Ez a különleges gyümölcsfa számos magyar költőt inspirált és nótát ihletett már, árnyékában pedig nagy eséllyel még a nagyszüleink is falatoztak az ízletes eperből.
„Feketén bólingat az eperfa lombja...” - írta Arany János a Családi körben. Ebből is látszik, hogy ez a fa jó ideje része már a magyar kerteknek. Gyerekként a barátaimmal nagyon jól tudtuk, hol áll a kerületben eperfa és gyakran mentünk el arra, hogy ehessünk néhány szemet az ínycsiklandó gyümölcsből.
Ha Önnek is vannak hasonló emlékei, akkor nem hiányozhat a kertjéből egy ilyen fa. Az eperfa egy számos pozitív tulajdonsággal rendelkező esztétikus díszfa, melyet sokan nem is pusztán dekorációként, hanem ízletes termése miatt ültetnek.
Kertészeti szempontból ez a fafaj ugyanakkor elsősorban dekorációs célokat szolgál, hatalmas előnye, hogy tűrőképessége legendás, ezért megállja a helyét városi utcafrontokon, társasházi belső udvarokon, tömbházak közötti parkosított részeken is.
Mit érdemes tudni az eperfáról?
Az eperfa (Morus alba) eredeti élőhelye Kína, ahol ősidők óta tartják, mégpedig nem díszfaként, hanem selyemhernyók táplálására! Lombhullató fa, lombozata nagyméretű, karéjos levelekből áll, megjelenése markáns, messziről felismerhetően karakteres. Virágai nem feltűnőek, termése a szederre emlékeztető bogyós gyümölcs, mely lehet rózsaszínes, fehéres, de akár piros vagy fekete is.
A termés emberi fogyasztásra alkalmas, kifejezetten ízletes, leszüretelése jó mulatság, mivel a bogyókat a dús levélzet alól kell kikeresni. A színes termés egyébiránt a madaraknak is tápláló és értékes eleség, ezért az eperfa madárbarát kertek kihagyhatatlan növénye! A fa környezeti igényei kifejezetten alacsonyak, tartása egyszerű, akár kezdő kertbarátok is bátran választhatják, a kudarc szinte teljesen kizárt ezzel a dísznövénnyel!
Igényei
Az eperfa ültetésére a legalkalmasabb hely egy olyan kert, ahol elég helye van a növekedéshez. Mivel terebélyes lombkoronájával és különleges megjelenésével önmagában is megállja a helyét, rendszerint szoliternövényként ültetik.
Termése éretten hamar lepereg, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy másokat ne zavarjon, így például nem a legjobb ötlet a szomszéd kerítése mellé vagy utcafrontra ültetni. Az eperfa gondozása nem jelent különösebb kihívást, így akár kezdő kertbarátoknak is bátran javasolható a tartása!
Az eperfa tűrőképessége kiemelkedő, remekül tolerálja a városi légszennyezettséget, ezért parkokban is gyakran alkalmazzák, vagyis forgalmas utak mellett elhelyezkedő kertekbe, de akár utcafronti földsávokba is telepíthető, a városi levegő nem fogja károsítani. Utcafronti faként számolni kell azzal, hogy az eperfa pergő, lehulló termése egyeseket zavarhat, ennek ellenére társasházi növényként is bevált már sok helyen.
Az eperfa fényigénye közepes, kedveli a teljes napfényt, de félárnyékos helyeken is megél. Vízigénye átlagos, jól tűri a szárazságot, de aszályos időszakokban gondoskodjunk a vízutánpótlásról. Az eperfa betegségei nem számottevőek, kifejezetten problémamentes fa, olykor a lisztharmat támadja, a kártevők közül esetleg a takácsatkák, pajzstetvek jelenthetnek gondot.
Kinek ideális választás az eperfa?
Ha van egy tágas kertje, ahova szeretne egy önmagában is mutatós fát ültetni, melynek még a gyümölcse is ízletes, akkor az eperfa az ideális választás. Gondozása egyszerű, ráadásul hosszú évtizedekig a kert éke lehet egy a monumentális, gyönyörű gyümölcsfa.
Szeretné jobban megismerni az eperfát? Tekintse meg a videómat róla:
Eper vagy szamóca? Eperfa vagy szederfa?
