A blogban a soraim sokszor a kerttulajdonosoknak szólnak, ám egyáltalán nem evidencia, hogy mindenki rendelkezik kerttel, vagy egy darabka művelhető földterülettel. Faluhelyen természetes, hogy van egy kis birtok a ház mögött, de a kisebb-nagyobb városokban sokaknak nélkülözniük kell a kertet, udvart.
Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne társasházban, bérházban növényt nevelni, sőt, zöldséget termeszteni. A zöldségek árának emelkedésével párhuzamosan egyre többen, egyre kevesebb zöldséget vásárolnak, így a saját nevelésű terménynek van létjogosultsága. Természetesen egy balkonon, teraszon nem lehet egy komplett család szükségleteit kielégíteni, de a kiadásokat így is csökkenthetjük valamennyire. A városi háztáji azonban másra is jó. Maga a növénygondozás egy hasznos hobbi, sikerélményt, örömöt nyújt, a rendezett balkonvetemény megszépíti a közvetlen környezetünket, és ha mindent jól csináltunk, a végén még egészséges, vegyszermentes étek is a jutalmunk lesz.
Persze az erkélyeken eddig is sokan tartottak pár cserepes virágot, muskátlit, vagy ide pakolták ki a télen a szobában melegedő növényeket, de a balkonkertészkedés azért ennél többet is tud nyújtani. Aki komolyabban belemerül a témába, a lakásbelsőhöz hasonlóan harmonikus, zölddel dúsított életteret alakíthat ki a balkonon, ahová így kellemesebb lesz kiülni, nyugtató elfoglaltságot biztosíthat magának a növénygondozás képében, vagy akár a konyhában is felhasználható, saját nevelésű zöldségeket termelhet. A balkonkertészet elkezdéséhez, főleg ha a balkonkertészkedő is kezdő, nem árt pár praktikus tanácsot megfogadni. Mielőtt bármilyen konkrét lépést tennénk, például elszaladnánk a legközelebbi gazdaboltba telepakolni a kosarunkat, tartsunk egy alapos terepszemlét odakint.
Mekkora területen érdemes belekezdeni az egészbe?
Túl kicsi erkély nincsen, akár egy-két négyzetméteren is van lehetőség pár virág, egy-két zöldségpalánta nevelésére, gondozására. Sokkal fontosabb, hogy mire szoktuk használni a balkont. Ha eddig parlagi terület volt, vagy limlomok tárolóhelye, akkor a kipakolás és a növények betelepítése után sem fog hiányozni az itteni tér, tehát teleültethetjük nyugodtan. Amennyiben a balkonon sokat tartózkodunk, ott kávézunk, olvasgatunk, pihenünk, akkor ne zsúfoljuk tele növényekkel, mert kiszorít minket a zöld, és hamar nyűggé válik az egész.
Azt is vegyük számításba, hogy sok növény a kezdeti méretéhez képest nagyot fog nőni, így ami most még szellős elrendezésnek tűnik, egy-két hónap múlva buja dzsungel lehet. A balkonok többsége nem ideális alaprajzú, sok köztük a hosszúkás és keskeny elrendezésű. Ilyen esetben a nagy, dézsás növények nem praktikusak, nehezítik az átjárást, túlságosan kitöltik a teret. Ha terjeszkedni akarunk, akkor a korlátra erősíthető, kifele álló virágládák jöhetnek szóba, melyeknél azonban ügyelni kell a biztonságra, nehogy például egy erősebb vihar lesodorja őket, vagy a lecsorgó öntözővíz miatt vesszünk össze a lenti lakóval.
Szintén teret nyerhetünk a függőleges elrendezéssel, például falra erősített kaspókkal, edénytartó polcokkal, futtatásra alkalmas pergolával. Akkor járunk el jól, ha megfontoltan, a növényfajtákat tudatosan megválogatva, a hely méretét tudomásul véve rendezzük be erkélyünket.
Milyen alapvető tulajdonságokkal rendelkezik a balkon, mondjuk egy kerthez képest?
Erre a kérdésre nincs általános válasz, mindig minden az adott körülményektől függ. Növényválasztás előtt fel kell mérni a balkon adottságait, és mivel ezeken nem tudunk változtatni, ezekhez kell alakítanunk szinte mindent. Lényeges, hogy mennyire huzatos vagy szélvédett, napos, vagy árnyékos a hely. A napsütéses órák számát sokan hajlamosak felülbecsülni, mert az ablakon beszűrődő fényt veszik alapul, holott az erkély korlátja, magas pereme lehet, hogy már órákkal korábban eltakarja a növények elől a napsütést.
A magasabban, kevésbé védett helyeken lévő balkonok rendszerint szelesek és huzatosak, a levegő és a növény földje is kiszárad, ami elősegítheti kártevők megjelenését (például a takácsatkákét), így huzatos erkélyekre masszívabb, szárazságtűrő fajtákat válogassunk, például futó porcsint, vagy álló muskátlit. A száraz levegőjű területen úgy is segíthetünk, hogy növényeinket szorosan egymáshoz helyezzük, vagyis "tömegbe" rakjuk őket, így párásítani fogják maguk körül a levegőt. Ha túl sok tűző napsütés éri a területet, akkor pedig érdemes árnyékolni, erre a célra házilag készített, vagy bolti árnyékolót is használhatunk.
Milyen virágok, dísznövények nevelhetőek balkonokon?
