Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Az áfonya kórokozói és az ellenük való védekezés lehetőségei

A fekete áfonya, vagy tudományos néven Vaccinum corymbosum egy a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó közkedvelt gyümölcstermő növény. Bár ismertebb a fekete áfonya, azonban nem szabad említés nélkül hagyni közeli rokonát, a vörös áfonyát sem, aminek tudományos neve Vaccinum vitis idea. A növény gyökérrendszere elég sűrű és kimondottan sekélyen helyezkedik el.

A fenyőkhöz hasonlóan szimbionta kapcsolatban állnak egyes talajlakó gombákkal, amelyek segítségével fel tudnak venni bizonyos tápanyagokat. A növény levelei tojásdadok, szórt állásúak és pálha nélküliek. Ép levélszéllel rendelkeznek és tompa csúcsban végződnek. Virágai enyhén rózsaszínesek és a levélhónaljból fejlődnek. A levelek hossza megközelíti a 100 mm-t és a 600mm-es szélességet.

A virágzás áprilistól júniusig tart. Kétivarú virágainak összesen 10 db porzója van, amelyek 2 körben helyezkednek el. A ma termesztésben lévő áfonya bokrok közel 2m magasra is megnőhetnek. A környezeti igényeiről talán a legismertebb tény, hogy a savas talajokat preferálja a meszesekkel ellentétben. Ennek oka a fent említett gombakapcsolat csak savanyú talajban alakul ki. A fagyokat kimondottan jól elviseli, ha mélynyugalmi állapotban van akkor az akár -27°C-ot is képes túlélni. A rügyei is elviselik az akár -5°C-ot.

Viszont, ha nincs hó vagy valamilyen talajtakarás, akkor a tartós hideg időjárás már komoly gyökérkárosodást okozhat. A legkedvezőbb számára az 5-15°C-os hőmérséklet. Szerencsére, a vízigénye nem olyan nagy, ugyanis a 600 mm csapadékmennyiség elég neki.

Mint már említettem a talaj pH-ra érzékeny és a savas talajokat kedveli. A pH optimuma 4,2-5 között mozog. Fényigényes növény, főleg az érés időszakában. A legtöbb bogyósgyümölcsű növénnyel ellentétben erről nem mondható el, hogy régen nagy termesztők voltunk, de mára ez vissza szorult. Mivel hazánk talajai inkább meszesnek, mint savasnak mondhatók, így a termesztésre alkalmas terület is nagyban limitálódik.

Minden fontos információt megtalál az áfonya nevelésről ebben az átfogó bejegyzésemben

Ahol sikerrel termeszthető és van is néhány ültetvény az Zala, illetve Vas megye, továbbá az Északi középhegység néhány területén. Viszont egy két szakirodalom szerint akár homokon is termeszthető kellő öntözés mellett és ha megfelelő a terület előkészítés. Illetve közrejátszik még az a tény is, hogy alapvetően a kicsit hűvösebb időjárást kedvel, ami sajnos hazánkban már egyre kevésbé jellemző. A legnagyobb termelő országok Európában Németország, Lengyelország, és meglepő módon Szlovénia.

Világszinten pedig az Egyesült államok, Kanada és Oroszország. Mivel egy kifejezetten igényes növény így nem meglepő, hogy sok betegsége és kártevője van. Az alábbiakban szeretném bemutatni a leglényegesebbeket.

Az áfonya kártevőiről ebben a bejegyzésben ejtek szót

Ennyi bevezetés után pedig lássuk, hogy mik nehezítik meg szeretett növényünk egészségesen tartását.

Kórokozók és az ellenük való védekezés lehetőségei

Az áfonya vörösgyűrűs foltossága - Blueberry red ringspot virus

Mivel szerencsére hazánkban még nem írták le a betegséget, így hivatalos elnevezése nincsen. Viszont az angol kifejezést talán így lehet a legjobban lefordítani magyar nyelvre. Bár hazánkban még nem detektálták, mégis fontosnak tartom megemlíteni, ugyanis Szlovákiában és Szlovéniában már jelen van. A betegség tünetei bár hasonlítanak a jól ismert mozaik vírus tünetekhez, mégis kicsit mások.

A mozaikvírus jellegzetes tünetei a sárga gyűrű alakú foltok a leveleken. Ez a betegség viszont vöröses gyűrűket fog okozni. Ezek a foltok általában a 5-15 mm átmérőjűek, középen világos zöld foltudvarral. A tünetek általában a friss, fiatal leveleken jelentkeznek, de előfordulhatnak a később az időseken is. A gyűrű alakú foltok a levél színén jelentkeznek, de előrehaladottabb állapotban a fonáki részen is előfordulhatnak.

