Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Az őszibarack és a kajszibarack károsítói

A barack különféle fajtái ott vannak a legkedveltebb magyar gyümölcsök között, ám sajnos a különböző kártevők étlapján is szerepelnek. Ebben a cikkben megmutatom Önnek, hogy kiktől kell tartania, ha barackfa található a kertjében!

Az őszibarackról, kajszibarackról általánosságban

Mindkét gyümölcs elsődleges géncentruma Kínában található, innen emberi közreműködéssel jutott el azokra a területekre, ahol jelenleg is termesztésük zajlik. Magyarország területén a két csonthéjas gyümölcs a gazdaságos termeszthetőségük északi határán fekszik. A két fajról együttesen elmondható, hogy rosszul viselik a hazánkban előforduló téli és tavaszi fagyokat.

Sok olyan látványos képpel lehetett idén tavasszal találkozni, amikor kajszi ültetvények sorközeiben óriási, lángoló hordók voltak láthatóak. Ezek a fák fagyvédelmét hivatottak biztosítani. Az őszibarack kevésbé, azonban a kajszibarack annál inkább igényes a jó talajminőségre. Jó tudni, hogy kajszibarackfák levegős, kissé meszes talajt igényelnek. Feldolgozhatóságát tekintve a kajszi egy sokkal sokoldalúbban felhasználható növény.

Gyümölcsét lekvárként, aszalványként az édes magbelű fajták magját pedig magbélként hasznosítják. A kiváló minőségű kajszikból a világpiacon méltán híres, hungarikum értékű pálinka készül. Az őszibarack inkább a frissen fogyasztott, tipikus nyári gyümölcseink közé tartozik. Gyümölcshúsát emellett légyártásra és befőtt készítésre is használják.

A kajszi és az őszibarack is egy vitaminokban (főként C, B1 és B2) és ásványi anyagokban (kalcium, magnézium) gazdag gyümölcs, melyet méltán szeret minden magyar gyümölcskedvelő.

Az őszibarack és a kajszibarack legfontosabb kórokozói

1. Kajszihimlő, őszibarackhimlő – Plum pox virus

Őszibarackhimlő tünetei a gyümölcsön

Betegség, tünetek: A szilván kívül az őszibarack és a kajszibarack is a betegség gazdanövényei közé tartozik. A tünetek a gyümölcsön és a levélen egyaránt észlelhetőek. A levélen főként az erek mentén sárgászöld foltok formájában mutatkoznak a tünetek. A gyümölcsön enyhén besüppedő, gyűrű alakú foltok jelennek meg, melyek nagysága 1-2 cm.

Védekezés: Vírusos betegség révén a kórokozó ellen nincs gyógyító jellegű kezelés. Az egészséges szaporítóanyag megvásárlása a legtöbb, amit tehetünk.

2. Az őszibarack és a kajszibarack nekrotikus gyűrűsfoltossága – Prunus necrotic ringspot ilarvirus (PNRSV)

Vírusfertőzés hatására kialakult rövid ízközök és gyenge hajtásnövekedés.

Betegség, tünetek: A vírus tüneteit sokk tünetekre és krónikus tünetekre kell felosztani. A sokk tünetek során, a leveleken halványzöld nekrotikus foltok jelennek meg. A rügyek kihajtása csökkent lesz, vagy meg sem történik.

Az őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltosságának krónikus tünetei a fa egészén mutatkoznak meg: a fa gyengén növekszik, a vesszők elhalnak.

Védekezés: A nekrotikus gyűrűsfoltosság elleni védekezés megegyezik a kajszi és őszibarackhimlőnél leírtakkal.

3. A kajszi gutaütése, apoplexia – A kajszi pszeudomonászos elhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae), a kajszi leukosztómás elhalása (Leucostoma cinctum), a kajszi verticilliumos hervadása (Verticillium dahlie)

Gutaütés tünetei kajszibarackon

Betegség, tünetek: A betegséget okozó kórokozók számából kiderül, hogy valójában egy komplex betegségről van szó. A kajszi gutaütését okozó 3 kórokozó külön-külön is megjelenhet a gyümölcsfákon, azonban a legnagyobb kárt mégis együttesen okozzák. A betegség legszembetűnőbb tünete a kajszi fa részleges vagy teljes elhalása. Részleges elhalás során a fa egy-egy ága indul pusztulásnak.

A kajszi gutaütésről bővebben ebben a cikkemben olvashat

A fertőzött ágrészeken lévő levelek elszáradnak, elszíneződnek. Az elhalt ágrész alól új hajtások törnek elő. A teljes elhalás a legsúlyosabb tünet, ilyenkor nem csak egy-két ág, hanem az egész fa egyöntetűen pusztul. Ebben az esetben a gyökérnyaki részből fejleszt új hajtásokat a növény.

