a fügén károsít, hanem az eperfa félék családjába tartozó szinte minden növényen. A növényen először apró sárga foltok jelennek meg, főleg a felső leveleken. Később ez a színezet barnás narancssárgára vált és szögletessé válnak. A szögletes foltok gyakran egybeolvadnak és egy barnás sáv alakul ki a levélszélén.
A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé majd száradnak és felületet veszít. Ennek hatására a fotoszintézis nem lesz kielégítő. A levelek elkezdenek száradni és súlyos fertőzés esetén pedig a fa gyakorlatilag teljesen elveszíti a lombkoronáját.
Gyümölcsön egyelőre nem rögzítettek tüneteket. Ez a rozsdagomba egy hiányos fejlődésű, egygazdás kórokozó. Ez azt jelenti, hogy egy, vagy több fejlődési alakja hiányzik és csak ezen a növényen károsít. A fertőzési forrás a területen maradt növényi maradványok. A fertőzés már korán akár áprilistól megkezdődik. Jelentős fertőzés meleg nedves körülmények között alakul ki magas páratartalommal párosulva. Hőoptimuma körülbelül 22-24°C-ra tehető és a 80%-os relatív páratartalom mellett fertőz a legjobban.
Viszont a kifejezetten forró és száraz időjárást nem kedveli, így ilyen években kicsi az esély arra, hogy számottevő fertőzés alakuljon ki. Egy Ausztrál kutatás megállapította, hogy a 14 órás folyamatos levélnedvességre van szükség a sikeres fertőzéshez. A kórokozó alapvetően gyorsan terjed, mert spóráit a szél és a víz egyaránt eljuttatja.
Védekezés: A fertőzött növényi részek eltávolítása és megsemmisítése sokat tud segíteni a fertőzés mértékének a csökkentésében. A megfelelő metszés szintén, fontos, hogy a korona megfelelően szellős és légátjárható legyen. Továbbá a talajtakarás mulccsal sokat tud segíteni. Ha kémiai védekezésre van szükség akkor a rozsdák ellen használható készítményeket érdemes bevetni, mert ezekkel jó eredményeket lehet elérni.
Növényvédőszerek
Kontakt: Mankoceb- Dithane M-45
Szisztemikus: Difenokonazol- Score 250 EC; Tebukonazol- Folicur solo.
Füge antraknózis - Colletotrichum acutatum
Egy nem régiben felfedezett betegség, ami komoly gondokat tud okozni a füge esetében is. Ez a kórokozó már feltűnt a szamócánál is de fügén is jelen van. Rendszertanilag az acervuluszos gombák közé sorolható a betegség. A kórokozó számos más gyümölcsön is okoz tüneteket pl: meggyen. Elsősorban a gyümölcsökön és a levélen fog tüneteket okozni, míg a másik.
A termésen sárgásbarna, vagy világosabb színű vizenyős léziók alakulnak ki, amik később besüllyednek. A foltokban barnássárga penészgyep figyelhető meg, majd a szövet jellegzetesen megszilárdul, kiszárad és mumifikálódik. Az ágakon hosszanti irányban fekete léziók jelenhetnek meg. A beszáradt gyümölcsmúmiákon képes a kórokozó áttelelni, illetve sokszor a levelekben látensen jelen van és onnan fertőzi át a gyümölcsöket. Nagy befolyásoló tényező a csapadék, ugyanis csapadékos időben nagyobb a fertőzés veszélye. A magas pártartalom szintén nagyon kedvez a kórokozónak.
Védekezés: A fertőzött gyümölcsök eltávolítása a növényről sokat segít. Ahogy a botrítisznél úgy itt is fontos, hogy igyekezni kell a lombkoronát szellősen tartani, amit metszéssel lehet elérni. A fertőzött ágrészeket el kell távolítani és megsemmisíteni. Növényvédőszerek közül a különböző foltbetegségek elleni készítmények alkalmazhatók ellen hatásosan pl: Fludioxonil, Ciprodinil- Switch 62,5 WG; Penkonazol- Topas 100 SC; Trifloxistrobin, Tebukonazol- Flint Max.
