Miről szól ez a plakát?
A világ egyre bizonytalanabb
Ha megkérdezik Tőlem, hogy mit érzek a naponta kertészetemen átszüremlő chat üzenetek, e-mailek, kommentek és telefonhívások összességén, akkor ezt. Semmi sem biztos. Ki tudja, mit hoz a jövő? Azt hiszem, ez a rossz érzés zsigerileg benne van mindenkiben 2020-ban. A kétségbeesés, a szomorúság egyszerűen nem uralkodhat el rajtunk. A koronavírus okozta társadalmi bizonytalanság ugyan extrém nyomasztó, de meg kell találnunk azokat az apró, mindannyiunk számára elérhető kapaszkodókat, amelyek biztos pontok lehetnek. Még a legpesszimistább forgatókönyvek szerint is egy-két éven belül normalizálódhat a helyzet.
Mit tehetünk ma, ami értelmet ad a mának, és mutatja nekünk az utat kifelé ebből a szorongásokkal teli helyzetből?
Kertészként, Kertbarátként nem tudunk mást mondani: ültetni, ültetni, ültetni. Termőt, hasznot hozót ültetni pedig még befektetésnek is jó ötlet - ezért is született meg ez a plakát.
Ültess gyümölcsfát, mert a saját az igazi.
Nézzünk körül és lássunk: Itt vagyunk Európa (vagy tán a világ:) közepén, a földrész gyakorlatilag legjobb talaján. Humuszban gazdag talajokat váltja a könnyen megművelhető és tápanyaggal jól ellátható homoktalaj. 600-800 mm csapadék egy évben, aminek az eloszlása ugyan (klímaváltozás) egyre romlik (csapadékesemények), de a napsütéses órák száma mind azt tanítja nekünk: bolondok lennénk, ha nem kertészkednénk. A vonat ablakából láthatjuk sokszor az 1000-2000 m2-es parlagon, üresen hagyott kerteket. Nem használjuk ki azt, amink van: a magyar földet. A koronavírus ráébresztett 2020 tavaszán sokakat: értelmes dolog kint lenni a kertben és kertészkedni. Könnyebb belendülni, mint mozgásban maradni, így az egyik személyes célom továbbra is buzdítani mindenkit: értelmes és hasznos dolog időt eltöltenünk a kertben. A bolgárkertészek a pesti síkságon lényegében homokon, ókori eszközökkel termeltek kétméteres fakaró mellett óriási nagy paradicsomokat, focilabda nagyságú fejes káposztákat. És aztán van itt még valami amire építhetünk:
A Kertbarátok, kertészek szakértelme.
Talán ma nincsenek Tessedik Sámuelek, de az a szeretet - a megművelendő hazát illetően - sokakban megvan. Erre már lehet építkezni. Talaj, víz, tápanyag, napsütés és szerető, gondoskodó kezek. A magyar Kertbarátok szép iránti szeretete miatt ma is impozáns helyen végeznénk egy képzeletbeli versenyben a kontinensen: a magyar gyümölcs illata, íze, érintése páratlan élményt nyújt. Nem kell tehát mást tennünk, miközben vigyázunk magunkra és egymásra, mint minél több időt tölteni a kertünkben, építve, szépítve azt. Nem tudjuk elrontani, csak nem csinálni, na azzal vesztünk a legtöbbet. Sokan nem olvasták végig a Candide-ot a középiskolában, és nem is most kell ezt bepótolni,viszont egyszerűen ennél élőbb és lelkesítőbb üzenetre nincs szükségünk:
"...A munka távol tart tőlünk három szerencsétlenséget: az unalmat, a bűnt és a nélkülözést.(...)
-De azt is tudom, mondá Candide, művelni kell kertünket. - Igazad van, mondá Pangloss, mert midőn az ember az Éden kertjébe bocsátatott, azért bocsátatott be oda, hogy mívelje azt (ut operaretur eum) hogy dolgozzék, s ez azt bizonyítja, hogy az ember nem tétlenségre született. - Dolgozzunk minden okoskodás nélkül, mondá Martin, ez az egyetlen mód mellyel az életet elfogadhatóvá tehetjük. (...)
- Igazad van, mondá Candide, de most fogjunk munkához: műveljük kertünket. (...) "
/Voltaire: Candide/
Eredményes őszi ültetési szezont kívánok minden Kertbarátnak!
Megyeri Szabolcs
kertész
2020. ősz
