A gyógynövények egyik érdekes, és nem is igazán ritka felhasználási módja a vágyfokozóként, afrodiziákumként való bevetés. A sokszor tabuként kezelt kérdés mindig, minden korban aktuális volt és lesz is, hiszen az ilyen jellegű problémák gyakorisága nem tér el nagyban mondjuk a hátfájástól vagy az emésztési gondoktól.
A potencianövelő növények, illetve az ezekből készült termények népszerűsége azért állandó, mivel gyengéd, vegyszer-, és gyógyszermentes megoldást jelentenek, és jellemzően mellékhatásokkal sem kell számolni az esetükben. A hátrányok között említhető a változó erősségű hatásfok, magyarán nem minden afrodiziákumként számontartott herbária rendelkezik tényleges és érezhető hatással.
Mint olyan sok más esetben, a népi megfigyeléseken alapuló medicinák egy része ténylegesen hatékony, míg más részük inkább esetleges hatással bír, vagy egyszerűen a placebo-hatás az egyetlen, amivel rendelkezik. Ugyanakkor mindenféleképpen a természetes vágykeltők és a vágyfokozó növények javára írható, hogy nagy bajt nem lehet velük okozni, a legrosszabb, ami történhet, hogy a kívánt hatás gyengébb marad, vagy elmarad.
Az afrodiziákumként említett növényfélék egy része könnyen hozzáférhető és akár az otthoni kiskertben is termeszthető, míg más fajok olyan messzi tájakról származnak, hogy hazánkban nem, vagy csak nagy nehézségek árán nevelhetők. Utóbbiakról sem kell természetesen lemondani, hiszen ezek különféle teák, tinktúrák vagy tabletták formájában jellemzően megvásárolhatók a patikákban, gyógynövény üzletekben.
A következőkben elsősorban olyan otthoni nevelésre alkalmas, könnyen beszerezhető és problémamentesen nevelhető növények kerülnek felsorolásra és rövid ismertetésre, melyek a népi hagyomány és a modern tudomány szerint is rendelkeznek több-kevesebb tesztoszteron növelő, vágykeltő hatással!
A rozmaring jól ismert mediterrán fűszernövény, melyet a háziasszonyok a kiskertben, de akár a konyha ablakában is termeszthetnek. Kellemes illata belengi a környezetét, levelei morzsolásra buja aromát árasztanak. Érdekessége, hogy kapható törzsre nevelt változatban is, így szemrevaló alacsony bokorként is tartható, ilyen formában dekorációs értéke kiemelkedő.
A rozmaringot nem csupán fűszerként, de gyógynövényként is használjuk, idegnyugtató, vérkeringést javító hatása közismert. Pont utóbbi miatt sorolhatjuk az afrodiziákumok közé, a rozmaring ugyanis a fürdővízhez keverve javítva a vérellátást, általános vérbőséget okoz, javítva ezáltal minden testtájék érzékenységét. A rozmaring belsőleg való fogyasztása ugyanakkor nem javallott állapotos nőknek, rossz hatással van ugyanis a magzatra!
A fűszernövényeknél maradva a bazsalikom hasonlóan alkalmas a vázolt célra. Ezt a régóta termesztett fűszerfélét Indiában nagy tisztelet övezi, a hindu vallás követői gyakran fogyasztják (akár napi rendszerességgel), hitük szerint ugyanis a bazsalikom roppant hatékony az egészség megőrzésében, és a férfierő fokozásában.
A bazsalikom cserzőanyagai és erős illóolajai révén markáns izgató hatással rendelkezik, fogyasztása afrodiziákumként tea formájában ajánlott, de fűszerként használva is hasonlóan hatékony.
A csalánt már régóta nem csupán haszontalan gyomként említjük, hiszen az egyik legalapvetőbb gyógynövényünk. Már az ókori Rómában is ismerték és elismerték ezt a csípős növényt, és pont a csípősségét használták ki.
A csalán a bőrrel érintkezve ugyanis heveny vérbőséget okoz, ezért a régi korok emberei egyszerűen a megfelelő testtájékokat csalános bemasszírozással kezelték. Ez persze nem a legkomfortosabb módja az afrodiziákumként való használatnak, így ma más módszereket vetünk be, elsősorban teaként vesszük magunkhoz, az említett jótétemények így is tapasztalhatóak.
Aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától - tartja egy régi olasz közmondás, ami sok mindent elárul erről a drága csemegéről. A szarvasgomba afrodiziákumként, vágykeltőként régóta ismert ugyanis, a néphagyomány szerint a bódító illatú étek a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szenvedélyesebbé teszi, emellett különleges ízvilágú, drága és egzotikus fűszer.
A szarvasgomba otthoni termesztése nem lehetetlen, de sajnos eléggé körülményes. A nevelés módszere az, hogy a gomba spóráival kezelt makkot, vagy olyan facsemetét kell ültetni, melynek gyökerein már megtalálhatóak a gombafonalak (elsősorban tölgyet, hársot, vagy esetleg mogyorót alkalmaznak erre a célra). Az első szüret csupán 4-6 év múlva lesz esedékes.