Füge rózsaszín rothadása - Fusarium moniliforme, Fusarium solani, Fusarium dimerum
A fügén az egyik leglátványosabb betegség jelenleg. Elég gyakori és sajnálatos módon egy nagyon komoly betegség is. Ahogy látni lehet, a betegséget több fuzárium faj egyszerre okozza, ezek pedig rendszertanilag a konídiumtartós gombák közé sorolhatók.
Fontos megjegyezni, hogy ez a betegség csak a caprifüge esetén jelentkezik.
A gyümölcsön és a virágokon okoz elsősorban tüneteket. A még zöld gyümölcsökön nagyméretű barna foltok jelentkeznek. A virágon szintén barna foltok jelentkeznek, de ez akár a teljes virágot beboríthatja. Emellett az érett gyümölcsökön puhulás érzékelhető és a foltok vizenyőssé válnak. Ezeken a vizenyős foltokon később megjelenik a rózsaszín micélium. A fertőzött gyümölcsöket a növény ledobja.
További fertőzés gyanúra adhat okot, ha a gyümölcs belseje sokkal barnább, mint az egészségeseké. A fertőzött gyümölcsökben képes a kórokozó micéliummal áttelelni.
Érdekesség lehet, hogy víz, vagy szél helyett a spórák a fügedarázs segítségével terjednek. Ezek a rovarok végzik a fügének a beporzását. A kórokozó elég meleg igényes mert az optimális fertőzési hőmérséklete 29 °C környékén van. Azonban a magas relatív pártartalom nem nagyon kedvez a számára. Hazánkban nem igazán jellemző.
Továbbá kiemelném, hogy a fuzárium fajok egészében véve azért veszélyesek, mert toxinokat termelnek, amelyek az emberre nézve is mérgezők. Hatásuk között van például, hogy növeli a rákosmegbetegedések kialakulásának a valószínűségét.
Védekezés: A fertőzött gyümölcsök eltávolítása és megsemmisítése. A gyümölcsritkítás, ami csökkenti a füge darázs jelenlétét és még agrotechnikai szempontból is fontos, mert jobb íze lesz a gyümölcsnek. Megelőző jelleggel egy gombaölőszeres kezelés.
Növényvédőszerek: Tebukonazol- Folicur solo
Füge cerkospórás levélfoltossága - Cercospora fici
Nagyon gyakori levélbetegsége a fügének. Kevésbé jelentős, mint a korábbi kórokozók, de ha hagyjuk nagyon elszaporodni, akkor teljes lombvesztéshez vezethet. Rendszertanilag ez is a konídiumtartós gombák közé sorolható.
A felismerése igen egyszerű, ugyanis a levélen és néha az érő gyümölcsön apró barna szögletes vagy szabálytalan foltok jelentkeznek. Később a foltok közepe elkezd kivilágosodni. Súlyos fertőzés esetén a foltok összenőnek, levéldeformációt okoznak. Ha az időjárási körülmények megfelelőek a számára igen gyorsan képes terjedni.
A betegség fertőzési forrásai a talajra került beteg levelek. Ilyenkor konídiumokkal képes áttelelni. Ezek a konídiumok viszonylag hosszú ideig csírázóképesek. A kórokozónak nincsen nagyon magas hőigénye, ugyanis a fertőzéshez szükséges optimális hőmérséklet 20 °C. Ellenben a magas, 98%-os relatív páratartalmat igényel, hogy gyorsan fejlődjön. Azt is fontos megjegyezni, hogy magasabb hőmérsékleten és magasabb páratartalmon már nem képes fejlődni. Megjelenésére a vegetációs idő végén lehet számítani.
Védekezés: Metszéssel egy szellősebb lombkorona kialakítása. A lomb öntözésének a kerülése, inkább a fa körüli talajrészt kell locsolni. A megbetegedett levelek összegyűjtése és megsemmisítése. Növényvédőszeres védekezés sajnos ez ellen nem lehetséges, mert nincsen benne engedélyezett növényvédőszer.
Vannak még más betegségeik is, amelyek kisebb jelentőséggel bírnak. Ennek oka, hogy az Aszpergilluszos rothadás sokkal inkább tárolási betegség, mint, hogy termesztésben előforduljon.
