Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Szomszéddal közös kerítés - ki fizeti a javítást?

Gyakran felmerülő beszéd- (illetve adott esetben vita-) téma lehet a kerítések fenntartásának, javításának, átalakításának költségviselése. Kié a kerítés? Ha kitörik egy léc, kinek kell fizetnie a javítási költségeket? Mi a helyzet a határvonalon álló vagy áthajló növényekkel?

Kié a kerítés?

A kerítés tulajdonjoga, fenntartási kötelezettsége és költségei kapcsán abból kell kiindulnunk, hogy

(A) a kerítést önként építették, vagy
(B) kötelezően elrendelték a létesítését.

E körben fontos, hogy a hatályos szomszédjogi és építésjogi előírások csak nagyon szűk körben teszik kötelezővé a kerítésépítést, és az előírások döntően kizárólag arra vonatoznak, hogy ha épül kerítés, akkor az milyen korlátok között lesz előírásszerű.

Az építtető

Ha pedig nem kötelező előírás alapján épült egy adott kerítés, hanem azt önkéntesen építette valaki, akkor az az Ő (az építtető) tulajdona, azzal szabadon rendelkezhet (így azt szabadon, bármikor le is bonthatja), úgy és akkor javítja meg, ahogy csak akarja (jogszabályi korlátok között természetesen).

A jobb oldal legendája

Amennyiben egy adott telken mégis hatósági előírás alapján került sor kerítésépítésre (ez mindenképpen kivételes eset), akkor az OTÉK 44. § (7) bekezdése alapján a telektulajdonos az útról nézve a jobb oldali telekhatáron volt köteles azt megépíteni, és így köteles jelenleg is fenntartani az oldalkerítést (ha a helyi előírás ettől eltérőn rendelkezett, akkor pedig ahogy az előírás szólt az az irányadó). 

Tehát az a városi legenda, miszerint "mindenkié az útról nézve a jobb oldali telekhatáron épült kerítés", valószínűleg onnan ered, hogy ha a kötelező esetekre irányadó OTÉK szabályok alapján az a helyi szokás alakult ki, hogy mindenki önkéntesen (előírás hiányában is) a jobb oldali oldalkerítést építette meg, akkor a mai napig az a kerítés lesz az ingatlan aktuális tulajdonosának sajátja /de nem azért mert az van a jobb oldalon, hanem azért mert azt Ő illetve a jogelődje építette/.

Közösen épített kerítés

Aki (vagy akinek a jogelődje) tehát az adott kerítést építette, a kerítés annak a tulajdonában van, így az építő/építtető (mint tulajdonos) a jogszabályi keretek között teljesen szabadon rendelkezhet a kerítéssel, ugyanakkor ha a kerítés szomszédos ingatlanok elválasztására szolgál, annak használatára a szomszédok is jogosultak. Az egyébként is közösen épített kerítés kapcsán pedig minden kérdésről közösen jogosultak dönteni a szomszédok.

A kerítésül szolgáló, határvonalon álló növények helyzete

A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye a hatályos jogszabályok szerint egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az adott ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

És az áthajló ágak?

Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. 

Önmagában tehát az, hogy átlógnak a szomszédunk fájának ágai, nem elégséges indok azok levágására, további szükséges feltétel, hogy ez a körülmény az ingatlanunk rendes használatát akadályozza is. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint fák kivágására való kötelezésnek csak indokolt esetben lehet helye, akkor, ha az összes körülmény mérlegelése alapján az állapítható meg, hogy a szomszédnak a fa lényegesen nagyobb kárt okoz, mint amennyi előnyt a fa megmaradása a tulajdonosnak jelent.

További cikkek a kertészeti blogban találhatóak

***

Jogi szakértőnk, dr. Ecsedy Miklós ügyvéd.  

 

Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd

E-mail: ugyved@drecsedy.hu
Web: www.drecsedy.hu
Facebook: www.facebook.com/drecsedy