A téma kapcsán mindenképpen szót kell ejteni ezekről a dilemmákról és tisztázni a köznyelvben tévesen megragadt kifejezéseket. Az epret és a szamócát sokan hajlamosak összekeverni, ez pedig nem véletlen. Az eper szó ugyanis helytelenül ragadt meg a magyar szóhasználatban és annak ellenére, hogy a zöldségesnél eper gyanánt szamócát kaptunk, valójában hivatalosan csak a fán termő gyümölcsöt értjük alatta.
Szintén köznyelvi kavarodás van az eperfa és a szederfa elnevezés között is. Az utcán sétálva egy érett eprekkel teli fa mellett, sokan tévesen azonosítják a termést a szederrel. Fontos viszont tudni, hogy a szeder cserjén terem, így semmiképp sem keresendő egy magas fa tetején ellentétben az eperrel.
Többféle eperfa is létezik?
A válasz: IGEN! Mikor eperfáról beszélünk, két alaptulajdonságaikban nagyon hasonló de megjelenésükben kifejezetten különböző fafajtát értünk, az egyik az alapfaj, vagyis a fehér eperfa, a másik pedig a csüngő eperfa. Mindkettőt alaposan megismerheti, ha tovább olvassa cikkemet!
A fehér eperfa (Morus alba)
A fehér eperfa tűrőképessége kiemelkedő, remekül tolerálja a városi légszennyezettséget, ezért parkokban is gyakran alkalmazzák, vagyis forgalmas utak mellett elhelyezkedő kertekbe, de akár utcafronti földsávokba is telepíthető, a városi levegő nem fogja károsítani. Utcafronti faként számolni kell azzal, hogy pergő, lehulló termése egyeseket zavarhat, ennek ellenére társasházi növényként is bevált már sok helyen.
Az eperfa fényigénye közepes, kedveli a teljes napfényt, de félárnyékos helyeken is megél. Vízigénye átlagos, jól tűri a szárazságot, de aszályos időszakokban gondoskodni kell a vízutánpótlásról. Az eperfa magassága kifejlett korában 10 méter körüli, vagyis közepes méretű gyümölcsfa, így közepes méretű birtokokra is jó választás, de akár utcafronti előkertekbe is telepíthető, ilyenkor azonban kalkulálni kell azzal, hogy a légvezetékeket érintheti, illetve tömbházak, társasházak esetén az alsóbb emeleti ablakokat árnyékolhatja.
A fehér eperfát nem szükséges metszeni, de mivel erős sarjképzési hajlama van, a hajtásrendszer szabályozásában ezeknek az eltávolítására oda kell figyelni. A növény fiatal korában kora tavaszi alakító metszésre kell sort keríteni, ugyanis ilyenkor alakíthatja ki fája végleges formáját. Az eperfa igazán sokoldalú növény, Ön nevelheti törzses fának is, szoliternövényként bokros alakban is remekül mutat, ráadásul mivel jól tűri az erős visszametszést, sövény kialakítására is alkalmas!
Az eperfa betegségei kisszámúak, ugyanis nagyfokú toleranciája van a növénybetegségekkel szemben, de ritkábban azért előfordulhat, hogy az eperfát megtámadja az amerikai szövőlepke lárvája, megjelenthetnek rajta pajzstetvek, de kialakulhat (legfőképp csapadékos időben) gombák okozta levélfoltosság is. A szövőlepke kétnemzedékes faj, az első nemzedék ellen májusban, a második nemzedék ellen pedig augusztusban kell védekezni.
A hernyók nyár közepén a lombkorona felső, napos részein okoznak károkat a levelek rágásával, és hernyófészkeket is készítenek. Az ellenük való legegyszerűbb védekezési mód, ha a fészkeket eltávolítja a fáról, nagyobb kártétel esetén viszont vegyszeres permetezés ajánlott a még a gyümölcsök érés előtti időszakában, április és május között. Az eperfa származásából eredően környezeti igényeit a meleg fekvésű, napsütötte területek elégítik ki.
