A mediterrán világ mindig megmozgatja a kertészek fantáziáját, hiszen merőben más növényzettel találkozhatunk egy ilyen területen. Ez az állítás igaz Tunéziára is, mely Egzotikus, más kontinensen fekszik, különleges kulturális viszonyok, érdekes szokások és szokatlan tájak jellemzik, mégis könnyen elérhető.
Talán így foglalható össze legjobban Tunézia népszerűségének titka. Egy utazás mindig maradandó élményekkel ruház fel bennünket, így most egy virtuális utazás keretében Tunéziába invitálom, ahol a mediterrán növények ismert és kevésbé ismert tagjaiból hozunk létre, egy képzeletbeli kertet.
A mediterrán kertek hangulatához hozzájárulnak az aromás illatú fűszernövények is!
Olvassa el ezt a cikkemet is a témában!
Tunézia növényvilága
Tunézia életében a mezőgazdaság, a földművelés fontos szerepet tölt be, a sivatagi részek kivételével szinte mindenhol található dús vegetáció, legyen szó az északi országrész hegyeiről, és zöld völgyeiről, vagy a sztyeppés, jó termőtalajú középső vidékekről. A mediterrán klíma előrevetíti, hogy sok általunk is ismert haszonnövény él itt, többek közt mandarin, narancs, citrom, gránátalma melyeket ültetvényeken nevelnek, de a nálunk megszokott barackot, epret, dinnyét, és szedret is bőven találni.
A jázminnak az egyszerűséget, a tisztaságot és a boldogságot jelképezi.
A sztyeppés vidékeken agavefák, eukaliptusz-, oliva-, és datolyaligetek találhatóak, és akad szőlőből, búzából, cukornádból, zöldségekből, de még dohányból is. A dísznövények közül az országra jellemzőek a rózsák, leanderek, liliomok, és persze a nemzeti virág státuszát betöltő jázmin az, amit érdemes kiemelni.
Az agave-t hazánkban sokan cserépben nevelve szobanövényként nevelik.
Az érdekesebb tunéziai növények közé tartozik még a szúrós körte néven is ismert fügekaktusz (Opuntia), az eperfa néven is ismert füge, a fűszerek közül pedig a borsmenta, a babér, és a timián, vagyis a kakukkfű. Válogatni tehát van miből, nézzük hát, mit és hogyan tarthatunk ezek közül itthon a kertben.
A fügekaktusz vagy medvetalpkaktusz szintén kedvelt szobanövény.
Tunéziából a kertbe: Hazai klímán is nevelhető mediterrán növények
A citromfa
A citromfa már több évtizede megjelent hazánkban, hiszen bár szabadföldben nem, de dézsában nevelhető. Sok Kertbarát megpróbálkozik a nevelésével, sőt sokan magról is kinevelték már a növényt. Ez utóbbi esetben gyakori probléma, hogy nem fácskára inkább bokorra emlékeztető formája van a növényüknek, ilyenkor szükséges lehet az átoltás, mellyel korábban termőre fordul és ízletes termést nevel növényünk.
A citromnevelés kapcsán sokszor elkövetett hiba a gyakori mozgatás. A citrusfélék köztudottan rosszul viselik a nyári, sokszor kinti helyről a telelő helyre kerülést, akár lombjuk egy részét is ledobják, de ne ijedjünk meg, növényünk meg fogja szokni az új helyet, mely legyen világos, huzatmentes és 10-15°C-os hőmérséklet pedig már ideális a számára. A lényeg, hogy fagy ne érje.
A citromfa szobanövényként, lakásban teleltetve termést is érlel!
Olvasson cikkemben bővebben is a citromfáról!
A gránátalma
A gránátalma (Punica granatum) kissé mellőzött gyümölcs, pedig ízletes és egészséges, honi piacokon is fellelhető időnként, de nem mindenki tudja, hogy a mi klímánkon is nevelhető. A gránátalma egy lombhullató cserje, ami a kertben több méter magasra is megnőhet, de kaphatóak egy-másfél méteres törpeváltozatai is, ezek ideálisabbak a hobbikertészeknek.
Tekintse meg az alábbi videómat a fügéről!