Ezek mellett jelentkeznek olyan általánosnak mondható tünetek is, mint a folyamatos állomány gyengülés. A kórokozó legnagyobb veszélye, hogy nagyon hosszú ideig látens marad a növényben. Vagyis nem tudjuk, hogy a növényünk beteg, mert nem jelentkeznek rajta tünetek. Akár 4 évig is tünetmentesen maradhat a növény. Sajnos a kutatások kimutatták, hogy az első komoly szimptómák akkor jelentkeznek, mikor a növény termőre fordulna.

A vírus csak vegetatív úton szövetnedvvel terjed. Vagyis, ha fertőzött növényt metszünk, utána pedig egészségeset, akkor már meg is fertőztük az egészségeset. Mivel évekig tünetmentes marad a növény így nem tudhatjuk, hogy fertőzött növényt metszettünk-e és ez nagy nehézséget okoz.

Védekezés: Mint minden vírusnál, így itt is a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ilyenek például az eszközök fertőtlenítése és a fertőzött növények azonnal eltávolítása. Sajnos rezisztens fajtát még nem írtak le. Mivel hazánkban nincs jelen így a védekezés ellene nem szükséges. Azonban csak idő kérdése mikor fog nálunk is megjelenni.

Áfonya pszeudomonaszos elhalása - Pseudomonas syringae pv. Syringae

A gyümölcstermő növények egy jól ismert és súlyos betegsége. Hazánkban először kajszibarackon írták le és a hírhedt gutaütésnek is ez az egyik kórokozója. Mivel egy nagyon polifág kórokozó nem meglepő, hogy az áfonyán is gyakran jelentkezik. A betegség elég gyorsan képes a teljes növény pusztulását okozni. A növény pusztulásának két vállfaja létezik: a részleges, valamint a teljes pusztulás.

A részleges esetén a tünetek csak a növény egyes ágaira terjednek ki. A friss hajtások először fakózöldek lesznek, lankadnak majd pedig teljesen elfeketednek és elszáradnak. Az elhalt ág alatti részekből pedig friss hajtások törnek elő, amiken később ugyanezek a tünetek fognak jelentkezni. A teljes elhalás egy árulkodó jel lehet, hogy a gyökérnyaki részből friss hajtások törnek elő.

Bármelyik verziója is legyen az elhalásnak, végeredmény ugyanaz, vagyis a lombozat viszonyleg hamar leszárad, és az ágakon rákos sebeket lehet megfigyelni. Egy jó módszer a fertőzés felismerésére, ha a beteg részen lemetszünk egy ágat és ha a metszlap barna, akkor a növényünk fertőzött. A kórokozó a vegetáció alatt sokáig a növény felületén marad és az őszi csapadékos időjárás alatt könnyen felszaporodik. A kórokozó novembertől márciusig fertőz a legintenzívebben.

A baktérium sebeken keresztül képes bejutni a növényekbe. A háncsszövetben szaporodik fel nagyobb mennyiségben és ennek hatására az ott lévő sejtek cukortartalma nagyban csökken. Ez egy olyan közvetett problémához vezet, hogy a növénynek sokkal gyengébb lesz a fagytűrő képessége. Így már jóval alacsonyabb hőmérsékleten is képes fagykárt szenvedni. A baktérium hőigénye kimondottan alacsony, már 10°C környékén képes fertőzni.

Védekezés: A legfontosabb, hogy a sebzéseket elkerüljük a növényen. Ezek lehetnek mind metszési mind pedig fagykár okozta sebek. Ha egy lehetőség van rá le kell zárni valamilyen formában. Ezt vagy sebkezelővel kell megoldani, ami nagyon macerás munka, vagy pedig a metszés után közvetlenül egy réztartalmú készítménnyel való kezelés. Ezzel nem csak a sebek felületét fertőtlenítjük, hanem a fás részeken áttelelt baktériumokat is gyérítjük. Erre bármilyen réztartalmú készítmény alkalmas, de aminek van engedélye a kultúrában az a rézhidroxid hatóanyagú Vitra Rézhidroxid.

