Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

A selyemakác károsítói

Néhány gondolat a selyemakácról

A selyemakác (Albisia julibrissin) nagyon kedvelt díszfává vált hazánkban is. Laza lombkoronája, kecses, rózsaszín virágai, apró levélkéi, mediterrán hangulatot hoz a kertbe. Európában a 18. század óta ismert, és mintegy 100 faja létezik. Eredeti élőhelye a szubtrópusi éghajlaton van, mégis, mivel gyakori a mediterráneumban, ezért a mediterrán hangulatért ültetjük. Viszonylag kis termetű, 4-6 méter magasra nő meg általában, ám ha megfelelően van foglalkozva vele, akkor akár 8-10 méteresre is megnőhet, ezután terebélyesedik és egyre nagyobb számban hozza gyönyörű, pamacsszerű virágait.

Levelei kétszeresen szárnyaltan összetettek, melyek éjjelre összecsukódnak. Koronája szétterülő, szórt árnyékot ad, így nyugodtan ültethet a közelébe olyan növényeket, melyek elviselik ezt. Virágzata rózsaszínű, melynek porzószálai nagyok, dekoratívak. Júniustól szeptemberig, több hullámban nyíló virágainak köszönheti a növény fő díszítő értékét. A lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, illatos, mézelő virágait gyakran látogatják méhek és más viráglátogató rovarok. 

Ha kis mediterrán zugot szeretne létrehozni, ültesse együtt hasonló, mediterrán dézsás növényekkel pl. leander vagy citromfa. Kertjében fontos, hogy mindenképp napos, védett helyre kerüljön.

Nézzen meg egy videót a selyemakác ültetéséről!

Az akácfához és a borsóhoz hasonlóan a selyemakác is a pillangósvirágúak családjába tartozik, termése hüvelytermés. Levelei összetettek, egy-egy levélzet sok apró levélkéből áll. A nyár elmúltával, ősszel az aranysárgára színeződő lombjában gyönyörködhetünk. A levélkék érdekessége, hogy éjszaka legyezőszerűen összecsukódnak, majd napfelkelte után fokozatosan kitárulkoznak.

A fiatal, magról szaporított példányok fagyérzékenyek, így tövüket legalább 3 éves korig takarnia kell télen. 3 éves kora után különösebb gondozást nem igényel, ám ebből a videóból is látható, hogy sajnos valamennyi rizikó az idősebb növényeknél is van.

Környezeti igényei

Révén, hogy a selyemakác a szubtrópusi övezet északi határáról származó növényfaj, környezeti igényei a száraz, meleg, páradús klímához vannak igazodnak. Jól bírja a szárazságot, azonban a fiatal - 1-2. éves – magoncokat megviselik a téli fagyok, és hajtásaik visszafagyhatnak. Talajra egyáltalán nem igényes, bármilyen hazai ültetőközegben megfelelően fog növekedni.

Ismerje meg közelebbről is a csodás selyemakácot és olvassa el a cikkemet róla!

Sajnos ahogy megannyi növény, a selyemakác sem mentes kártevőktől és kórokozóktól. A továbbiakban bemutatom a legfontosabbakat, ezzel próbálok Önnek segíteni abban, hogy ezeket idejében felismerhesse és tudjon ellenük megfelelően védekezni!

A selyemakác kártevői

1. Selyemakác levélbolha - Acizzia jamatonica

kifejlett selyemakác levélbolha

A felszaporodott populáció kárképe

A kártevőről: a néhány mm-es nagyságú, sárgás-zöldes színű állatokat nagy számban a levélkék fonáki oldalán fogjuk észrevenni. Tavasszal, rügyfakadást kővetően bújnak elő a telelő helyükről, és akár sziromhullásig is jelen lehetnek a fákon. A levéltetvekhez hasonlóan szívogatásukkal, illetve mézharmat ürítésükkel okozzák a legnagyobb gondot.

Szeretne Ön is a kertjébe selyemakácot? Nézze meg itt kertészetem választékát!

Táplálkozásuk során a levélkék folyamatosan sárgulnak és fokozatosan elveszítik az asszimiláló felületüket. A nagy mennyiségű mézharmaton megtelepedő korompenész, illetve a levedlett, fehér lárvabőrök együttesen nagyban rontják a növény díszítő értékét és eladhatóságát.

Védekezés: A nyugalmi időszakban elvégzett olajos, lemosó permetezés eredményesen csökkenti az áttelelő levélbolha populáció nagyságát. A Vektafid R márkanevű III. forgalmi kategóriás paraffinolajos lemosó szer jó megoldást nyújt a problémára.

2. Bruchidius terrenus

kép jobb alsó sarkában láthatja a kifejlett Bruchidius terrenus fajt

A rovar mellett látható a kártétel: lyukas, megrágott magok. A Bruchidius terrenus a zsizsikek családjába tartozó, apró, 5 mm nagyságú, világosbarna rovarfaj. Habár hazai körülmények között még nem jelezték a kártételét, az USA-ban már egy fontos kártevője a selyemakácnak. Károsítása abban mutatkozik, hogy a fejlett nőstény rovar tojását a hüvelytermésbe helyezi. A termésben fejlődő lárvák felélik a magokat, melyek így nem lesznek szaporításra alkalmasak.

A selyemakác legfőbb kórokozói

A selyemakác fuzáriumos hervadása – Fusarium oxysporum sp. perniciosum

A betegség korai tünete a levelek sárgulása, a hajtások lankadása

A kórokozóról: a selyemakác fuzáriumos hervadásának korai tünete a barna faszöveti csíkoltság a fakéregben illetve a gyökerekben lévő fás részben, ezek a tünetek azonban általában észrevétlenek. Az első könnyen észrevehető tünet az elszíneződött, lankadó hajtások. A betegség előrehaladtával a fakérgen repedések kezdődnek. A tünetek megjelenése után a fa még néhány évig életképes marad, de évről évre egyre kevesebb lombozatot fejleszt, míg végül a kórokozó teljesen elterjed a növényben és a fa kipusztul.

Védekezés: a kórokozó talajból képes fertőzni, különböző gyökérsérüléseken keresztül. Ha a faiskolában egészséges gyökerű, a fuzárium tüneteit nem mutató növényt vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy idejekorán megelőztük a betegség kialakulását.

Mint látható, a selyemakác esetében nem beszélhetünk sok károsítóról. A legtöbb dísznövényhez hasonlóan a megfelelő helyről történő vásárlással máris rengeteget tettünk a kártevők és kórokozók elszaporodása ellen.

Szeretne Ön is a kertjébe selyemakácot? Nézze meg itt kertészetem választékát!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!