Novemberben a kerti szezon már leáldozóban van, a legtöbben ilyenkor már az utolsó simításokat végzik odakint a téli leállás előtt, azonban az elszántabb kertbarátok még mindig találhatnak ültetni valót. A mostani november egyelőre kifejezetten langyos időjárással kényeztet minket, így számoljunk le az előítéletekkel, és igenis munkálkodjunk még kicsit a birtokon.
A novemberi ültetés egyik alanya lehet például a babérmeggy, ami egy egyszerre érdekes és totálisan konvencionális dísznövény, simulékonysága, semlegessége miatt minden stílusú kertbe remekül illik, díszítőértéke mégis magas.
Egész évben üde látványt biztosít, főleg télen jön jól!
A babérmeggy (Prunus laurocerasus) igazából kert szürke eminenciása, az a fajta növény, amit megveszünk, elültetünk, aztán el is felejtjük hogy ott van, jobbára azért, mert remekül illeszkedik a kert világába. A babérmeggy tehát afféle jómunkásember, feltűnősködés helyett csendben teszi a dolgát, mégis érdemes népszerűsíteni, mert alig akad olyan birtok, ahol ne jönne jól ez a hálás cserje.
Hogy mire jó?
A babérmeggyet elsősorban sövényként ültetik gazdái, ebben a szerepben alakít igazán nagyot. A többféle babérmeggy változatok között találni alacsonyabb és magasabb fajtákat, az egy-másfél méterre megnövő típusok kiválóan alkalmasak térhatárolónak, a sűrű lombozat teljesen kizárja a belátást, hogy egy kis képzavarral éljek.
A babérmeggy másik szupertulajdonsága, hogy örökzöld, vagyis egész évben zöldell, így télen is feldobja a kertet, mikor a legtöbb kinti növény kopár, vagy színtelen. A babérmeggy ugyanakkor szoliterként is telepíthető, elsősorban nagyobb, nyílt kertrészekre, ugyanis szétterülve meglehetősen nagy helyet foglal, kisebb birtokokon ezért klausztrofób jelenség lehet.
A szépsége a leveleiben rejlik
A babérmeggy szerencsére nem tartozik a különösebben gondozásigényes növények közé. Ezt a cserjefélét csak a legmelegebb nyári hetekben kell rendszeresen öntözni, és persze az ültetést követően igényli pár hétig az intenzívebb nedvességpótlást, így fog jól begyökerezni. A későbbiekben kis túlzással magára is hagyhatjuk a babérmeggyet, csak kánikulák idején jusson eszünkbe a locsolás.
Szeretne babérmeggyet vásárolni? Tekintse meg kínálatomat!
A babérmeggy a talajt tekintve sem kér sokat, az átlagos kerti földben remekül megél, tápanyagigénye pedig átlagos, így az ültetésnél helyezzünk ki trágyát és/vagy komposztot, majd a későbbiekben évente egyszer (lehetőleg tavasszal) hasonlóképpen adagoljunk tápanyagot a bokor tövéhez, és ezt is letudtuk.
A babérmeggy betegségei olyannyira kisszámúak, hogy ezt a fejezetet gyakorlatilag át is ugorhatjuk, a jól táplált, életerős babérmeggy nem fog lebetegedni, így növényvédelmi feladatokkal sem kell számolnunk.
Akár ilyen gyönyörű utcafrontot is varázsolhat segítségével.
Jó, ez talán túlzás, ám valóban alig akad majd ilyen irányú teendő.Kis eséllyel különböző levélbetegségek tűnhetnek fel, és a babérmeggy a lisztharmatra is érzékeny, ám utóbbi probléma hatékonyan orvosolható. A néha előforduló levélhullás és száradás mögött jellemzően tápanyagellátási hiányok, esetleg a talaj nem megfelelő minősége húzódik meg.
A babérmeggy elegáns és praktikus növény. Olvassa el, miért gondolom ezt.
A babérmeggy permetezése - például lombrágó kártevők vagy pajzstetű ellen - különösen tavasszal, még a tünetek, illetve a rovarok megjelenése előtt ajánlott.
Amit nem mindenki tud, hogy a babérmeggy némi kitartással és praktikával törzses fává is nevelhető!
Feladata azért mégis lesz a boldog babérmeggy tulajdonosoknak, mégpedig a metszés, ám ettől sem kell megijedni. A babérmeggy erőteljesen szétterülő növekedésű cserje, így minél magasabb, annál szélesebb is lesz, a méretesebb fajták széltében a másfél-két métert is elérhetik, így elsősorban nagyobb, szellősebb kertekbe való.
Tegye teljessé birtokát a babérmeggyel!
A babérmeggy tehát felfele és oldalra is erőteljesen képes terjeszkedni, amit metszéssel lehet szabályozni, már aki ezt szeretné, sokak szerint ugyanis nyíratlan, burjánzó formájában az igazi ez a cserje. Aki máshogy, kissé szabályozottabban képzeli el a babérmeggy sövényt, az jellemzően évente kétszer nyúljon az olló után.
Az alacsonyabb fajta kerten belüli térhatárolóként ideális, például kerti út mentén, vagy ágyások határaira ültetve
Elsőként tavasszal lehet nekiállni a nyírásnak, ilyenkor inkább az idősebb, fásodó, túl terebélyes növényt vágjuk vissza, akár egészen radikálisan, hogy megújulhasson.
A babérmeggy feltűnésmentesen ékesíti birtokát. Olvasson róla itt!
A radikális azonban nem azt jelenti, hogy talaj közelben kaszáljuk el a bokrot, mindig a legalsó elágazások fölött csattogtassuk a szerszámot, ha túlbuzgók vagyunk, nem meg, hanem ki fogjuk nyírni babérmeggyünket!
Az alábbi videóban pedig közelebbről is megismerkedhetnek a babérmeggyel, és a metszésre is példát mutatok benne!
A nyári vagy őszi metszés már inkább formázó jellegű, júniusban vagy szeptemberben azért metszhetünk, hogy a kívánt alakra alakítsuk a növényt. Jó tanács ehhez a munkához, hogy a leveleket ne vagdossuk keresztbe, ez nem tesz jót a cserjének, tehát ne a nagy sövénynyíró ollót, vagy a motoros sövénynyíró fűrészt használjuk, hanem kézi ollóval magukat az ágakat nyessük el.
A növény növekedési üteme miatt tartsuk be a júniusi és a szeptember végi időpontokat, különben keresztbe fogunk tenni kedvencünknek. Virágzáskor még díszesebb, ám sokak szerint a virágok épphogy megtörik a babérmeggy homogén zöld szépségét.
Aki virágmentes babérmeggyet szeretne, tavasszal erőteljesen vágva vissza növényét!
Ismerje meg a babérmeggy metszését is!
Szeretne Ön is a kertjébe babérmeggyet?? Nézze meg itt kertészetem választékát!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