A másik pedig a levélpenész, amely sokkal inkább egy másodlagos betegsége, a legyengült és túlöntözött füge növényeknek. Bár, ahova lehetett írtam növényvédőszert, kiemelném, hogy hazánkban olyan szinten nincs jelentősége ennek a kultúrának, hogy nincsen engedélyezve egy darab növényvédőszer sem. Amiket feltüntettem használható készítményként azoknak más kultúrákban vannak engedélyeik hasonló betegségek ellen. De ahogy szinte mindenhol feltüntettem a fertőzésveszély a megfelelő ápolási és metszési munkálatokkal minimálisra csökkenthető.
Kártevők és az ellenük való védekezés lehetőségei
Füge-levélmoly - Choreutis nemorana
A kártevő rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a levélmoly-félék (Choretuidae) családjába tartozik. Hazánkban is kezd egyre nagyobb gondot okozni, viszont világszinten a legkomolyabb kártevő. Itthon 1955-ben írták le először, de nagyon sokáig nem jelentkezett. Évtizedekkel később, egész pontosan 2014-ben kezdett el egyre komolyabb károkat okozni.
A kártevő apró méretű, mindössze 15-20 mm-es szárnyfesztávolsággal rendelkezik. Az elülső szárnyak vörösesbarna színben pompáznak, míg a hátsó szárnyak sötétbarnák. A hernyója zöld színű, rajta fekete szemölcsökkel és nagyon maximum 20 mm-es nagyságú. A bábja hosszú, barnás színű és a szövedékébe van beburkolva.
Hazánkban évente 2 nemzedéke fejlődik ki és a kifejlett lepke telel jól védett helyen. Az áttelelt lepkék rajzása kora tavasztól indul meg. Ezek után kezdődik meg az áttelelő nemzedék tojásrakása, amiket a levélszínére csomókban helyeznek el. Az első generáció lepkéi júliustól kezdenek el repülni és a füge virágain táplálkoznak.
A második nemzedék július végétől októberig rajzanak és táplálkoznak. A kikelt hernyók, amikor elérték a végső fejlettségi stádiumukat, összesodorják a leveleket és ennek a védelmében bábozódnak. Kártételét is könnyű viszonylag észrevenni, mert a hernyók rágják a leveleket és később pedig összesodorják őket. A leveleken gyakran fekete pontok láthatók, amelyek a hernyók ürülék szemcséi. Jelenlétüket ez jól mutatja. A levél rágás miatt csökken a növény asszimilációs felülete. Európa déli részén, ahol jelentősebb a füge termesztés, ott a gyümölcsöt is gyakran károsítják. Hazánkban egyelőre ezt még nem írták le.
Védekezés: Na itt a probléma. Ugyanis hazánkban termőfügében még nincsen engedélyezett készítmény sajnos. Azonban, ha dísznövényként tartják otthon akkor lehet különböző fejlődésszabályozókat és idegmérgeket alkalmazni.
Növényvédőszerek: Bacillus thuringiensis spp. Kurstakii- Dipel DF, Fenoxikarb- Insegar 25 EC; Lambda-cihalotrin- Karate Zeon 5 CS
Füge viaszos pajzstetű - Ceroplastes rusci
Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek alrendjébe (Auchenorrhyncha) és a teknős pajzstetvek (Coccidae) családjába tartoznak. Bár hazánkban még egyelőre nem írták le a jelenlétét, de Horvátországban már jelen van és van rá esély, hogy lassan nálunk is jelentkezni fog.
Számos füge termesztő országban megtalálható és ott a legkomolyabb kártevők közé tartozik. A kártevő pajzsa halványrózsaszínes árnyalatban tündököl, ami 3 viaszmirigyben végződik a pajzs minden oldalán. Ha az ember ránéz kártevőre egyértelműen egy teknősbéka jut az eszébe róla, mert van egy nagy összefüggő háti lemeze. A háti és a hasi (oldalsó)lemezeket egy jól látható vékony pirosas sáv választja el egymástól.
A nőstény általában sárga tojásait mindig a pajzs alá rakja és innen rajzanak tovább. Egy vegetációban 2 nemzedéke fejlődik és a kifejlett, megtermékenyített nőstény képes áttelelni. a vékony ágakon. Kelés után a lárvák egy helyet keresnek, ahol táplálkozni tudnak, majd miután elérték a második fejlődési stádiumokat átvándorolnak a levélnyélre vagy egy másik helyre, ahol tojást raknak. Amikor ezekből kikeltek a lárvák ők késő ősszel raknak tojást és amikor ezekből kifejlődtek a nőstények akkor ezek vonulnak majd telelőre.
Kártételük szívogatás nyomán jelenik meg. A növény levelei deformálódnak és gyümölcs pedig visszamarad a növekedésben. Rajtuk mézharmat jelenik meg, ami a kártevő cukorban gazdag ürüléke. A mézharmaton pedig egy másodlagos kórokozó, a korompenész képes megtelepedni, ami mindamellett, hogy nem egy szép látvány, még az asszimilációs felületet is csökkenti.
Védekezés: a pajzstetvek elleni védekezés stratégiája nem túl nehéz, ellenben nagyon sok minden múlik az időzítésen. Érdemes egy olajos lemosó permetezést elvégezni, mert ilyenkor a kártevő egyszerűen megfullad.
A másik lehetőség, hogy meg kell várni, amíg a hím egyedek rajzanak mert azok ilyenkor nagyon sérülékenyek és őket elkapni egy kontakt idegméreggel. Őket fehér ragacslappal lehet jól nyomon követni. Vagy a nőstények rajzását kell megvárni és őket kezelni szintén egy idegméreggel. Azonban kiemelném, hogy minden pajzstetűnek más és más a biológiája, így a pontos rajzást nehéz megmondani, de valószínűleg a nőstények rajzását május végére és augusztus végére lehet tenni.
Házi körülmények között mindenképpen azt tudom javasolni, hogy egy olajos lemosó permetezést alkalmazzanak még tavasz elején.
Növényvédőszerek:
lemosó: praffinolaj- Vektafid A
kontakt: Lambda-cihalotrin- Karate Zeon 5 CS; Deltametrin- Decis Mega Szisztemikus: Imidakloprid- Confidor 200 SL
Füge fakéregbogár - Hypoborus ficus
A kártevő rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. Sajnálatos módon már hazánkban is jelen van a fügének ez a gyakori kártevője. A kifejlett állat kicsi, mindössze 1-1,5 mm. A színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket lehet találni.
A kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és a lárva alakban képes áttelelni a fa belsejében. A kifejlett imágók meleg időjárásban aktivizálódnak, és lyukakat fúrnak a fa belsejébe. Ide rakják le a tojásaikat, ahol a kikelő lárvák először egy úgynevezett főkamrát rágnak ki. A főkamrából a fejlődő lárvák különböző, úgynevezett oldalkamrákat készítenek, ahol bábozódnak, majd kikel a bogár. Ezekben az oldalkamrákban történik meg egyébként a párzás is.
Kárképe az, hogy a fa részben járatokat készít, ezzel gyengítve a faállományt. Ha pedig fiatal hajtásokban van benne, akkor gyakorlatilag teljesen képes leállítani a füge növekedését. Mindig a gyengébb, puha kérgű részeket támadja. vagyis a fiatalabb hajtásokat.
Védekezés: A gyenge vagy akár már hámló kérgű részeket el kell távolítani a növényről. Kémiai védekezés nehézkes, mert csakis felszívódó, viszont hazánkban kimondottan szú ellen nincsen növényvédőszer. Csak az agrotechnikai módszerekkel lehet visszaszorítani. Illetve van egy parazitoidja is a Trichopria hypobori.
Fügefa-kéregmoly - Azochis gripusalis
Rendszertanilag a lepkék rendjébe (Lepidoptera) és fényiloncafélék (Pyralidae) családba tartozó kártevő. Szerencsére az Európában még egyelőre nincsen jelen, de Brazíliában komoly gondokat okozhat. Többi kártevővel összehasonlítva ez jóval nagyobb, mert testhossza 13-16 mm. Szárnyai sárgás barna színűek rajta pár sötétebb mintázattal. Testén jól látható sárgás szőröket találunk. Tojásai fehér színűek, lárvája barna.