Xylella fastidiosa

Szerencsére hazánkban még nem terjedt el, ezért pontos magyar neve még nincsen. Egyelőre szőlőnél nevezték el Pierce-betegségnek Viszont muszáj írnom róla, mert ahogy a vörösgyűrűs foltosságnál, úgy nála is csak idő kérdése mikor fog megjelenni hazánkban. Korábban a leander károsítói cikkemben foglalkoztam ezzel a betegséggel és ott is említettem, hogy rendkívül polifág és hazánkban is jelenleg karantén kórokozóként tartják számon.

Több alfaja létezik, az áfonyán a Xylella fastidiosa subsp. multiplex alfaj jelenik meg. A fertőzés hatására az idősebb levelek barnulnak, majd az egészségesnek gondolt, fiatal levelek is halvány sárgává válnak. További jellemző tünete, hogy a beteg növény ágai hamar elszáradnak. A betegség hatására akár 1-2 éven belül teljes pusztulás következhet be.

Mivel a kórokozó a növény faszövetéhez kötődve képes csak túlélni, így először csak valamilyen hiányra emlékeztető tüneteket figyelhetünk meg. Ez általában valamilyen tápanyag vagy vízhiány formájában mutatkozik meg. Melegigényes betegség, de a magas páratartalmat nem kedveli. A terjedésének a leggyorsabb és legegyszerűbb módja, ha szaporítóanyaggal terjesztjük. Létezik azonban vektora is. Habár bármelyik kártevő képes terjeszteni, amelyik a növény faszövetével táplálkozik, azonban specifikus vektora a tajtékoskabóca (Phialenus spumarius). Kisebb mértékben a mezei kabócák is képesek átvinni egyik növényről a másikra.

Védekezés: Konkrét védekezés sajnos nincsen ellene. Az egyetlen módszer a megelőzés lehet. A szaporítóanyagnak egészségesnek kell lennie, mint Megyeri Szabolcsnál. Esetlegesen lehet védekezni a terjesztő rovarok ellen. Azonban, ha látjuk, hogy fertőzött a növény, akkor azt ki kell vágni és megsemmisíteni.

Áfonya fitoftórás gyökérrothadása - Phytophtora cinnamomi

A kórokozó rendszertanilag az oospórás gombák közé tartozik. Az áfonya különösen veszélyes betegsége, amely elsősorban a növénynek a talajigényiből adódik, de erről lentebb részletesebben írok. A betegség nagyban hasonlít a korábban is bemutatásra került gyökérfertőző fitiftóra fajokhoz. A törzs a talajközei részénél besüpped, majd felszakadozik.

A kéreg alatt a háncsrész először enyhén barna, majd pedig lilásfekete színt vesz fel ás vizenyőssé válik. A gyökéren is megjelenik ez a szín és elindul egy bűzös rothadási folyamat is. A fiatal növényeken gyakran jelentkezik hervadás, és a leveleken perzselésre/vízhiányra emlékeztető tünet. A kórokozó a talajban az oospóráival képes áttelelni, amiből később fertőz.

A talajfeletti törzsrészt pedig a micéliumok segítségével tudja megfertőzni. Akkor a leghatékonyabb, ha a talajnedvesség szint és a talajhőmérséklet egyaránt magas. A magas talajnedvesség azért okoz gondot, mert a kórokozó spórái a talajvíz segítségével képesek a talajban terjedni. Említettem, hogy a talajigény miatt okoz komoly gondot, ami azért van mert a kórokozó a tipikusan savanyúbb pH-jú talajokon jelentkezik gyakran. Az áfonya pedig tipikusan a savanyú talajokon termeszthető sikerrel. Ha a talajban megvannak a gomba szaporító képletei akkor sajnos biztosan fel fog lépni a fertőzés.

Védekezés: Sajnos a betegség nem küzdhető le kémiai védekezéssel. Bár korábban említettem, hogy a Metalaxil és réz hatóanyagú beöntözés segíthet, de a szaporítóképletek ellen azzal sem tudunk védekezni. A micéliumos fertőzés ellen hatékony lehet. Viszont egyelőre a szer jövője kétséges és fel kell készülni arra, hogy el fog majd tűnni a palettáról. A legjobb mód a betegség elkerülésére a megelőzés. A növényt nem szabad túlöntözni és a körülötte lévő talajt lazítani kell, hogy az ne tömörödjön.

Megoldást jelenthet még a rezisztens/toleráns fajták használata pl: A Berkley; Bluejay; Darrow; Eliot

Ág- és törzspenészes betegségek - Phompsis vacinii; Botryosphaeria corticis; Botryosphaeria dothidea; Fusicoccum putrefaciens

Amint látható, a betegség kialakulásáért több kórokozónak van szerepe. A két Botryosphaeria rendszertanilag a peritéciumos, míg a Phompsis és Fusicoccum a piknídiumos gombák közé sorolható. Súlyos esetben akár az egész növény pusztulását és jelentős terméskiesést képesek okozni. Ezek általában gyengültségi betegségek, így általában ott tűnnek fel, ahol a növény nincs a legmegfelelőbb körülmények között.