A gránátalma a nyár közepén hozza látványos, piros színű, tölcsérformájú virágait, melyek egészen az ősz elejéig nyílnak. Szüretelhető gyümölccsel nálunk csak a melegebb, déli országrészekben számíthatunk, így inkább dísznövényként, egzotikus színfoltként szokták tartani az újdonságra vágyók.
A gránátalma élénk színű virágai csodás kontrasztot adnak a lombozattal!
Ismerje meg cikkemből közelebbről is a gránátalmát!
Szaporítása több módon történhet, tősarjakkal, melyeket ősszel kell leválasztani, és napos helyre telepíteni, a nyár közepén dugványozással, a magról (elő)nevelt palántákat pedig tavasszal ültethetjük ki. A fiatal növényeket az első teleken takarással kell óvni, tavasztól pedig gyakorta kell öntözni, és havi rendszerességgel tápoldatozni. A cseperedő növényt évente tanácsos nagyobb dézsába átültetni, és ha minden jól ment, akkor a negyedik-ötödik évtől fogja hozni virágait. A törpe változatok balkonnövényként is kiválóak, teleltetésük nem bonyolult, csupán 5-8 Celsius fokos, világos helyiséget kell biztosítani számukra.
Mi sem idézi jobban Tunézia hangulatát, mint egy gyümölcsöktől roskadozó gránátalmafa?
Tekintse meg kertészetem különleges gránátalma fajtáit!
A füge
A házikerti fügetermesztés egyre nagyobb teret hódít és ma már számos fajta közül választhatunk, melyek a tunéziai hangulatot csempészik a kertbe. Magyarországon kizárólag az adriai típusú füge nevelhető, ennek gyümölcse aszalásra nem alkalmas, néhány fajta kivételével! Füge csemetét (Ficus carica) kertészetekben is vásárolhatunk, ám ha a szomszédnak, ismerősnek már van ilyen növénye, akkor dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporíthatjuk. Talajban nem válogat, az átlagos kerti föld megfelelő számára, hiszen afrikai területeken még a homokos talaj megkötésére is használják.
A füge dekoratív levelei és ízletes termése miatt is meghódította a hazai kerteket.
Ha szeretne megismerkedni a füge növényvédelmi stratégiájával, kattintson erre a linkre!
Sok fényre és melegre lesz szüksége, lehetőleg védett, délre néző fal elé telepítsük. Nálunk inkább bokorformára érdemes nevelni, így is terebélyes, magas díszítőértékű növény válik belőle. Nagy előnye, hogy kártevői, betegségei alig ismertek, ezért kezdő kertészkedők is próbálkozhatnak vele. Ami fontos a fügével kapcsolatban, hogy télen takarni kell, bár papírforma szerint -15 Celsiusig fagyálló. Érdekesség, hogy a fagykárok nem pusztítják ki a fügét, a föld alatti részek gyakorlatilag bármilyen kemény telet kibírnak, de ilyenkor később fog termés hozni.
A füge tejnedvet tartalmaz, mely bőrirritáló hatású, kerültük a bőrrel való érintkezését!
Olvasson a füge legfontosabb ápolási feladatairól! Kattintson erre a linkre!
Március-április táján a bokrot meg lehet metszeni, de ez nem kötelező, már csak azért sem, mert a teljes növény visszametszésével elveszíthetjük a termést, ami csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. Fiatal példányokon április-május tájékán 20-25 centiméterre metsszük vissza az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb, nagy lombozatú bokrokon ritkíthatjuk a hajtásokat, hogy a termés több fényhez jusson.
A gránátalmával szemben a fügefán bizton számíthatunk gyümölcsre, de erre rendszerint három-négy évet kell várni. A termés leszedését az ókori Egyiptomban állítólag szelídített, idomított majmokkal végeztették, de ha makikat nem tudunk szerezni, a kezünk is megteszi. A leszedett gyümölcsöt érdemes minél hamarabb elfogyasztani vagy feldolgozni. Ha pedig hirtelen jön a lehűlés az éretlen gyümölcsök egy alma vagy banán társaságában utóérlelhetők.