A fertőzött ágból vagy törzsből készített metszlapon is megfigyelhetőek a betegség tünetei: a kambium és a háncsrész megbarnul, nedves tapintású és kellemetlen szagú lesz.

Védekezés: A kórokozó az időjárási körülményektől függően november és március között fertőz. Éppen ezért a kajszi – és általában a csonthéjas gyümölcsök - nyugalmi időszakban történő metszése nem javallott. A metszésre a legoptimálisabb időpont a rügyfakadási és rügypattanási időszak között van. A metszés során képződő sebfelületeket minden esetben kezeljük sebzáró készítményekkel. A nyugalmi időszakban végzett rezes lemosó permetezés az egyetlen növényvédőszeres kezelési forma, amely megelőző hatással bír a gutaütés ellen.

4. Az őszibarack tafrinás betegsége – Taphrina deformans

Tafrinás fertőzés hatására kialakult elváltozások az őszibarack levelén

Betegség, tünetek: Az őszibarack egyik legfontosabb gombás betegségének tünetei a levélen, hajtáson és a gyümölcsön figyelhetők meg. Ennél a betegségnél a legáltalánosabbak a levélen megfigyelhető tünetek, melynek során a levél térfogata megnövekszik, ráncos és törékeny lesz, illetve a színe is megváltozik. A színelváltozás először sárgás, később pirosas- lilás színátmenetbe megy át. Később a fertőzött levelek elszáradnak és lehullnak.

A hajtásokon illetve a vesszőkön sárgás-barnás színű megvastagodást vehetünk észre. A megvastagodások mentén a hajtások begörbülhetnek. A gyümölcsön apró dudorok figyelhetőek meg, melyek a gyümölcs alapszínétől eltérőek. A kórokozó hőmérsékleti igénye igen alacsony (4-14 Celsius fok között), fertőzésére ezért tavasszal számíthatunk.

Hőmérséklettől és egyéb környezeti körülményektől függően (csapadék, páratartalom) a betegség az őszibarack hajtásainak egérfül nagyságú fejlettségi állapotától egészen a terméskötődésig fertőzhet.

Védekezés: Rügypattanás előtt meg kell történnie a rezes lemosó permetezésnek. Ezt követően a hajtások egérfül nagyságú állapotában kell védekezni. Ezek után még 3 alkalommal szükséges védekezni: rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén, illetve terméskötődéskor. A védekezésre a kontakt növényvédőszerek közül a mankoceb, a szisztemikus szerek közül a difenokonazol hatóanyagú készítmények használhatóak fel házi kertben.

5. Az őszibarack lisztharmata – Podosphaera pannosa var. persicae

Liszthartmat fertőzés hatása őszibarack hajtásvégen

Betegség, tünetek: A lisztharmat tünetei a hajtáson, levél, gyümölcsön vehetőek észre. A levéltünetek főként a hajtásvégeken vehetőek észre, ahol eleinte a levél fonákán fehéres bevonat figyelhető meg. A levelek ezt követően kanalasodnak, csavarodnak.

A hajtástünetek abban mutatkoznak meg, hogy eleinte rajtuk is a levéltünethez hasonló fehér bevonatot szemrevételezhetjük. Ezt követően a hajtáson az ízközök rövidülnek, a levelek aprók, fejletlenek maradnak. A termésen eleinte szürkésfehér majd barnuló foltok jelennek meg. A kórokozó akár a rügyeken is áttelelhet, ahol a fertőzött rügyből fertőzött hajtás képződik.

Védekezés: A legfőbb védekezés a gyümölcsfertőzés elkerülésére irányuljon. A látszólag beteg, elszáradó hajtásokat távolítsuk el metszés segítségével. A védekezést egérfül állapottól kezdődően a termések 2-3cm-es nagyságáig kell folytatni. A kén tartalmú lemosó szerek alkalmasak a lisztharmat áttelelő telepeinek gyérítésére. Ezen kívül a difenokonazol, ciprodinil hatóanyagú szerek is jó hatással fognak bírni.

6. Csonthéjasok sztigminás betegsége – Stigmina carpophila

A ”levéllikacsosodás” betegség tünetei levélen (fent) és termésen (lent)

Betegség, tünetek: A betegség tömeges előfordulására csapadékos, hűvös időben lehet számítani, ugyanis a kórokozó alacsony (15 Celsius fok) hőigényű. A korábban tárgyalt betegségekhez hasonlóan a sztigminás betegség is megjelenik a növény különböző szervein: a hajtáson, leveleken, gyümölcsön. A levélen 2-3mm-es nagyságú, lilás, pirosas foltok formájában vehetőek észre a kezdeti tünetek.

A színes, apró foltok közepe kihullik, így olyan látványt nyújt a levél, mintha sörétes puskával lőtték volna át. A vesszőkön 5-10mm hosszú, barnás foltok jelennek meg. Ha a rügyek körül koncentrálódnak ezek az elváltozások, akkor a rügy életképtelen lesz, és nem hajt ki. A gyümölcsön a levéltünet korai stádiumához hasonló piros-lila színű foltok jelennek meg. A folt közepe később parásodni kezd.

Védekezés: A nyugalmi időszakban történő rezes lemosó permetezés javallott beavatkozás. Ezek után a bimbós állapotban, illetve közvetlenül sziromhullás után történhetnek még növényvédelmi kezelések. Őszi – és kajszibarack esetén, házi kertben a mankoceb, ditianon, difenokonazol hatóanyagú szerek használhatóak.

7. Az őszibarack és kajszibarack monilíniás betegsége – Monilinia fructigena, Monilinia fructicola, Monilinia laxa

A monilíniás betegség hatására kialakult tünetek hajtáson (fent) és termésen (lent)

Betegség, tünetek: A három kórokozó által kiváltott tünetek a kajszi és az őszibarack virágain, hajtásain és gyümölcsein mutatkoznak. A sebparazita monilínia fertőzését több minden is kiválthatja. A kórokozó számára kedvező időjárási feltételek mellett óriási virágfertőzést képes okozni a kajszi állományokban.

A rovarkártevők, illetve a jégverés okozta sérülések mentén pedig a fejlődő gyümölcsbe tud akadálytalanul bejutni. Virágfertőzés során a sziromlevelek barnulása figyelhető meg.

A hajtás- és vesszőpusztulás abban mutatkozik meg, hogy eleinte szabálytalan alakú barna foltokat veszünk észre a kajszi- őszibarack fás részein. Később a hajtások satnyulni, lankadni kezdenek. A gyümölcsön jellegzetes, barna rothadást figyelhetünk meg, melyen egy idő után megjelennek a kórokozó fajra jellemző szürkés vagy sárgás fertőző szaporító képletek.

Védekezés: Elengedhetetlen védekezési módszer a fák fertőzött, pusztulófélben lévő hajtásainak lemetszése, illetve a gyümölcsmúmiák fáról való eltávolítása. A virágfertőző monilínia faj (M. laxa) ellen a virágzás kezdetétől érdemes védekezni, kontakt hatású szerekkel. A gyümölcsfertőző monilínia (M. fructigena, M. fructicola) kialakulását a sebzéseket létrehozó, állati kártevők gyérítésével előzhetjük meg.

8. A kajszi apiognomóniás levélfoltossága – Apiognomonia erythrostoma

Kezdődő apiognomóniás betegség tünete a kajszibarack levelén

Betegség, tünetek: A kajszi apiognomóniás levélfoltosságának tünetei a leveleken jelentkeznek. Kb. 4-5mm nagyságú, sárguló, elmosódott szélű foltok jönnek létre a fertőzés hatására. A foltok egyre nagyobbak lesznek, színük is megváltozik. A fertőzött levelek végül kanalasodnak és idő előtt lehullnak. Az első tünetes levelekkel a nyár derekán, júniusban találkozhatunk először.

Védekezés: A fertőzési forrást a lehullott levelek jelentik, így ezek összegyűjtését és megsemmisítését mindig szem előtt kell tartani. A kajszi sziromhullását követően – fajtától függően – el lehet kezdeni a betegség kialakulásának megelőzősére alkalmas, kontakt hatóanyagú, házi kertekben is felhasználható növényvédőszerek kijuttatását.

Az őszibarack és a kajszibarack legfontosabb kártevői

1. Gyümölcsmolyok: barackmoly, keleti gyümölcsmoly – Anarsia lineatella, Grapholita molesta

A felső képen a barackmoly hajtáskártételét, lent pedig a barackmolyra nagyon hasonlító, keleti gyümölcsmoly kifejlett egyedét láthatjuk.

Rovarok biológiája, kártételük: Barackmoly: a barackmolynak évente 3 nemzedéke van. Fiatal lárva formájában a kéreg alatt vagy a rügyekben képes áttelelni. Első nemzedékének kártétele során –őszibarackban- hajtáshervadás, majd hajtásszáradás jön létre, mivel a fiatal áttelelő hernyóknak a fiatal hajtáskezdemények állnak rendelkezésre az érési táplálkozáshoz. A következő nemzedékek hernyói már gyümölcskártételt okoznak –mindkét gyümölcsnél, de legfőképp kajsziban- az érést közvetlenül megelőző időszakban.

Károsításukkal eladhatatlanná teszik a gyümölcsöt, illetve utat nyitnak a sebparazita monilíniás fertőzésnek. Keleti gyümölcsmoly: évente 4-5 nemzedéke fejlődik ki. Kártételében hasonlít a barackmolyéhoz, azonban hajtáskárosítása kevésbé jelentős, emellett később is jelentkezik. A gyümölcskártétele során erősen ürülékszemcsés a felnyitott gyümölcs belső része.

