Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

A hortenzia károsítói és növényvédelme

Általánosságban a hortenziáról

A hortenzia (Hydrangea macrophylla) egy Japánból érkező növény, mely Európában az 1800-as évek elején, először Angliában jelent meg. Népszerűségét nagy fajtagazdagságának köszönheti, hiszen a hortenzia nagyon változatos megjelenésű dísznövény. Vannak alacsonyabb termetű változatok, léteznek nagyobb, fás megjelenésű típusok, a kúszó hortenziák pedig akár több tíz méter magasra is felfutnak! A hortenziák között akad ugyan örökzöld is, de a legelterjedtebb fajták jellemzően lombhullatók. A virágszínt tekintve elképesztően nagy a választék, kék, fehér, piros és pink árnyalatokban díszeleghetnek a gömb formájú virágok, de léteznek laposabb, tányérformájú virágzatú, valamint bugás virágzatú hortenziák is.

Ebben a cikkben írtam bővebben erről a csodás növényről

Milyen talajtípust igényel?

A hortenzia a tápdús, jó vízáteresztő talajokat kedveli. Érdekesség, hogy a növény fajtajellegében meghatározott virágszíne eltérhet a talaj minőségétől függően! A kék fajták például meszes talaj esetén lilás, rózsaszínes virágot produkálnak. Egy magasabb káliumtartalmú földközeg esetében pedig a piros, rózsaszínű fajtájú növényeken figyelhetünk meg egy érdekes színelváltozást: ebben az esetben kékülnek a virágok!

A hortenzia károsítói

A hortenzia kártevői

Takácsatkák (Tetranichus urticae)

Takácsatkák (Tetranichus urticae)

A pókszabásúak osztályába tartozó atkák 1mm-nél is kisebb élőlények, melyek rendkívül fajgazdagok. Legtöbbször úgy találkozunk velük, mint a növények legfőbb kártevő ellenségeivel, de azt sokszor elfelejtjük, hogy a növénykártevő atkák fajtársai között vannak ragadozó atkák, akik a mi munkánkat segítik! A ragadozó atkák a takácsatkák gyérítésével segítenek nekünk környezettudatosan csökkenteni a kártevő populációt, mi pedig azzal hálálhatjuk ezt meg nekik, hogy csakis indokolt esetben használunk kémiai növényvédő szereket. Nem csak az atkák esetében, de sok más kártevő faj esetében is az a probléma, hogy az átgondolatlan, túlzó szerhasználat a kártevő mellett az ő természetes ellenségeit is elpusztítja, akik így nem tudják elvégezni hálás feladatukat.

A károsító közönséges takácsatka a számára kedvező száraz, meleg klíma hatására táplálkozni és szaporodni kezd a növény levelein. Tömeges szívogatásuk révén legyengítik a növényt, melyen a károsított levelek az atkák tipikus kártételét látható: az ezüstös elszíneződést. A takácsatkák másik tipikus ismertetőjele – nagymértékű károsítás esetén - az állatok által termelt pókhálószerű szövedék, mely a növényen való közlekedésüket segíti.

A hortenzia esetében nincs engedélyezett atkaölőszer, így látványos takácsatka kártétel során nem tudunk kemikáliákkal védekezni. Kézzel, erős vízsugárral való eltávolításuk nem megoldott, hiszen az állatok nagyon aprók, ráadásul a levél fonáki részén károsítanak.

Levéltetvek (Aphis spp.)

Levéltetvek (Aphis spp.)

A fiatal, növekvő, tápanyagban dús zöld növényi részeken fordulnak elő. Az idő melegedésével és a növény fejlődésével párhuzamosan gyorsan felszaporodnak. Ők is a szúró-szívó szájszervükkel sanyargatják a növényeket, melyek így vontatottan növekednek. A levéltetvek táplálkozásuk során mézharmatot ürítenek, mely a korompenész megtelepedésétől feketedni kezd és az egész növényt beboríthatja.