A fagyveszély miatt, ilyen vastag törzsű fügefákat a mediterrán területeken csodálhatunk meg!
Tekintse meg a kertészetemben kapható fügéket és válogasson közülük!
A sokvirágú jázmin (Jasminum polyanthum)
Tunézia virágai közül a legismertebb a jázmin, mely szépsége mellett legendásan bódító illattal is rendelkezik. A jázmin kora tavasztól kora nyárig bontja virágait, csábereje lehet, hogy könnyen tartható, a gondozásra nem túl igényes növény, azonban teleltetni szükséges. Mivel egy kúszónövény, így mindig támrendszer mellett neveljük, dézsában, cserépben nevelve nem éri el a 4-6 méteres kifejlett magasságot, több éves növények is 1-1,5 méter magasak lesznek.
Az aromás illat miatt a sokvirágú jázmint a kozmetikai ipar is használja!
Fényigénye átlagos, félárnyékos helyen is megél és virágzik, az erős nyári napsugaraktól viszont nem szereti. A jázmint bőven kell öntözni, földje nem száradhat ki, és javallott lágy(ított) vízzel locsolni. A dús virágzatot tavaszi tápoldatozással lehet serkenteni, az elvirágzást követően pedig a töveket legalább tíz centire vissza kell vágni. A jázmint télen 7-10 Celsius fok környékén kell pihentetni. A jázmin legendás tömény illata egyeseknél migrénes fejfájást válthat ki, úgyhogy telepítés előtt szagolgassuk kicsit, ha erre van lehetőség.
A mediterrán térségben szabadföldben nevelve több méter magasra is felkúszhat, virágzását pedig sokszor már januárban megkezdi.
A murvafürt
A murvafürt (Bougainvillea) egy fás szárú kúszónövény, melynek nem elsősorban virágai, hanem pompás színekben tündöklő fellevelei látványosak. A murvafürt jól futtatható, a mediterrán térségben, ahol nem kell teleltetni, ott házfalakra, kerítésekre futtatják, tehát fontos, hogy mindenképpen támasztékra van szüksége.
Könnyen nevelhető, alacsony vízigényű dísznövény, melyet világos, napos területre kell telepíteni, a virágzás csak tűző napsütésen következik be. Kertészetekben számos fajtája megtalálható, de hazai klímán mindegyiket teleltetni szükséges, ráadásul cserépben nevelve nem ér el kezelhetetlen méretet.
A Bougainvillea színes murva leveleivel lehet otthonunk vagy kertünk nyári dísze.
A babér
A mediterrán fűszernövények jelentős része problémamentesen termeszthető nálunk, így a Tunéziában is jelen lévő kakukkfűvel, rozmaringgal, vagy épp a teleltetést igénylő, de akár törzses fává is nevelhető babért bátran nevelhetjük cserépben. A fűszer babér (Laurus nobilis) levelei fényesek, bőrszerűek, a fonáki részen pedig mattak, ép, de kissé hullámos a levélszél. Fűszerként felhasznált része a levél, melyet frissen és szárítva egyaránt alkalmazhatunk.
A levél illóolajban és csersavban gazdag, ezért levesekbe, mártásokba és sült húsok mellé igazán jól illő fűszer. A mediterrán térségekben nyírott és nyíratlan sövényként egyaránt alkalmazzák, bár ez nálunk nem kivitelezhető, de teleltetés mellett saját, frissen szedett babérral ízesíthetjük ételeinket.
A babér cserépben nevelve tökéletes balkonnövénnyé is válhat!
Fűszerek a kertben és balkonon. Érdekli a téma? Kattintson ide!
A babért a győzelem jelképének is tekintik, neve mely jelenti a növényt és magát a győzelem szót is, így szinte adja magát, hogy a győzteseknek járó koszorúk ebből készüljenek. Azonban ez a hagyomány mélyebben gyökerezik, ugyanis a mitológia szerint egy Apollón által üldözött nimfa babérfává változott. Aki pedig Apollón követte sokszor viselt ilyen babérkoszorút.
Sikerült elrepítenem Tunéziába a cikkemmel? Ugye Ön is egy kicsit nyári, mediterrán hangulatba került?
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép
