A szőlő az emberiség egyik legrégebbi termesztett kultúrnövénye, de nekünk magyaroknak különösen fontos, hiszen a remek hazai borok világszerte hírét viszik hazánknak. Hiába vagyunk ugyanakkor bortermelő, szőlőtermesztő nemzet, a hazai kiskertekben mára nem gyakori vendég a szőlő. Ennek oka főleg az lehet, hogy az általános vélekedés szerint nehezen nevelhető, problémás növény, ami természetesen túlzás.

Az igaz, hogy a dísznövényeknél és a gyümölcstermők egy részénél több törődést igényel, de a házi szőlőnevelés egyáltalán nem nehéz feladat, az ápolási, metszési feladatok gyorsan tanulhatóak, a gazdag termés pedig kárpótol a fáradozásokért.

Nem találkoztam még soha olyan emberrel, aki valamilyen formában ne szerette volna a szőlőt. Személy szerint bárhogy szívesen fogyasztom: nyersen, különféle desszertekben és természetesen egy minőségi szőlőből készült bor is jól tud esni olykor-olykor. A vitaminokban gazdag, jótékony hatású gyümölcsöket érdemes termeszteni, hiszen rengeteg féle módon felhasználhatóak.

Ha nem akarunk rögtön egy egész szőlősort telepíteni, a kacsokkal kapaszkodó csemetéket futtathatjuk lugasra, pergolára is. Klasszikus, de megunhatatlan, rendkívül mutatós megoldás. A rendelkezésre álló felületeket gyorsan befutja, levelei pedig hűs árnyékot biztosítanak.

Fajtái különböző csoportokra oszthatóak, melyek más és más növényvédelmi és termesztéstechnológiai eljárást követelnek meg. A két legfőbb csoport a Vitis vinifera által képviselt fajták, ezek az Európában elterjedt és a szőlőtermesztés alapját adó fajták.

Ezen kívül vannak az ún. direkt termő fajták őket leginkább a Vitis labrusca fajhoz tartozó fajták képviselik, ide tartozik az Otelló és az Izabella csak, hogy a két legismertebb fajtát említsem.

A szőlő telepítése

A szőlő telepítése kulcsfontosságú - mielőtt nekifogunk az ültetésnek mindig gondoljuk végig a következő munka-folyamatokat:

Ültetés - na de hova?

A legfontosabb tényezők, hogy milyen a megvilágítottság, a másik pedig a szellőzöttség mértéke. A szőlő termesztésnél nagyon fontos a megvilágítottság. Legjobban a dél, dél- keleti tájolású domboldalakban lehet termeszteni, de a délnyugati lankán vagy sík terepen is jól nevelhető. Ezzel a tájolással érhető el, hogy a szőlő a lehető legtöbb napfényhez jusson.

A szőlő talajigénye nem összetett, gyengébb, homokos közegben is szépen fejlődik, de a gazdag, laza szerkezetű, humuszos talaj a kedvence. A szőlő vízigénye közepes, kedvező időjárás esetén a természetes csapadék elegendő, aszályos hetekben kiegészítő öntözés szükséges.

Fontos! Amennyiben szabadgyökerű növényt ültetne, úgy figyeljen rá, hogy a gyökérrész EGYETLEN PERCIG SEM LEHET SZABADON - kizárólag közvetlenül az ültetés előtt vegye ki őket a vizes vödörből, vagy a nedves homokból!

Nagyon fontos a talaj kvarctartalmának ismerete. Amennyiben a talajunk kvarctartalma nem éri el a 75%-ot ne is kísérletezzünk a saját gyökerű szőlő telepítésével. Ennek oka a szőlőgyökértetű, avagy filoxéra.

Ez a kártevő felelős a 18. század végén bekövetkezett hatalmas szőlőültetvény pusztulásokért. Egyszerűen megelőzhető szőlőoltványok használatával.