Biológiájáról túl sok információ nincsen, mivel egyelőre Dél-Amerikában okoz csak gondokat. Annyi viszont bizonyos, hogy két nemzedéke van egy vegetációban és a kifejlett lárva képes áttelelni a fának a belsejében. Kártétele súlyos tud lenni, ugyanis a tojásait csomókban a hajtások elágazásaihoz helyezi. A kikelő hernyók innen berágnak a növénybe és szépen belülről fogyasztják el a növény belső állományát. Ennek hatására a fiatal hajtások először barnulnak majd elpusztulnak.
Védekezés: hazánkban mivel nincsen jelen, ezért itthon azt nem igényel, azonban Brazíliában általában Káliszappannal szépen kordában képesek tartani. Ha ezt keverik egyéb szintetikus rovarölőszerekkel akkor azzal nagyban tudják a hatást fokozni.
Amerikai lepkekabóca - Metcalfa pruinosa
Egy Amerikából behurcolt polifág kártevő viszont nem egy nagyon meghatározó. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak. Az imágó 7-8 mm nagyságú, testének a háti felülete és az elülső szárny feketés. A testét és a szárnyakat egy vékony fehéres viaszréteg borítja, ami a feketés elszíneződés szürkévé változtatja. Az utolsó stádiumú lárva 5-6 mm nagyságú. Hazai körülmények között egy nemzedéke fejlődik ki és tojásalakban telel át a fa kérge alatt. 5 lárvastádium után éri el a kifejlett állapotot.
A peték májustól júniusig kelnek ki és ebben az intervallumban van a károsítás időszaka is. Az imágók augusztusban jelennek meg és ekkor kezdik meg a párosodást és a peterakást. Kárképe elég jellegzetes. A levél fonákján szívogatnak és a szívás hatására itt is megjelenik a mézharmat. A fonákon nagyon gyakran megtalálhatók a fehér viaszbevonatú lárvák. Ez a viaszbevonat a legárulkodóbb, ugyanis azon kártevők, amelyek még ilyen tünetet okozhatnak, azoknak még a mostani nagy melegek nem kedveznek, mert ez száraz meleg és nagyon alacsony a páratartalom.
Védekezés: A legegyszerűbb házi praktika, ha a lárvákat egyszerű nagyobb töménységű szappanos vízzel lefújjuk, illetve a fertőzött leveleket eltávolítjuk. Amennyiben a fertőzés túl nagy akkor az Imidakloprid hatóanyagú Confidor 200 SC nagyon hatásos ellene.
Ezek a fügének a legfontosabb kártevői. Természetesen említettem korábban a füge levélatkát, de annak a termesztésben sincsen túl nagy jelentősége, illetve meg lehet említeni mint talajlakó kártevő a füge-gyökérfúrót, de az sem túlságosan jelentős. Ezek a kártevők nem csak a gyümölcsöt adó termő fügéken, hanem gyakran a dísznövényként szolgáló ficus-on is gyakori vendégek lehetnek.
Viszont nagy szerencsére az itt felsorolt kártevők közül rengeteg még nem jelent meg hazánkban. Illetve termő fákon ezek sokkal komolyabb gondot okoznak, mint a dísznövényeken. A kórokozókra ugyanez igaz, azonban ezek sokkal gyakrabban fordulnak elő a betegségek. Ugyanakkor nem győzöm kellően hangsúlyozni, hogy a betegségek igen jelentős része megelőzhető ha az agrotechnikai műveleteket megfelelően elvégezzük! Ha így cselekszik a mélyen tisztelt olvasó, akkor hosszú ideig élvezheti a fa adta gyümölcsöt, vagy gyönyörködhet a dísznövényében.
Bízom benne, hogy hasznosnak találta cikkemet - amennyiben igen, megköszönöm, ha nyom egy Tetsziket
Nézze meg többi bejegyzésemet is a Blogomban
Szeretne életerős fügefa csemetét kertjébe? Nézze meg aktuális kínálatomat ide kattintva!
