Megéri gyümölcsfát magról szaporítani? A rövid válasz - inkább maradjunk az oltványnál!
A gyümölcsfa magról történő szaporításának inkább hátrányait lehet felsorolni. Hogy melyek ezek?
- A magról szaporított gyümölcsfák nagyon későn fordulnak termőre.
- A gyümölcs mérete és minősége közel sem lesz olyan, mint amilyen fajtának a magját elvetette. Várhatóan sokkal apróbb lesz a gyümölcs, nem lesz olyan ízletes és zamatos, de még a betegségekre is fogékonyabb lehet.
- A hosszú évek során nevelt és gondozott fáknak más-más lesz a tulajdonsága: mind faméretben, faalakban, gyümölcs minőségben, mennyiségben.
A gyümölcsfaoltványok több előnnyel rendelkeznek, mint az Ön által elvetett magokból kinevelt gyümölcsfák.
- A faiskolákban megvásárolt gyümölcsoltványok akár már a második évben is képesek teremni. Azok a konténeres vagy földlabdás gyümölcsfák, melyek 1-3 éves utónevelésben részesültek, egy őszi ültetés esetén már a következő évben is képes teremni.
- Egy konkrét gyümölcsfajta, minden megvásárolt fácskája, ugyanazt a gyümölcsminőséget fogja biztosítani a termésérés során.
- A faiskolák oltványokat állítanak elő, ami azt jelenti, hogy a fa minimum 2 részből áll: egy alanyból, mely a gyökeret alkotja és egy nemes részből, ami a törzs és a korona egészét adja, ez a korona neveli ki a gyümölcsöket is. Hogy miért jobb oltványokat ültetni? Azért, hogy az adott terület környezeti viszonyait jobban elviselje a gyümölcsfa. Mivel az alany esetén a gyökérről van szó (többnyire), így a talaj tényezőket, a talajok vízellátásához való alkalmazkodást, a talajban élő kórokozókkal szembeni ellenállóságot és kártevőkkel szembeni toleranciát tudja javítani, fokozni. Az alany helyes kiválasztása a faiskolás feladata. Mikor oltványokat vásárol, feltétlenül kérdezze meg a faiskolai értékesítőt, hogy az Ön talajára melyik alannyal rendelkező gyümölcsfa alkalmas. (Ezeket a tulajdonságokat csak a gyümölcsoltványok tudják biztonsággal garantálni. Az Ön által vetett, teljesen ismeretlen genetikával rendelkező és ezáltal teljesen bizonytalan tulajdonságokkal bíró magról vetett gyümölcsfa gyökere nem tudja mindezt biztosítani.)
Vannak gyümölcsfa magvetésével kapcsolatos buzdítások, melyek nem biztos, hogy a kívánt célt érik el…
Ha már magokat szeretne vetni, ne a nemes gyümölcsfa magot vesse el, inkább a vadon előforduló erdei fák, vagy erdei gyümölcsfák (húsos som, madárberkenye, barkócafa, mirabolan, vadkörte, vadalma) magjainak vetésével próbálkozzon. Bár ez is „kertészt próbáló feladat”, mert a fák magvetésénél a magok különleges kezelést igényelnek. Ez az úgynevezett „rétegezés”, ahol a magokat és a homok közeget rétegezve egymásra kell helyezni 1:3 arányban, akár egy ládában, és rövidebb- hosszabb (60-120 nap) ideig, alacsony (2-5-10°C) hőmérsékleten kell tartani, nyirkos környezetben.
Ennek nem igazán a gyümölcsszüret lesz a végső célja, inkább kertünk árnyat adó fáit nevelhetjük ki igen hosszú, kitartó és fáradságos munkával. Ma már ezeket is be tudja szerezni konténeres, földlabdás, több éves, tovább nevelt változatban is. Ezek az ültetést követően, máris díszítő értékkel bírnak, és hűs árnyat biztosíthatnak a kertjében, ráadásul ezeknek a gyümölcseiből különleges lekvárokat, befőtteket és akár aszalványokat is készíthet.
Végül is legyen az akár gyümölcsfa vagy más díszítő értékű fa, érdemes oltványokat telepíteni, gyümölcsfáknál viszont mindenképpen oltványokkal érheti el a kívánt sikert. /C.A./
