díszfák

A fák - legyenek a kertünkben, parkban vagy az erdőben - Földünk legcsodálatosabb teremtményei közé tartoznak. Létünkhöz nélkülözhetetlenek. Nemcsak az oxigén termelése vagy virágaik, gyümölcseik miatt. A lelkünknek is szüksége van rájuk, olyannyira, hogy egy indián bölcsesség szerint: "Ha szomorú vagy, keress egy fát."

A kínai vagy szárnyaltlevelű galagonya Északkelet-Ázsiában folyópartokon, köves lejtőkön, cserjésekben őshonos, lombhullató cserje vagy fa. Tövistelen, bírja a klímaváltozást, illik a magyar kertekbe és könnyen beszerezhető. Az ehető galagonyák, mint különleges gyümölcsök egyre inkább figyelmet érdemelnek.

A japán díszcseresznye Kelet-Ázsiában őshonos, terebélyes koronájú lombhullató fa. Japán nemzeti jelképe. Az ’Amanogawa’ fajta pontos eredete nem ismert, hazájában Japánban kerti/ falusi cseresznyeként (sato-zakura) tartják számon. Először 1886-ban említik azon fák neveit tartalmazó listán, melyeket Tokió közelében az Arakawa folyó mentén ültettek el. Manabu Miyoshi japán botanikus 1916-ban írta le, s ugyanebben az évben vezette be Európában az angol növénygyűjtő, Ernest Henry Wilson (1876-1930).

"Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradt." Talán a Bibliában megjelent és fügefának fordított kifejezés miatt, talán mert többen minél nagyobbat akarnak belőle, terjedt el a fügefa szó használata. Sok Kertbarát vásárlóm jelzi: ő fát szeretne belőle nevelni. Ha már valaki így fogalmazza meg, az már jó úton jár. Előbb azonban nézzük meg, hogy nekünk magyaroknak mi jut eszünkbe, ha azt a szót halljuk, hogy fa. Többnyire egy egyenes törzs, ami nagyjából 2 - 3 méter magasan a talaj felett nagy lombkoronában teljesedik ki.

Egy 10 literes konténerben lévő 2 méter magas díszfa jellemzően pár tízezer forintba kerül. Ha kommersz akkor olcsóbb, ha oltott, lassan növő, különleges fajta akkor drágább. De ilyenkor sem vastagabb törzsének átmérője pár centiméternél. Egy biztos, ha idősebb fát veszünk akkor a nevelési időt vesszük meg.

„Soha nem fognak rózsák potyogni az égből. Ha több rózsát akarunk, több rózsát kell ültetnünk.” - írta a 19. sz-i angol írónő, George Eliot. És ki ne akarna több rózsát a kertjébe? Hiszen a virágok királynéjának roppant gazdag, s évről évre növekvő számú fajtáinak sorában szebbnél szebbekkel találkozhatunk, melyek könnyen rabul ejtenek.

Ismerjen meg közelebbről a selyemakác báját és egy pár gyakorlati fogást a gondozásával kapcsolatban!

Sokan vágynak különleges szépségű díszfákra, amelyek gyümölcsöt ugyan nem teremnek, de árnyékot adnak és elképesztő hangulatot kölcsönöznek a környezetnek. Ismerje meg őket a cikkre kattintva.