Tekintse meg szőlőoltvány kínálatomat

Miután kiválasztottuk a megfelelő helyet adódik a kérdés, hogy mekkora gödröt is érdemes készíteni a szőlőnek? Az optimális a legalább 60 cm mély és 25x25 cm-es gödör.

Tápanyag utánpótlás és a beiszapoló öntözés nagyon fontosak, mivel ez a két folyamat biztosítja azokat a körülményeket a szőlő oltványunk számára, amik hozzásegítik a megfelelő termés neveléséhez. A szerves trágyát helyezzük a gödör aljába, majd keverjük össze a földdel.

Ez után szórjunk a tetejére annyi földet, hogy a szőlő oltási helye a föld felett helyezkedjen el. Ez azért fontos, mert így a nemes nem képez léggyökereket, valamint a szerves trágyát is elszigeteljük a szőlő gyökereitől.

Tekintse meg az alábbi videómban, hogyan néznek ki ősszel kertészetem szőlőoltványai:

Mielőtt a szőlő oltványt belehelyezzük a gödörbe, mindenképp metsszük le a kisebb gyökerek végeit, de figyeljünk, hogy a lehető legkevesebbet távolítsunk el belőle. A gödör feltöltését szakaszosan végezzük jól letömörítve a földet az oltvány körül, valamint folyamatosan adagoljuk a vizet. Így a gyökerek körül biztosan jól tömörült és kellő mennyiségű vizet tartalmazó talaj lesz.

Miután feltöltöttük a gödröt érdemes a csemete töve körül tányért kialakítani. Ezzel a módszerrel a szőlő tövére öntött vizet ott tarthatjuk a tövénél, így biztosítva a jobb hasznosulást. Őszi-téli telepítésnél fel kell tölteni földdel a talajból kiálló részt. Ennek a munkának a szakkifejezése a csirkézés.

Ez egy óvintézkedés, a téli fagyoktól védjük vele a friss telepítésű szőlőoltványokat. Tavasszal, a fagyok elmúltával távolítsuk el a védelmet jelentő földtakarót.

A szőlő metszése

Gyakori kérdés a szőlő metszési ideje, melyet nem pontos dátummal szokás meghatározni, hanem úgy, hogy akkor válik aktuálissá, mikor a tél végi fagyok már bizonyosan elmúltak, de még azelőtt, hogy a növényben a nedvkeringés megindult volna. A szőlő metszésének helyes ideje tehát a tavasz korai szakasza!

Szőlőt lugasként? Hát persze! Nézze csak meg a videómban!

Csercsapos váltómetszés

Én személy szerint a csercsapos váltómetszést javasolom! Ennek lényege, hogy az első évében az egyéves vesszőt visszametsszük rövid csapra. Az ezt követő évben erről a vesszőről kiválasztjuk az egészségesebb egyéves vesszőt és azt visszametsszük rövid csapra a másikat pedig hosszú csapra.

A következő évben az előző évi csapok közül az egészségesebbet, jobb állású csapot hagyjuk meg, a másikat pedig távolítsuk el! A meghagyott csapon 2 vesszőt hagyunk, egyiket rövid a másikat pedig hosszú csapra. Az ezt követő években az utolsó munkafolyamatot ismételjük.

Amikor a csap elöregszik, a csapot el lehet távolítani, mert a szőlő alvó rügyről meg tudja ifjítani a csapot. Ez a művelésmód, és metszésmód, kitűnően alkalmas bármely szőlőfajta sikeres termesztéséhez. Az általa kialakítható keskeny lombfal ideális növényvédelmi szempontból, valamint a termés megvilágítottsága is optimális.

Nem utolsó szempont, hogy az így kialakított tőkék nem csak a vegetációs időszakban, hanem télen is igen tetszetős képet mutatnak.

Zöldmetszés

A szőlő metszésénél meg kell említeni még a szőlő zöldmetszését is, ami az alábbiak szerint történik:

1, hajtásválogatás: A friss zöld hajtások közül kiválasztjuk azokat, amik a legmegfelelőbb irányba nőnek.