Fény- és melegigényes növény, ezért kertjében olyan helyet válasszon neki, ahol mindig elegendő napfényben részesül, de választhat neki félárnyékos helyet is. A növény jól tűri az erősebb szeleket, de ha lehet, inkább próbálja meg szélvédettebb helyre ültetni.
A talaj iránt nem igényes, megél a nyirkos, nedves talajokon és a szárazabb, kötöttebb közegben is. Az eperfa bő terméssel hálálja meg a humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajokat. Jó várostűrő növény, ezért voltaképp bárhova ültethető.
A szegényes talajt ültetéskor feljavíthatja speciális földkeverékkel is, ehhez jó szívvel ajánlom Önnek a Dolce Vital általános virágföldkeveréket, mely nyújtott hatóanyag leadású műtrágyát tartalmaz, ami minimum 3-4 hónapon keresztül biztosítja a növény tápanyagellátását. Ültetéskor tehát érdemes 1-2 liter földkeveréket belekevernie az ültetőgödörbe, hiszen így biztosított a kiegyensúlyozottabb fejlődés.
IDE KATTINTVA tekintse meg a kertészetemben kapható Morus alba fajtákat!
Az eperfa ültetését habitusa, megjelenése, és mérete miatt elsősorban nyílt területekre, szoliternövényként javaslom, de természetesen az alkalmazásnak csak az Ön fantáziája szabhat határt, ha bőséges hely áll a rendelkezésére, akár sorba is ültethet féltucatnyi példányt, de társasházi belső udvarokban is remekül fest majd. Terebélyes lombkoronájával igazán mutatós tagja lehet a kertnek, minden tekintetet magához vonz!
A csüngő eperfa (Morus alba 'Pendula')
A csüngő eperfa az alapfajtól eltérően csupán 3-4 méter magasra nő meg, így felhasználási területe is kissé más. Kompaktsága miatt remek választás kisebb méretű kertekbe, akár előkertekbe is ültethető, és kifejezetten ideális utcafronti fa, hiszen a légvezetékeket meg sem közelíti.
Sorba ültetve akár sövényszerű alakzat is kialakítható belőle. Csüngő hajtásai miatt jelentős hangulati pluszt ad a területnek, megjelenése egyszerre bájos és kissé szomorkás, ugyanakkor megfelelő növénytársítással vagy jól megválasztatott kiegészítőkkel kifejezetten játékos, vidám atmoszféra is megteremthető vele!
Ez az eperfa fajta a gondozását illetően nem mutat nagy különbségeket az alapfajhoz képest, vagyis ez is nagy toleranciájú, városi környezetbe is telepíthető, átlagos igényű dísznövény, mely napos, félárnyékos helyeken, átlagos talajban szépen fejlődik.
Az alábbi videóban látható, milyen impozáns látványt nyújt hóesésben is:
Külön említésre méltó, hogy termete és igénytelensége miatt a csüngő eperfa remek választás temetőkbe is, ahol a sírokat gondozók nem csupán kisméretű virágos növényekkel, hanem a hely hangulatához illeszkedő, megfelelő méretű fával szeretnék díszíteni a sírt. Az eperfa önbeporzó fajta, ezért a terméskötődéshez nem szükséges mellé másik növényt ültetni. A konténeres csemete előnye, hogy a vegetációs időszakban bármikor elültethetjük!
Az eperfa ültetésének menete
Az eperfa ültetését nyílt területekre, szoliternövényként javaslom, de természetesen az alkalmazásnak csak az Ön fantáziája szabhat határt, ha bőséges hely áll a rendelkezésére, akár sorba is ültethet féltucatnyi példányt, de társasházi belső udvarokban is remekül fest majd.
Terebélyes lombkoronájával igazán mutatós tagja lehet a kertnek, minden tekintetet magára vonz! Az eperfa ültetése konténeres kiszerelés esetén kora tavasztól egészen őszig aktuális, vagyis a téli fagyos hetek kivételével ezek a csemeték bármikor a helyükre kerülhetnek.
A nyári, kifejezetten forró napokon az ültetés nem ajánlott, kánikulai időszakban érdemes várni egy kicsit az ültetéssel. Az ültetés tulajdonképpen a vásárlással veszi kezdetét, Ön ugyanis kertészeti webáruházamban válogatva kiválaszthatja, hogy eperfa csemetéje milyen méretű legyen.