A kórokozók tünetei bár nagyon hasonlóak ugyan de észrevehető némi különbség közöttük.

A Phompsis az 1-3 éves hajtásokon besüllyedő foltokat okoz, amely a fertőzés előrehaladtával az egész ágat körbeveszi. Ezekben a rákos sebekben később fekete piknídiumok képződnek, amivel a kórokozó később tovább fertőz. A levélen pedig szabálytalan vöröses-barna foltok jelentkeznek, amelyeknek a közepe kivilágosodhat.

A Botryospaheria dothidea tünetei a levélen és a száron egyaránt jelentkeznek. A Botryosphaeria corcitis tünetei csak a fás részeken jelentkeznek. A fertőzött részek faszöveti állománya látványosan megbarnul. Ránézésre azonban lehetetlen elkülöníteni, hogy melyik kórokozó okozta a betegséget a száron. A levelek először elkezdenek sárgulni, folyamatosan hervadnak és végül pedig ezek a sárga foltok elkezdenek barnulni.

Egy jó ököl módszer a kórokozó felismerésére: ha csak a száron okoz tüneteket akkor corcits, ha pedig a levélen is, akkor pedig a dothidea.

Az utolsó kórokozó a Fusicoccum putrefaciens tünetei talán a leglátványosabbak. Az ágakon megjelenő vöröses foltok koncentrikus körökben jelennek meg.

Mind a négy kórokozóra igaz, hogy a beteg ágrészekből képes fertőzni. Azt gondolhatnánk, hogy mivel maga a növény sem túlzottan melegigényes, így az azt fertőző gombák sem azok. Viszont ez közel sem igaz az összes fajra. A Fussicoccum viszonylag alacsony, már 10°C környékén képes fertőzni. Viszont tágtűrésű mert még 22°C-on is képes megjelennek a tünetei.

Ezzel ellentétben a Phompsis valamivel melegebb klímát kedvel, ugyanis a hőoptimuma 21-27°C közé tehető. A két Botryosphaeria faj hőoptimuma pedig igen magas, ugyanis azok 27-30°C képesek a leghatékonyabban fertőzni. Az összes kórokozó csakis sebzéseken keresztül képes bejutni a növénybe. Mindegyik kórokozó magas páratartalom mellett képes a legjobban fejlődni.

Balról jobbra: Phompsis; Botryosphaeria; Fusicoccum tünetei

Védekezés: Szerencsére nem igényel túl sok munkálatot a betegség elleni védekezés. Mivel a fent említett négy kórokozóból csak egy, a Bothryosphaeria dithidea van jelen csak az országban. Mivel gyakorlatilag mind gyengültségi kórokozó, így a legfontosabb, hogy jó kondícióban tartsuk a növényünket. Igyekezni kell kerülni a sebzéseket a növényen, amibe sajnos a fagyási sebek is beletartoznak. Bár az utóbbi gyakorlatilag kivédhetetlen.

Ha ilyet tapasztalunk a növényen, akkor érdemes valamilyen sebkezelővel lezárni a felületet. A fertőzött ágrészeket mindenképpen szükséges eltávolítani és megsemmisíteni. Sajnos a kémiai védekezés nagyon nehézkes a betegség ellen. Csak lemosó permetezéssel tudunk valamiféle sikert elérni. Az erre felhasználható készítmény a korábban a Pseudomas-nál említett Vitra Rézhidroxid.

Áfonya alternáriás levélfoltossága - Alternaria tenuissima

Ez a kórokozó is azoknak a táborát bővíti, amelyek szerencsére még nem kerültek hazánkban leírásra, de csak idő kérdése, hogy megjelenjen. A kórokozó Ukrajnában és Csehországban már jelen van. Rendszertanilag a konídium tartós gombák közé sorolható.

A kórokozó a levélen fog szemmel látható tüneteket okozni. A fertőzés hatására nagyjából 6 mm átmérőjű először szabályos majd pedig szabálytalan foltok jelennek meg. A foltok belseje szürke vagy fehér színű és vöröses-barna gyűrű található körülöttük. A levéltünetek bár képesek súlyos esetben lombvesztést okozni, de mégsem ezzel okozza a legtöbb gondot, hanem a másodlagos gyümölcsfertőzéssel, ami gyakran előfordulhat már akkor, ha a termés még a növényen van. Ilyenkor a gyümölcsökön nagy besüppedő foltok keletkeznek.

