Az őszi sisakvirág (Aconitum) egy egyenes szárú, gumós évelő növény, amely sűrű, virágzati hajtás végi fürtvirágzattal rendelkezik, amin csuklyaszerű, mély liláskék-ibolyaszínű virágok helyezkednek el. A virágzat a lombozat felé emelkedik, és kifejezetten feltűnő látványt nyújt.
Alapvetően, vad állományai Európa és Ázsia hegyvidéki területeinek nedves rétjein élnek. A sötétzöld levelei mélyen fogazottak. A virágok csészelevelei és szirmai hasonló színűek, a felső csésze nagy, sisakszerű szerkezetűvé válik, amely némileg hasonlít a csuklyára, sisakra vagy fejfedőre, innen ered az elnevezése is (angol neve: szerzetes csuklya).
Csuklyaszerű virágok
A növény minden része (különösen a gyökerek és a magvak) rendkívül mérgező. Egykor nyílméregként használták farkasok elpusztítására. Az akonit hatóanyagot e faj leveleiből és gyökereiből állítják elő, és egykor szív- és légzőszervi nyugtatóként írták fel.
A sisakvirág alkalmazása
A kertünkben élő őszi sisakvirágot és vadon előforduló rokonait a régi korok méregkeverői előszeretettel alkalmazták, mivel könnyű volt rábukkanni patakpartok mentén, nedves területeken.
Ahogy már feljebb is írtam – és nem győzöm elégszer hangsúlyozni - sisakvirág minden része erősen mérgező, jobb ha ültetése során óvatosan bánunk vele! Nem csak ránk, de háziállatainkra is veszélyes lehet.
Sötétkék foltok képzésére alkalmas az őszi kertben
A kisgyermekes családok és a kutyatartók jobb, ha lemondanak erről a különleges formájú, királykék virágról. A bátrabb kertbarátoknak tanácsolom, hogy tartsanak be pár szabályt, hogy ne tegyék ki magukat mérgezésnek.
Tekintse meg kertészetem félárnyékos helyet igénylő évelő dísznövényeinek választékát!
Ne nyúljunk sérült kézzel a sisakvirághoz! Ültetésekor tanácsos kesztyűt húzni. Elszáradt virágszárának visszavágása után metszőollónkat alaposan mossuk meg! Körültekintő gondoskodással gyönyörű évelő növény birtokosai lehetünk, mely augusztus végétől vidítja fel friss színével félárnyékos kertrészletünk látványát.
A sisakvirág szaporítása
Sisakvirágot tavasszal ültethetünk magról is, de hamarabb díszelő növényünk lehet, ha konténeres kiszerelésben vásároljuk meg évelőnket. A konténeres példányok fagymentes időszakban bármikor ültethetőek, erős gyökerüknek hála hamar virágba borulnak.
Erősen mérgező növény
A sisakvirág ősszel visszahúzódik, majd következő évben tőről újra kihajt. Ekkor a kellően erős, nagy növényünket tőosztással szaporíthatjuk. A művelethez húzzunk kesztyűt!
Ez az évelő nem tolerálja az átültetést, ezért szaporított növényünket mindenképpen a végleges helyére tegyük.
A sisakvirág helye a kertben
Félárnyékos, nedves helyek izgalmas színfoltja lehet az őszi sisakvirág. Ez az évelő növény augusztus végétől októberig hosszú, körülbelül 1 méter magas virágszárakon hozza tömött virágzatban hozza különös formájú virágait. A sisakvirág nem szereti a bolygatást, legjobb, ha rögtön végleges helyére ültetjük, így nem lesz szükség az átültetésére.
A tűző napot nem kedveli, mert földje könnyen kiszárad, ezért inkább fák tövébe, falak mellé ültessük. Kedveli a vizenyősebb talajokat is, ezért kiváló kerti tó partjára is.
Kertben nagyszerűen társítható
Remekül kombinálható más nyár végén virágzó évelőkkel, mint a fehér vagy sötét rózsaszín virágú szellőrózsák, gumós macskahere, turbántök, vagy tollbuga. Díszfüvek, például nádtippan előterébe is ültethetjük.
Itt bővebben is olvashat a sisakvirágról és meg is rendelheti kertészetemből!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