A konténer nagysága meghatározza az ültetési előkészületek egy részét, maga a telepítés pedig a következő lépések mentén zajlik:
1. Alakítsa ki az ültetőgödröt! Fontos, hogy az ültetőgödör nagyjából kétszer olyan mély és kétszer olyan széles legyen, mint a csemete konténerének mérete. Ez azért fontos, hogy a fa gyökérzete terjeszkedni tudjon a környező fellazított talajban.
2. A kiásott ültetőgödör aljára helyezzen szerves trágyát a későbbi tápanyagutánpótlás érdekében, de földdel elkeverve. Ügyeljen arra, hogy a fa gyökérzete ne érintkezzen közvetlenül a trágyával, így tápanyagra helyezzen el 5-10 centiméter vastagon földet!
3. Az ültetőgödör aljára a kiásott talaj felső, humuszgazdag rétege kerüljön. A konténerből kiemelt fát helyezze az ültetőgödör közepére, majd kezdje el visszatemetni a földet a fa köré! A konténeres csemete földjének felszíne essen egy síkba a talaj szintjével. A talajt talpával, vagy tenyerével óvatosan de határozottan tömörítse, majd alakítsa ki a víztányért!
4. Alaposan öntözze be az elültetett eperfát, majd az első időszakban az öntözéseknél használjon bőségesen vizet, hogy segítse a gyors begyökerezést.
Metszés
A fehér eperfa nem igényel metszést, a csüngő eperfa igen.
A csüngő eperfa metszése:
1. A metszésre a lombfakadás előtti időszak, (kora tavasz) a legmegfelelőbb.
2. A koronát lazítanunk kell, és célunk az ernyős korona kialakítása, fenntartása.
3. A metszésnél ne hagyjunk csonkokat, mivel később fertőzés forrása lehet!
4. Nem elég csak a vesszők, ágak végéből levágni.
5. Fontos, hogy mindig külső rügyre metsszünk, mivel az íves, ernyőszerű korona elérése, fenntartása a célunk. ("Külső rügyre metszés" azt jelenti, hogy az a rügy, mely alatt a vágást végezzük, mindig a fa törzsétől kifelé nézzen. Ezáltal a rügyből kihajtó vessző ívesen kifelé fog nőni.)
6. A korona belső részén található, sűrítő vesszőket, befelé néző ágakat el kell távolítanunk a laza korona elérése érdekében.
7. A lombkorona külső részén lévő vékony, beteg vesszőket szintén távolítsuk el, mivel belőlük gyenge hajtások fognak fejlődni.
Az eperfa fiatalon tartása
Mikor már nagyon magasra és terebélyesre nő egy eperfa, elöregedett ágai veszélyesek lehetnek, nem beszélve arról, hogy veszíthet a szépségéből is.
Éppen ezért minden év február végén – március elején érdemes visszavágni az ágait, így ugyanis új hajtások előretörésére sarkalhatjuk a fát, mellyel az élettartama is növelhető. Ha szeretné látni, hogy néz ez ki a gyakorlatban, az alábbi videó segít Önnek ebben.
Az alábbi videómban a gyakorlatban is megmutatom, hogyan ifjítson helyesen:
Itt pedig megtanulhatja, hogyan tudja lemetszeni a csüngő eperfa vadhajtását:
Eperfa szaporítása magról
Az eperfa nagyon könnyen szaporítható magról. A magjai jól csíráznak, a kis magoncok gyorsan fejlődnek. Magonc is ültethető kertekbe, de a nemesített fajták kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. Az eperfa magoncait főleg alanyként használják, az ellenállóbb fajtákat magoncokra oltva állítják elő faiskolai körülmények között. Lehet találkozni eperfa estében az oltással is, de zöld hajtásai dugványozással is gyökereztethetők. Az eperfa csüngő hajtásrendszerű fajtáját magas törzsbe oltással szaporítják kertészetekben.
IDE KATTINTVA tekintse meg a kertészetemben kapható Morus alba fajtákat!
Ugye, Ön is beleszeretett az eperfákba? Azt hiszem, nálam ez a szerelem örök marad irántuk. Ön is így van ezzel?
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