A tárolás során szürkészöld penészbevonat jelenik meg és rothadásos tünetek jelentkeznek. A kórokozó a lehullott és fertőzött levelekben, valamint az idősebb hajtásokon képes az áttelelsére. A betegség megjelenésére tavasszal lehet számítani, de nem egy tipikusan melegkedvelő kórokozó. A legoptimálisabb fertőzési időszak számára, a 20°C-os hőmérséklet. A magas páratartalom szintén kedvez a fertőzés kialakulásának. A gyümölcsök akkor fertőződnek meg, ha azok megrepednek. Ilyenkor viszont nem csak erre lehet számítani, hanem a monilinia felbukkanására is.

Védekezés: A beteg hajtásokat el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A beteg leveleket össze kell gyűjteni és megsemmisíteni. Megfelelő metszéssel kellően szellős lombkoronát kell kialakítani a páratartalom csökkentése miatt. A szüret megfelelő időzítése és igyekezni kell a betakarított száraz hideg helyen tárolni, vagy ha van rá lehetőség akkor azonnal fagyasztani.

Kémiai növényvédelem esetén tél végén érdemes egy rezes lemosó permetezést végezni. Erre alkalmas készítmény a korábban is említett rézhidroxid hatóanyagú Vitra Rézhidroxid. Mivel hazánkban még nincs jelen ezért specifikusan ez ellen permetezésre nincs szükség. A későbbi kórokozóknál említésre kerülő készítmények megoldást nyújtanak az alternaria ellen is.

Áfonya antraknózis - Colletotrichum acutatum

A kórokozó rendszertanilag az acervuluszos gombák közé sorolható. Ez az egyik legsúlyosabb termést fertőző kórokozó. Hazánkban először a meggyről írták le és a mai napig a kultúra egyik meghatározó kórokozója. De előfordulhat még fügén, szamócán, almán és sajnos áfonyán is.

A betegség tünetei kimondottan látványosak. Elsősorban a gyümölcsöt fogja megtámadni, de előfordulhat levélen is. Gyümölcsfertőzés esetén sárgásbarna, vizenyős léziók alakulnak ki a termésen, majd ezek folyamatosan besüppednek. Ezekben később megjelennek a barnássárga vagy narancssárga spórák. A megfertőződött gyümölcsök idővel megszilárdulnak és a mumufikálódnak.

A betegség fontos fertőzési forrása, a növényen maradt, beteg és mumifikálódott gyümölcsök. Viszont nem csak így képes áttelelni, hanem fertőzött gallyakon, levélen és gyakran a rügyekben is. A levelek azért játszanak fontos szerepet a betegség kialakulásában, mert azokon általában látens módon van jelen a kórokozó. A nedvesség és a páratartalom nagyon fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában.

A kórokozó 10-26°C-ig képes fertőzni a növényeket, de a legoptimálisabb fertőzési hőmérséklet a 25°C, továbbá a magas, 80-90%-os relatív páratartalom. A nedvesség szintén nagyon fontos szerepet játszik a fertőzés kialakulásában, ugyanis a spórái nagyrészt vízzel képesek a terjedésre. Tartós csapadék esetén a levelekről általában felverődik a gyümölcsre a fertőző spóra.

Védekezés: A megbetegedett gyümölcsöket és a lehullott fertőzött leveleket, el kell távolítani a növényünk közeléből. Metszéssel egy kellően szellős lombkoronát kell kialakítani, hogy ne alakuljon ki nagyon magas páratartalom, továbbá a fertőzött hajtásokat is le kell metszeni. Sajnos erre nagyrészt akkor fogunk felfigyelni, ha már kinőtt.

Ha kémiai védekezésre van szükség, akkor mindenképpen egy rezes lemosó készítménnyel kezdjük, ami más kórokozó ellen is hatásos. Ilyen készítmény például a korábban említett Vitra Rézhidroxid.

A későbbiekben, mikor a gyümölcs már érőfélben van, akkor egy szisztemikus hatóanyagú növényvédőszert használjunk valamilyen kontakt hatóanyaggal kiegészítve. A legvégén pedig betakarítás előtt egy felszívódó készítményt.