A jó öreg mustár is a sorba illeszthető, elsősorban helyi hatású vérbőség fokozóként, férfierő növelőként. A néphagyomány szerint a mustármagot lenmag liszttel vegyítve kell borogatásként alkalmazni a férfiaknál, a hatás pedig garantált lesz.
A mustár az egyik legkönnyebben termeszthető fűszernövény, így egy próbát mindenképpen megér, már csak azért is, mert fűszerként is kiváló, ráadásul az ősszel az ágyásokba hintett mustármagból kifejlődő növények hatékonyan gazdagítják a talajt, ezáltal tavaszra felkészítve az ágyásokat a friss termények fogadására.
A zsidó vallás alapkönyve, a Talmud is említi a fokhagymát, mint a termékenység fokozóját, de a honi néphagyományban is tulajdonítanak ilyen szerepet ennek a közkedvelt fűszernek. Fontos azonban hozzátenni, hogy az állítólagos pozitív hatáshoz a fokhagymát alaposan meg kell emészteni, a frissen elrágcsált gerezdek a tradíció szerint nem hatásosak, a tapasztalok szerint pedig az illatanyagok miatt kiábrándítóak.
A sáfrány, a szerecsendió (a fenti képen) és a közönséges feketebors együtt említendők, élettani hatásuk ugyanis azonos, a vérkeringést javítják, a test minden részének vérellátását serkentik, így a vágyfokozásban, az érzékiség növelésében is jeleskednek. A sáfrány termesztésének igencsak nagy múltja van hazánkban, ugyanakkor nem gyakori vendég a kiskertekben, már csak ezért is érdemes megpróbálkozni vele.
A feketebors otthoni nevelése már nehezebb, hiszen trópusi növény lévén üvegházra, télikertre lesz szükség, hiszen a hazai hideg évszakot és a gyengébb páratartalmat nem tolerálja.
A szerecsendió a legnehezebb eset, ezt az indiai eredetű fűszernövényt kifejezetten nehéz nálunk nevelni, inkább csak kuriózum értéke miatt ajánlott próbálkozni vele. A szerecsendió veszélyeire is fel kell hívni a figyelmet, kis dózisban ismert és igazol afrodiziákum, túlzott fogyasztása ugyanakkor káros lehet, alkohollal vegyítve pedig kellemetlen hallucinációkat is előidézhet!
A vitathatatlanul legismertebb növényi eredetű vágyfokozó a ginzeng. Ezt a különleges növényt Kínában évezredek óta alkalmazzák széles spektrumú gyógynövényként, mely a megfigyelések szerint számos problémára és betegségre gyógyír. Leggyakrabban a vitalitást fokozó, az ellenállóképességet növelő hatását említik, de számos belsőszervi problémára is gyógyír, sőt, a koleszterin szinten is csökkenti.
A ginzeng a nyugati kultúrába azonban elsősorban afrodiziákumként vonult be, ezt a hatását pedig már több ezer év óta igazoltnak tartják. A ginzengnek több fajtája van, nem mindnek tulajdonítanak gyógy-, és egyéb hatást, de számos típus eredményesen nevelhető hazánkban is, viszont az első betakarításra általában 4-5 évet kell várni.
Az egyszerűbben nevelhető természetes afrodiziákumokra visszatérve az ánizs említhető kiváló példaként. Ennek a mediterrán származású, eredeti élőhelyén gyomként terjedő fűszernövénynek erős, bódító aromája van, melyet régóta erős vágykeltőként tartanak számon. Az ánizs megosztó fűszerféle, általában vagy rajonganak érte, vagy mereven elutasítják.
Kiskerti nevelése nem ütközik nehézségekbe, akár a fűszerként vett magok is kikeltethetők, de vásárolhatók kifejezetten vetésre szánt ánizs magok. A július környékén virágzó egyéves, másfél-két arasz magas növény termése az ősz elején takarítható be. Teaként is fogyasztható, de fűszerként is felhasználható pikáns fogásokhoz.
Az utolsó alany az egyik legérdekesebb, hiszen egy makacs gyomnövényről van szó, mely főleg a kerékpárosokat tartja rettegésben, hiszen makacs, erős tüskéi gyakran okoznak defektet. A királydinnyéről van szó, ami egy kétszikű gyomnövény, jellegzetes sárga virágai a nyár végétől nyílnak, megtalálható szinte mindenhol, ahol száraz körülményeket, homokos talajt talál.
Ennek a látszólag értéktelen gyomnak nagyon is van haszna, termése hasznosítható herbateaként, vagy tinktúraként. A megfigyelések szerint általános méregtelenítő hatású, kedvezően hat az idegrendszerre, és természetesen vágyfokozóként, afrodiziákumként is ismert, számos természetes vágyfokozó készítmény fő összetevője!
Tetszett Önnek a bejegyzés?
Ha igen, akkor kérem nyomja meg a 'tetszik' gombot, vagy ossza meg írásomat barátaival, ismerőseivel!
************************************************************************************
Szívesen olvasna hasonló ismeretterjesztő, szórakoztató cikkeket kertészeti témákban?
