Bár tavasszal még azért hitegettük magunkat azzal, hogy a COVID-19 járványon egy pár hét alatt túl lesz a világ, s újra minden a megszokott, régi mederben folytatódhat tovább, azóta eltelt több hónap, s a helyzet nem hogy javult, hanem sajnos súlyosbodott.
A kötelező maszkhasználat, és az egyéb korlátozások betartása mellett is napról napra nőnek a megbetegedések és halálesetek Magyarországon, és Európa-szerte.
Az emberek kezdenek elfáradni és rendkívüli módon belekeseredni ebbe az áldatlan állapotba. Ebbe a nehéz helyzetbe lépett be bájos kis lényével, szerény kinézetével a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus).
Igen, pár hete még csak főként a kertészek, botanikusok, gyógyszerészek körében volt ismert ez a növény, már mindenki róla beszél, hiszen mint kiderült, rendkívül fontos tulajdonsággal bír.
Hogyan kapcsolódhat a mediterrán bodorrózsa a koronavírus járványhoz?
Nagyon egyszerűen. Ugyanis van egy kutatócsoport Magyarországon, mégpedig a CMC Déli Klinika a Nemzeti Népegészségügyi Központ, és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatócsoportja, akikről már hallottunk, ugyanis nekik sikerült létrehozniuk korábban a komplex COVID-19 Biobank rendszert. Ez azért fontos, mert ennek megteremtésével létrejöhet egy teljes vírusdiagnosztikai rendszer, valamint a vakcina fejlesztésével is tudnak foglalkozni.
Szó, mi szó, a csoport rendkívül nehéz munka árán vette fel a harcot a vírussal és most új utat törtek a járvány visszaszorításában.
Vizsgálataikkal igazolták, hogy a mediterrán bodorrózsa kivonat laboratóriumi sejttenyészetnél képes volt visszaszorítani a vírus által okozott immunológiai reakciókat a sejtekben, illetve gátló hatást fejtett ki a koronavírus terjedésében. A szervezetben a fertőzés hatására elindul egy úgynevezett citokin folyamat. A folyamat során a fertőzött szervezet immunválaszt ad, vagyis olyan sejteket és fehérjéket termel, melyek károsítanak más szerveket, s amelyet a bodorrózsa képes irányítani és pozitív útra terelni.
A mediterrán bodorrózsa vírusra kifejtett hatásmechanizmusa a polifenolok alapján működik, mely polifenolok nem engedik a vírusnak, hogy az örökítőanyaga kijusson a fehérjeburokból, ezáltal nem tud terjedni. Emellett nem csak vírus, hanem baktériumölő hatással is rendelkeznek.
De mi is az a bodorrózsa?
A magyar nevével és kinézetével ellentétben nem rózsaféléről van szó, hanem egy mályvaféléről, amely a Szuharfélék családjába tartozik. Géncentruma a Mediterráneum, vagyis legnagyobb eséllyel Görögországban, Törökországban, Cipruson, Észak- Afrikában, Olaszországban találkozhatunk vele. Magyarországon is előfordul, nálunk a népies elnevezése a hegyi rózsa, amellyel nagyanyáink nagyszerűen utaltak azokra a helyekre, ahol megtalálható: a sziklás, meredek hegyek, a kopárok kedvelt élőhelyei a növénynek.
Egyébként kedves kis növényről van szó, mely 1-1,5 méter magas, rendkívül tömör, sűrű hajtásrendszerű növény. A levelei hosszúkásak, hullámosak, fonáki részük erősen molyhos, ami ugye sok mályvafélére ugyanúgy igaz lehet. A fajra jellemző egyfajta gyűrött megjelenés, hiszen nem csak levelei, hanem a rózsaszín vagy halványrózsaszín virágszirmai is gyűröttek, mintha most vettük volna ki őket a mosógépből. De talán ez a gyűrött hatás még inkább bájossá teheti szemünkben a bodorrózsát.
Természetes élőhelyén májustól egészen őszig virágzik, de hazánk klímája nem felel meg számára tökéletesen, ezért a virágzási idő is lerövidül nagyjából egy hónapra. A virágzata végálló bogernyő.
A faj gyantát választ ki, mely gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású, de a COVID-19 vírussal szemben nem a gyanta, hanem a levélkivonat hatásait kutatják.
Milyen igényei vannak?
Mint mediterrán területekről származó növény, s mint fentebb is említettem, szereti a kopár, meleg hegyoldalakat, ezért ilyen feltételek között érzi jól magát. Nem szereti a nedves, tömör talajt, a pangó vizet, ellenben rendkívül szárazságtűrő, és nagyon kis igényekkel rendelkezik. A talajigénye semleges, de a savas talajokon is szépen fejlődik. Ami nagyon fontos, az az, hogy rendkívül sok fényt és meleget kell biztosítani számára, mert enélkül csak szenvedni fog. Talán a levendulához, vagy a rozmaringhoz tudnám hasonlítani a nevelési körülményeit.
Otthon is nevelhetem?
Természetesen. Eddig is lehetett vásárolni, megtalálható kereskedelmi forgalomban, hiszen fontos gyógynövény. Figyelni kell az igényeire, s mivel mediterrán származású, ezért a keményebb teleken elfagyhat, ha nem vigyázunk rá. Ilyenkor érdemes takarni, védeni a hideg elől. Kertészetben, árudákban hozzá lehet jutni konténeres kiszerelésben.
Természetesen otthon is tudja szaporítani, és a növény magot is tud érlelni Magyarországon, de nem érdemes magról szaporítani. A mályvafélék sokszor talán bosszantó tulajdonsága, hogy magjuk elfekszik, vagyis a vetés után nagy eséllyel nem fog kicsírázni a következő tavasszal, hanem csak sokkal később, talán csak egy év múlva. Ezért érdemes inkább dugvánnyal szaporítani, mert hiszen kúszó-kapaszkodó növényről van szó, ezáltal a dugványozás egy hálás szaporítási mód tud lenni az ilyen növények esetében.
S mégis mióta ismert ez a növény?
Rendkívül régen ismerik és használják. Egyes feljegyzések szerint már az ókori Perzsa Birodalomban az egyik legfontosabb, legértékesebb gyógynövénynek számított. Ma is sokan használják és isszák a teáját, sok helyen lehet vele találkozni. A tea a növény szárított leveleiből készül, íze kesernyés, de nagyon hatásos, és erősíti az immunrendszert, s hatékony a sömör kezelésénél is.
Mire jó még?
A bodorrózsa gyógyhatásainak kutatása folyamatban van, de az utóbbi 10-15 évben felgyorsultak a kutatások a Cistus creticus-szal, és két rokonfajával a Cistus incanus és a Cistus monspeliensis- szel kapcsolatban is. Fontos antibakteriális hatású, antivirális tulajdonsággal bír, emellett csökkenti a fogszuvasodás kockázatát és hatékony a prosztatamegnagyobbodás ellen is. használják köröm-, és bőrbetegségek kezelésére is.
Akkor megvan a megoldás?
Sajnos még korántsem. Bár nagyon jó lenne azt mondani, hogy megvan az ellenszer, de hosszú az út még ahhoz, hogy ezt teljesen biztosan kijelentsük. Hasonló előnyös tulajdonságokkal bír az orvosi zsálya (Salvia officinalis) és a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) és még rengeteg gyógynövény, mely megél a magyar klíma alatt. Ezek a növények pedig a bodorrózsa kivonattal kombinálva additív hatást válhatnak ki, ezáltal felerősíthetik a bodorrózsa hatásait. De a megoldás úton van, s ennek a részeredménynek is rendkívüli módon örül az ember, hiszen talán végre valami kis fény kezdett el felderengeni a sötét alagút végén. S ez máris egy olyan dolog, ami újabb lendületet adhat az embernek a mindennapokban.
Tetszett a bejegyzés? Ha igen, kérem nyomjon egy tetsziket, ossza meg ismerőseivel.