A választ kétfelé kell bontani. Egyfelől az termeszthető, ami bírja az adott, előbb vázolt körülményeket. Másfelől a hely mérete befolyásolja a választható növények körét. A közkedvelt leanderek és pálmák nem valóak szűk, keskeny balkonra, mert csak bosszúságot fognak okozni, a leomló futónövényeket (futómuskátli, futópetúnia) mellőzzük, ha azok zavarják az alattunk lakót, és kerülendőek a szúrós, tüskés fajták is. Sok dísznövény mérgező, így ha kisgyerekek vagy házikedvencek is sokat tartózkodnak odakint, erről is tájékozódjunk.
Vegyük számításba azt is, hogy mennyi időnk lesz kinti növényeinkre, túlságosan ápolásigényes virágokat, például rózsát csak akkor ültessünk, ha tudunk is vele foglalkozni. Az őshonos, a mi klímánkhoz szokott növényekkel, vadvirágokkal kevesebb lesz a gond, ráadásul látványra is tetszetősek lesznek. Általában jó választásnak számít balkonokra a bunkóliliom, a szalmarózsa, a feketeszem, a futó porcsin, a törpekutyatej, vagy épp a díszgyertya, ezek nem a megszokott kinti növények, izgalmas, színes képet nyújthatnak.
Bátran lépjünk túl a muskátlin, és ne szégyelljünk segítséget kérni növényválasztáskor a kertészeti árudák, gazdaboltok eladóitól!
Mi a helyzet a zöldségekkel?
Az átlagos balkonon szinte minden kertben megtermő zöldségféle sikerrel termeszthető, csupán a fényigényre és a várható méretre kell ügyelni. Nem érdemes nagyra növő haszonnövényekkel próbálkozni, ezek csak elveszik a helyet mástól (akár tőlünk), és akkora hozamot biztos nem produkálnak, amiért megéri a hátrányokat elviselni. Kezdők először fűszernövényekkel próbálkozzanak, ezek helyigénye kicsi, mégis sok hasznukat lehet venni a konyhában. A fokhagyma, a csilipaprika, a koktélparadicsom, vagy épp pár fej saláta jó választások lehetnek, a nagyra növő padlizsán, káposzta, tök pedig inkább bosszúságot okozhatnak.
Fontos tudomásul venni, hogy a balkonon nevelt zöldségekkel a bolti vásárlást kiváltani, de egyáltalán spórolni sem igen lehetséges, így csak a kertészkedés örömét, és a saját nevelésű zöldség ízét keressük a balkonveteményben. Az erkélyzöldségek a szabadföldi nevelésű társaiknál több öntözést kívánnak, a kisebb térfogatú, hamarabban kiszáradó földjük miatt, cserébe kártevőkkel, gyomokkal alig kell számolnunk.
Milyen kellékek szükségesek az induláshoz?
Teljesen kezdőknek pár alapvető felszerelésre mindenképpen szükségük lesz. A választott fajtáknak megfelelő méretű, mélységű ültetőláda elengedhetetlen, ami lehet cserép, fa, vagy műanyag edény, de léteznek praktikus önöntöző viráládák is, melyek ugyan drágábbak, de segítségükkel kevesebb öntözés is elegendő lesz, és a többnapos nyaralást is átvészelhetik velük a növények.
Nagyobb edények esetében nem praktikus a hagyományos agyagedény, ezeket súlyuk miatt nehéz mozgatni, főleg, ha bent telelő növények kapnak helyet bennük. Méretesebb példányoknak inkább könnyebb műanyag cserepet válasszunk, ezekből vannak nagyon dekoratív, színes darabok is. A fém edények is mutatósak, de ha sok tűző napfény éri az erkélyt, akkor túlságosan felforrósodhatnak, és "megsütik" a növény gyökereit.
Esőtől védett balkonokon a nádfonatos kaspók is beválhatnak. Bátran legyünk kreatívak, építhetünk polcrendszert az erkély falára, lépcsőzetes emelvényre is rakhatjuk az edényeket, de akár egy raklapot is használhatunk függőleges fűszerveteményként. A szerszámokhoz visszatérve a kertben használatos eszközökhöz képest kisebb holmikra lesz szükségünk, például ültetőkanálra, kézi kultivátorra, kis kapára, apró gereblyére. Ilyen szetteket minden jól felszerelt kertészetben vehetünk, de akár - ne nevessenek - egy jobb, gyerekenek való homkozókészlet is megteszi.
Végül pedig nem mellőzhető a locsolókanna, sokkal praktikusabb lesz, mintha egy nagy bögrével, vagy kiöntő nélküli vödörrel próbálkoznánk. Persze ne feledkezzünk el a termőföldről sem, ez ne a telekről, vagy a nagyi kertjéből érkezzen (gyomok lehetnek benne), vásároljunk jó minőségű, friss általános termőföldet. Ugyanígy fontos a minőségi, márkás vetőmag, az ezekből fejlődő zöldségek erősebbek, ellenállóbbak, finomabbak lesznek.
A balkonkertészkedés kezdeti lépései a fentieknek megfelelően összetettebbek, mint azt sokan elsőre gondolják, végeredményben azonban nem bonyolultak az előkészületek, és még a kezdőknek sem szükségesek széleskörű szakmai ismeretek. Ugyanakkor ne hirtelen felindulásból, ad-hoc módon vágjunk bele a balkonkertészkedésbe, alaposan mérjük fel a lehetőségeket, adottságokat, és bátran tájékozódjunk a tennivalókról tapasztaltabb ismerősöktől, barátoktól, vagy az interneten, fórumokban, és a gazdaboltokban, kertészetekben is mindig szívesen állnak a kérdező rendelkezésére.
Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérem nyomjon egy Tetsziket!