2, a hónaljhajtások eltávolítása: A szőlő hajlamos rengeteg ún. hónaljhajtást nevelni, melyeket érdemes minél hamarabb eltávolítani, mivel rengeteg energiát el tudnak vonni a növénytől. A hónaljhajtás könnyen felismerhető, ez egy másodrendű hajtás, mely a szár és az elsődleges hajtás között helyezkedik el.

3, tetejezés: Ennél a folyamatnál csupán a friss hajtások hosszának (magasságának) visszametszéséről van szó. Itt általában a támrendszer magassága a mérvadó, vagyis a támrendszer magasságához igazítsuk a hajtások magasságát.

A szőlő gondozása

Az európai szőlő gondozása

A védekezés idénybeli első lépése a tavaszi lemosó permetezés. Személyes véleményem, hogy segítségével rengeteg felesleges munkától óvhatjuk meg magunkat. Ez a munkafolyamat a megelőző védekezés egyik legfontosabb eleme. A szőlő felületén áttelelő kártevők és kórokozók ellen irányul.

Lényege, hogy kontakt hatóanyagú szerrel direkt módon a kártevőt, kórokozót támadjuk. Év közben nem minden esetben érdemes, kontakt hatású szereket használni. Ennek egyszerű oka a rövidebb hatásidő. A permetezés során ajánlatos kötődés segítő anyagok használata.

Ezek segítik a vegyszer felületen való megkötődését. Ez arra jó, hogy a szer hamarabb ráköt a növény felületére így egy váratlan zápor nem tudja lemosni a permetlét.

Na persze ennek is van kötődési ideje, de közel se annyi, mint normál esetben. Ilyen szereket bármelyik növényvédelmi szereket árusító kereskedelmi egységben meg tud vásárolni.

Ha nagyon hirtelen lenne rá szüksége és nem tudja beszerezni, helyettesítheti háztartási kristálycukorral is (gyakorlati tapasztalat szerint 10 liter vízhez 3 -4 kiskanálnyi kristálycukrot kell tenni).

A szőlő év közbeni munkáit a permetezés mellett a kötözés és a zöldmetszés teszik ki. A kötözés során, a szabadon növő vesszőket a támrendszer huzalaihoz rögzítjük így óvva meg őket a sérülésektől.

A nem európai eredetű szőlőfajták gondozása

Itt főleg a Vitis labruska fajtáiról van szó, gondolok itt az Izabellára és az Otellóra. Igen igénytelenek. Növényvédelmük sokkal kevésbé jelentős, mivel ellenállóak a peronoszpórával és a lisztharmattal szembeni is, gyökerüket a filoxéra ugyan nem károsítja, de a levélzetét igen.

Ajánlom minden kiskertbe ahol egy kis különleges ízű szőlőt szeretnének. A belőle készült bor kereskedelmi forgalomba nem hozható.

A szőlő növényvédelme

A szőlőt számos kártevő és kórokozó támadhatja meg. Egyik-másik károsító ellen minden évben fokozottan kell védekezni, de a legtöbb károsító évjáratonként, termőhelyenként változó jelentőségűek.

A leggyakoribb és legjelentősebb károsítók

Szürkepenész

Esős, nedves és meleg időben akár az egész termést is megtámadhatja a szőlő szürkepenészes (botritiszes) rothadása. A gomba sok tápnövényű, sőt az elhalt növényi részeken is megél. Tehát, gyakorlatilag mindig jelen van a szőlő környezetében ez a gomba.

Bármelyik zöld növényi részt meg tudja támadni, A szél és jég okozta sebeken nagyon gyorsan el tud terjedni. Tavasszal akár 100%-ban is elviheti a virágokat és ezzel a termést.

Peronoszpóra

A szőlőperonoszpóra tavasszal kezd fertőzni, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 10-12°C-ot, és emellé legalább 1-2 napig 10 mm csapadék hull. A szőlő minden zöld részét képes megfertőzni. Különösen érzékenyek a fiatal, zsenge levelek, fürt kezdemények. Az első tünetek a fiatal levelek színén jelenik meg.

