Hasznos tudnivalók
A közönséges nyír Eurázsia, Észak-Afrika területein őshonos kb. 15-20 m magasra növő, lombhullató fa. Hazánkban főleg a Dunántúlon gyakori. Jellegzetes vágásterületeken, erdők szélén, ligetekben, láperdőkben. Koronája laza, eleinte keskeny, később boltozatos vagy szabálytalan, lecsüngő, vékony vesszőkkel. Törzse egyenes vagy görbült, kérge sima, ezüstösen fehér, idős korban repedezett, fekete szegélyes foltokkal tarkított.
A ’Purpurea’ fajtát először egy francia faiskolai dolgozó kertjében fedezték fel 1873-ban, és kecses formája, vonzó ezüstfehér kérge, jellegzetes színű lombozata miatt hamar kedvenccé vált. Az alapfajnál lényegesen alacsonyabb, mindössze Kb. 5-10 m, rombusz alakú levelei a kihajtáskor barnásvörös-lila, nyáron bronz, ősszel bronzoszöld, sárga árnyalatúak. Ősszel jelennek meg barkavirágzatai.
Rendkívül alkalmazkodóképes, jól tűri a légszennyezettséget és a talaj valamint a klíma iránt sem igényes, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokat is elviseli. Fényigénye viszont nagy, ezért ha teljes pompájában szeretnénk csodálni, napos fekvésű területre, szabad térállásba ültessük. Legalább hetente egyszer bőségesen locsoljuk meg.
Lassú növekedése miatt kisebb kertbe is telepíthető, leveleinek színe révén szoliterként is mutatós, de sárga, halványzöld lombú cserjék, fák közé ültetve méginkább érvényesül. Sorfaként is használható.