Védekezés: Mindkét faj esetében a szexferomonos rajzásmegfigyelésre alapozzuk a védekezést. Házi kertek esetében, ahol kevés fa van veszélyben, elég lehet a szexferomoncsapdák nagyszámú kihelyezése, melyek a befogott hím egyedek révén mérséklik a tömegszaporulatot. A növényvédőszeres kezelést a lárvakelés kezdetére időzítsük kitinszintézis gátló, vagy fejlődésszabályozásra ható szerekkel.

2. Levéltetvek: zöld őszibarack levéltetű, hamvas őszibarack levéltetű, fekete őszibarack levéltetű – Myzus persicae, Hyalopterus amydali, Brachycaudus prunicola

Tipikus levéltetű kárkép látható, őszibarack levélen

Rovarok biológiája, kártételük: A levéltetvek, táplálkozásuk során nagy mennyiségben termelnek mézharmatot, melyen megtelepedik a korompenész. Ha már a növény nagy felületén jelentkezik ennek a gombának a megtelepedése, akkor az a növény csökkent asszimilációs tevékenységéhez fog vezetni. A növény növekedése vontatott lesz, a mézharmat és a korompenész nagy fertőzés esetén akár a gyümölcsre is rákerülhet.

Védekezés: A paraffinolajos lemosó permetezés eredményesen pusztítja a levéltetvek áttelelő tojásait. A vegetációs időszak kezdetekor, ha nagyszámú levéltetű kolóniával találjuk szembe magunkat, alkalmazhatunk speciális levéltetűölő készítményeket, úgynevezett aficideket.

3. Levélbarkók – Phyllobius spp.

A képről egy levélbarkó tekintete szegeződik ránk

Rovarok biológiája, kártétele: A tavaszi időszakban, lombfakadást követően a kajszi első levélkárosítói. Szabálytalan rágásukkal nagy darabokat rágnak ki a fejlődő levekből. Az esztétikai károkon kívül egyéb problémát nem okoznak, az ellenük való külön védekezés nem javasolt.

4. Sodrómolyok, araszoló hernyók – Tortrichidae, Operophtera brumata

Ha kora tavasszal ezzel a zöld hernyóval találkozunk, akkor nagy valószínűséggel a kis téli araszolóval van dolgunk

Rovarok biológiája, kártétele: A kis téli araszoló és a sodrómoly fajok az erdő menti kertek, ültetvények tipikus károsítói. A kis téli araszoló már fakadáskor megjelenik fejletlen lárva formájában, mely intenzíven táplálkozik. A hernyók összeszövik a levelet, melyek védelmében nyugodtan táplálkozhatnak. A sodrómolyok lárvái a virágzást követő időszaktól kezdődően károsítanak.

A leveket rásodorják a gyümölcsre, melyen sekélyen táplálkoznak. A károsítás helyén sebparaziták fertőzhetnek, melyek eladhatatlanná teszik a gyümölcsöt. A rovarok természetes ellenségeire számíthatunk a növényvédelmi kezeléseket illetően.

5. Eper pajzstetű – Pseudaulacaspis pentagona

Eperpajzstetű kárképe őszibarack hajtáson

Rovar biológiája, kártétele: Az eper pajzstetű az eperfán kívül a szilvafát, orgonát, de még az őszibarackfát is előszeretettel károsítja. Tömegesen fordul elő az őszibarack fás részein, ahol szívogatása nyomán folyamatosan gyengíti a növényt. Kívülről olyan látványt nyújt, mintha kókuszreszelékkel szórták volna le őszibarackfánkat.

6. Bíborszínű eszelény – Rynchites bacchus

A kifejezetten szép megjelenésű bíborszínű eszelény kifejlett egyede látható a képen

Rovar biológiája, kártétele: A kívülről tetszetős rovar a kajszibarack időszakos kártevője, ott fordul elő, ahol kevés kemikáliát juttatnak ki a kártevők ellen. Tavasszal a rügyeket rágja, később pedig a tojásrakásával okoz gondot a gyümölcsök fejlődésében. A tojásból kikelő eszelény lárva a fejlődő barackban táplálkozik, sok bosszúságot okozva ezzel nekünk. Védekezni nem szükséges ellene.

Remélem hasznos volt a bejegyzés és sikerült megtalálni ez alapján, hogy mi támadhatta meg fáját!

Ha szeretné, hogy a kajszi és őszibarackot kedvelő ismerősei is kellőképpen tájékozottak legyenek a károsítókat illetően, kérem ossza meg velük ezt a cikket!

Szeretne életerős, egészséges barackfákat ültetni kertjébe? Nézze meg kínálatomat, ahol kajszibarack és őszibarack is megtalálható

További bejegyzéseimet Blogomban olvashatja