Nedves, párás időben 1-2 cm átmérőjű, olajfoltra hasonlító foltok jelennek meg. A foltokkal átellenesen, a fonáki oldalon szürkésfehér színű penészgyep jelenik meg. A peronoszpóra a növény szöveteiben élősködik.

Száraz időben a beteg részek leszáradnak, nedves időben pedig rothadni kezdenek. A kórokozó az ősszel lehullott, beteg levelekben és az összetöppedt bogyókban telel át.

Lisztharmat

A szőlőlisztharmat egy, a növény minden zöld részét megtámadó gombabetegség. Szinte minden évben jelentős kárt okoz országszerte, főleg, ha az időjárás meleg és párás. A leveleken, hajtásokon, fürtökön fehér, lisztes bevonatot képez, a fertőzött részek növekedése visszaesik, torz levelek fejlődnek.

A legsúlyosabb kárt a bogyók fertőzésével okozza. A károsodás annál jelentősebb, minél korábban fertőzi meg a bogyókat. A fertőzött bogyó bőrszövetének növekedése megszűnik, a héj elparásodik. Ezt követően a bogyó héja nem tudja követni a bogyó méretének növekedését, így a bogyó felreped. A lisztharmat a rügyekben és az idősebb fás részeken telel át.

Atkák

Gyakori kártevők még a különböző atkafajok. Leggyakrabban a szőlő levélatka és a szőlő gubacsatka okoz jelentős károkat, a takácsatkák kártétele szórványosan fordul elő. Az atkák tömeges felszaporodásához kedvez a meleg, száraz időjárás.

Szőlő levélatka

A szőlő levélatka a fiatal leveleket és hajtásokat károsítja. A szívogatás nyomán a hajtások gyengén fejlődnek, rövid szártagúak lesznek. A levelek visszamaradnak a fejlődésben, torzulnak, súlyos esetben a hajtás és a levél is leszárad. A kártevő számára a száraz, meleg időjárás a kedvező, ekkor intenzíven táplálkozik és gyors felszaporodásra képes.

Évente akár 7-10 nemzedéke is lehet, így hosszantartó, komoly veszélyt jelent a szőlőben. A kifejlett imágók a kéregrepedésekben és a rügypikkelyek alatt telelnek.

Szőlő gubacsatka

A gubacsatkák a rügyekben telelnek. Tavasszal, a rügyfakadás előtt már a rügyek belsejében megkezdődik a táplálkozásuk, ilyenkor deformált levelek, hajtások fejlődnek. Később jellemző a szöszösödés vagy nemezesedés, amikor a szőlőlevelek színén kezdetben dudorok, ezek fonáki oldalán fehér, később pirosas, majd elbarnuló, sűrű szőrképletekből álló foltok alakulnak ki.

Súlyos fertőzéskor a hajtás növekedése leáll, és a levelek elpusztulnak. Évente 6-7 nemzedéke van.

Szőlőmoly

A szőlőmolyok két faja ismert Magyarországon. A domináns faj a 3 nemzedékes tarka szőlőmoly. A hűvösebb klímájú borvidékeken a 2 nemzedékes nyerges szőlőmoly is jelentős. A tavaszi nemzedék a fürt megnyúlásától a terméskötődésig károsít, a későbbi nemzedék(ek) pedig a már érő bogyókba furakodva károsítanak.

Báb alakban telelnek az elszáradt bogyók között, esetleg a szőlőtőke kérge alatt vagy a karók, támberendezések repedéseiben. A lepkék április utolsó, május első napjaiban rajzanak, párosodnak és a szőlőtőke rejtett helyeire teszik petéiket.

Hasznosnak találta bejegyzésem? Kérem nyomjon egy Tetsziket, küldje el ismerőseinek.

További érdekes anyagokat találhat Blogomban

Amennyiben szeretne szőlőoltványt vásárolni kertészetemből, akkor itt érdemes szétnéznie