Kontakt készítmény pl: Metiram- Delan 700 WG; Mankoceb- Dithane M-45 (2021.06.31-én lejár az engedélye és nem is kerül meghosszabbításra, szóval érdemes betárolni belőle).
Szisztemikus készítmények közül jól használható pl: Tebukonazol- Folicur solo; Penkonazol- Topas 100 EC; Trifloxistrobin+Tebukonazol- Flint max (kísérletek bizonyítják, hogy ez a hatóanyag kombináció képes a legjobb hatást kifejteni a betegség ellen)

Áfonya botrítiszes betegsége - Botrytis cinerea

Jelenleg hazánkban egy kultúra meghatározó betegség. Biztos vagyok, hogy ez az a betegség, amit mindenki ismer, ha másnem a tokaji aszú kapcsán. Egy nagyon széles gazdanövénykörrel rendelkező kórokozó faj. Rendszertanilag a konídiumtartós gombák közé lehet sorolni. A növény levelét, virágát és termését egyaránt megtámadja. A kórokozó a leveleken fakóbarna elszíneződést okoz, majd ezek idővel átalakulnak sárgaszegélyű barna foltokká.

A fiatal hajtásokon is megfigyelhető ugyanez a tünet, de ilyenkor a hajtás is elpusztul. A leglátványosabb tünetek azonban a már érő félben levő vagy a már betakarításra kész gyümölcsökön jelentkeznek. A bogyókon elindul egy lágyrothadási folyamat. Ilyenkor a gyümölcs húsállománya folyóssá válik és megtelepszik rajta a jólismert szürke penészgyep. Komoly fertőzési forrás növényen maradt beteg részek. Képes elő és elhalt részeken is áttelelni és onnan fertőzni.

A gomba számára a legoptimálisabb időjárási feltétel a magas relatív páratartalom és a közepes hőmérséklet. A betegség kifejlődésére a legoptimálisabb a 18-21°C-os léghőmérséklet és a magas, 90%-os relatív páratartalom. Továbbá az esős idő is kedvez a kórokozó terjedésének. A lehulló csapadék felveri a gombák spóráit a levélfelületre, illetve a gyümölcsre. A gomba a növénynek a minden nyílásán képes behatolni és növeli a fertőzési veszélyét, ha valamilyen sérülés található a növényen.

Védekezés: A fertőzött levelek és termések összegyűjtése és megsemmisítése. Metszéssel megfelelően szellős lombkoronát kell kialakítani a légátjárhatóság biztosítása érdekében. Oda kell figyelni a megfelelő gyomírtásra is ugyanis a gombának a spórái képesek megtapadni a néhány gyomnak a pollenjén, ami virágfertőzéshez vezethet.

A megfelelő öntözés is fontos szerepet játszik a megelőzésben. Ne egy adagban adjunk neki sok vizet, hanem kisebb adagokban elosztogatva. Ahogy említettem sebzéseken keresztül is képes fertőzni, így a sebeket érdemes lezárni valamivel.

Ha kémiai védekezésre van szükség, akkor a felhasználható kontakt készítményekből a kaptán hatóanyagú Merpan 80 WDG (vényköteles). A szisztemikus készítmények közül a fenhexamid hatóanyagú Teldor 500 SC; a Pirimetanil hatóanyagú Scala vagy a boszkalid és piraklostrobin hatóanyagú Signum WG.

A fenn tárgyalt betegségek a legfontosabb kórokozói az áfonyának. Akad még hazánkban egy lényegesen kisebb jelentőségű betegség, az Armillariás gyökérbetegség (Armillaria mellea). Ez csak akkor fordulhat elő, ha a területünk erdő közelében van, vagy az állományunk nagyon elhanyagolt.

Ahogy az elején írtam, az áfonya egy rendkívül igényes növény ezért nem meglepő, hogy rengeteg betegsége van. A számtalan vírusos betegsége mellett olyan gombás betegségei is vannak, mint például a monilínia; a lisztharmat; vagy a szeptóriás levélfoltosság. Viszont ezek a betegségek egyelőre nemhogy Magyarországon, de szerencsére az Európai Unió területén sincsenek még, a szeptóriát leszámítva (Olaszországban már jelen van). Sajnos kártevői is szép számmal akadnak, ahogy azt ebben a cikkben leírtam bővebben is.

Remélem sikerült hasznos információkat találnia a cikkben!

Amennyiben igen, kérem nyomjon egy Tetsziket

További cikkeimet a blogban találja ide kattintva

Itt tud szétnézni webáruházam áfonya tövei között

Tartalomhoz tartozó címkék: növényvédelem