Ficus carica 'Osborn Prolific' (syn.: 'Archipel', 'De I' Archipel', 'Hardy Prolific', 'Figue Grise', 'Neverella' stb.) – Füge

Származás: a füge eredeti őshazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de régóta meghonosodott Dél-Európában és Észak-Afrikában is. 

Az ’Osborn’s Prolific’ fajtát az angliai Fulhamben található Osborn faiskola vezette be 1878-79 körül, termékeny volta miatt nevezték el prolificnak.

Genetikailag a Kaszpi-tenger délkeleti partjának régiójában (Hirkánia) elterjedt fügecsoporthoz hasonlít, melyet vannak, akik önálló fajnak (Ficus hyrcana) tekintenek, de jellemzően inkább a közönséges füge (Ficus carica) vadpopulációjának, ill. változatának tartják.

Hogy az Osborn faiskola annak idején erről a vidékről szerezte volna be a fajtát, nincsenek adatok.

Hajtásrendszer: kb. 2,5-4 m magas, közepesen erős növekedési erélyű, felfelé törő, jól elágazó, szélesen elterülő, terebélyes koronájú, jellegzetes megjelenésű, sima, hamuszürke törzsű bokor, ami könnyen fává alakítható. Lombozatát nagy, jellemzően 3-5 karéjos, sötétzöld, enyhén fényes, dekoratív levelek alkotják.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Adriai típusú, két terméshullámban, megtermékenyítés (beporzás) nélkül (partenokarpia) érleli be gyümölcseit.

Gyümölcs: júliusban érik kevés első, szeptember-októberben pedig a bőséges másodtermés, nagyméretű (kb. 5-6,5 cm hosszú, 3,5-5,5 cm átmérőjű, 50-58 g), kissé aszimmetrikus, körte alakú, rövid, vastag nyakú. Héja vékony, bronzbarna, rozsdavörös-lilás árnyalattal, az enyhén kiemelkedő bordák sötétebb árnyalatúak. Húsa halvány borostyánsárga-fehéres, rózsaszín árnyalattal, krémes állagú, édes, gazdag - mézes-karamelles -, kellemes ízvilágú.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra (aszalás, dzsem, befőtt) egyaránt alkalmas.

Talajigény: nem válogat, gyakorlatilag bármilyen talajtípust elvisel, de a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, inkább meszes talaj ideális a számára.

Fény- és hőigény: nagy, ezért napos, meleg, szélvédett, déli fekvésű helyre telepítsük védősövény vagy fal elé.

Vízigény: közepes, hosszan tartó száraz időszakokban öntözzük, különben termései aprók, ízetlenek lesznek, sőt le is dobja őket.

Gondozás: a telepítési hely körültekintő megválasztása kiemelten fontos az egészséges, jó fejlődéshez. Bár kb. -10-15°C-ig fagytűrő, de mindenképpen védett fekvésbe ültessük és tövét is érdemes takarni. A fajta jól alkalmazkodik a hűvösebb, párásabb éghajlathoz.

Ha ágai mégis megfagynának, tavasszal a sérült részig vágjuk őket vissza. Ha netán talajszintig elfagynának sincs okunk aggódni, újra ki fognak hajtani, de a termésérés későbbre tolódik.

Ami a metszését illeti az elültetett növényt az első évben hagyjuk szabadon nőni, csak a következő év tavaszán vágjuk vissza, és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítsuk ki a bokrot. A későbbiekben az esetleges ritkításra, száraz ágak eltávolítására korlátozódnak a metszési munkálatok, ellenkező esetben a terméshozást akadályozzuk meg.

Megfelelő telepítési hely és körülmények biztosításával betegségek ritkán károsítják, alapvetően nem szorul rendszeres növényvédelemre.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténereseket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Fontos tudni!

Levele, szára tejnedvet tartalmaz, így metszési, ápolási munkáit kesztyűben és hosszú ujjú felsőruházatban végezzük!

Kifejlett magasság: 2,5-4 m
Sor- és tőtávolság: 4×5 m (jellemzően magánosan telepített növény)
Termésérés: július, szeptember - október
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás (aszalás, dzsem, befőtt)

Védett tartalom