Az ellenük való védekezés leginkább mechanikailag valósulhat meg: magas nyomású kerti slaggal próbáljunk meg minél több egyedtől megszabadulni.

A hortenzia kórokozói

A hortenzia lisztharmata (Golovinomyces orontii)

A hortenzia lisztharmata (Golovinomyces orontii)

A lisztharmat-betegség legelső tünetei, amikor a levél felszínén észrevesszük a foltokban jelentkező, fehér gombatelepeket. A kezeletlen növények növekedése lassulhat, emellett pedig a virágzás sem fog a normális ütemben lezajlani. A betegség megelőzése érdekében csökkenteni kell a kórokozó számára kedvező környezeti feltételeket. Lehetőségeinkhez mérten próbáljunk meg alacsony páratartalmat biztosítani, emellett kerüljük a növény felülről való öntözését. A betegség megelőzése érdekében már akkor is helyesen cselekedtünk, ha jól választottuk meg a fajtánkat. Egyes kutatások szerint a nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla) a leginkább, míg a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) a legkevésbé érzékeny a lisztharmat betegségre.

A hortenzia cerkospórás levélfoltossága (Cercospora hydrangea)

A hortenzia cerkospórás levélfoltossága

A hortenzia levelén először apró barnás-lilás foltokat fogunk észrevenni. A foltosodott levelek halványulni, sárgulni kezdenek, majd idővel a földre hullanak. A foltok közepe kivilágosodik. Az össze nem gyűjtött, földön fekvő levelek a legjobb forrásai a következő évi fertőzésnek, ezért a fertőzött levelek összegereblyézése és elégetése a legjobb módszer a betegség terjedésének megakadályozásában.

A hortenzia antraknózisa (Colletotrichum gloeosporioides)

A hortenzia antraknózisa

A betegség első tünetei a kör alakú vagy enyhén szabálytalan barna foltok a leveleken. Ezeknek a barna foltoknak a középpontja eleinte barna színű. Néha nagyobb foltok jelennek meg a levélszéleken vagy a levélerek mentén. Esős, páradús napokon számíthatunk a kórokozó megjelenésére, mely ellen a védekezés, a többi kórokozóhoz hasonlóan a megelőzésen alapszik: távolítsuk el a növények közeléből a lehullott, fertőzött leveleket!

A hortenzia alternáriás betegsége (Alternaria spp.)

A hortenzia alternáriás betegsége

A hortenzia egyik jellemző gombás betegsége az Alternaria spp. kórokozó együttes, melynek tüneteit a növény levélcsúcsi- és levélszéli részein vehetjük észre. Az eleinte kisebb, klorotikus foltok, később nekrózisba – barnulásba- mennek át, és egyre jobban terjeszkednek a levél peremétől. Az összegyűjtött, fertőzött levelek megsemmisítése itt is az elsődleges védekezési módszer.

Hortenziarozsda (Pucciniastrum hydrangeae)

Hortenziarozsda

A rozsdagombák igen sok házikerti növénynek okoznak bosszúságot, sajnos a hortenzia sem kivétel. Először a levelek fonáki részén fogunk vele találkozni, nagyon apró, barnás, narancssárgás pontok formájában. Ezek a gombaképletek annyira el tudnak terjedni, hogy idővel a levelek hullásnak indulnak.

A cikk végéhez közeledve remélem a kedves olvasó számára is nyilvánvalóvá vált, hogy növényvédő szerek híján kénytelenek vagyunk agrotechnikai és mechanikai növényvédelmet alkalmazni. A levéltetvek ellen elő a slaggal, a betegségeket pedig a fertőzött levelek összeszedésével és megsemmisítésével tartsuk kordában!

Bízom benne, hogy hasznosnak találta bejegyzésemet. Amennyiben igen, kérem nyomjon egy Tetsziket!

További cikkeimet a Blogomban találja ITT.

Szeretne egészséges hortenziákat kertjébe? Rendeljen növényeim közül.

Tartalomhoz tartozó címkék: hortenzia növényvédelem