Az öntözés egy állandó, sosem elhanyagolható teendő a növényeknél, hiszen még a leginkább szárazságtűrő fajok is igényelnek olykor egy kis nedvesség pótlást, az átlagos házi - szobai vagy kerti - növényeknél pedig heti, néha napi rendszerességű feladat az öntözés.
Ezzel eddig sok újat nem mondtam, legfeljebb a megrögzött műnövény rajongóknak szaladhatott fel a szemöldökük, azonban az nem mindegy, hogy mivel öntözünk, ebben a kérdéskörben pedig lehet, hogy lesz olyan, aki új információra lel az alábbiakban!
Mit jelent a víz keménysége?
A cserepes növényeknél gyakran megfigyelhető, hogy földjük felszínén fehéres elszíneződés alakul ki. Ez jellemzően a csapvíz keménysége miatt történik, de vajon tudjuk-e, hogy mit is jelent a víz keménysége? A víz keménységét benne lévő oldott kalcium és magnézium sók mennyisége határozza meg, a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a víznek van egy változó és egy állandó keménységi értéke is.
A változó keménységet forralással csökkenteni lehet, az állandó keménységet okozó szulfátok és kloridok pedig nem semlegesíthetők így.
A víz keménységét ez a két tényező adja meg, a keménység kifejezésére többféle skála van használatban, minél alacsonyabb a mérőszám, annál lágyabb a víz. A kemény víz növényekre gyakorolt hatása hosszútávon negatív, a talaj ugyanis ilyen esetben meszesedik (megnövekszik a sótartalma), ami jellemzően tápanyag-felvételi problémákhoz, ennek következtében gyökérelhaláshoz, vagyis adott esetben a növény pusztulásához is vezethet.
Tudta-e? A csapvíz az ország egyes vidékein erősebben klóros, mint máshol, ez pedig az érzékenyebb növényeknek problémát okozhat. Amennyiben a vezetékes víz klóros, meszes, lehetőség szerint váltsuk ki másmilyen vízzel öntözéskor!
A csodálatos esővíz
A természetben előforduló leglágyabb víz az esővíz, így ez elviekben különösen alkalmas az öntözésre, a növények ugyanis a lágy vizet kedvelik, ami nem csoda, hisz a vezetékes víz megjelenése előtt pár száz millió évig a növények csak ebben részesültek, ehhez szoktak hozzá.
Ugyanakkor sajnos az esővíz gyakran szennyezett, főleg városi környezetben (nagyvárosokban, azok körzetében, vagy ipari vidékeken jellemzően savassá válik) így az érzékenyebb, egzotikus szobanövényekhez nem feltétlen javallott az esővíz használata, kerti és balkonnövényekhez azonban remek ötlet gyűjteni az esővizet, hiszen ezek a példányok így is, úgy is részesülnek az esővízből, csak a mennyiség és a rendszeresség az, amit a természet nem tud pontosan szabályozni számukra.
Mennyit öntözzünk a nyáron? A videómban beszélek erről:
A kényesebb benti zöldekhez a már említett forralással lehet többek közt lágyított vizet előállítani, de jó ötlet az állott (vödörbe engedett, majd egy éjszakán át állni hagyott) víz bevetése is. Szintén kifejezetten hasznos a növényeknek a fúrt kútból származó víz, ám egyes helyeken a talajvíz is rossz minőségű, szennyezésekkel terhelt, így érdemes tájékozódni, hogy az adott térségben a kútvíz milyen összetételű, minőségű.
A kemény víz lágyítása kémiai úton is lehetséges, például oxálsav, foszforsav, vagy kénsav adagolásával, azonban ezek az eljárások veszélyes anyagok kezelésével járnak, így otthoni környezetben inkább ellenjavallottak.
Sokkal gyengédebb módszer a tőzeg alkalmazása, mely szintén lágyítja a vizet, a túl kemény vízbe 10 literenként 5 deka tőzeget adagoljunk, majd fél napig hagyjuk állni a mixet.
Az égi áldás kerti felhasználása környezettudatos lépés is egyben. Az esővíz nem ivóvíz minőségű, öntözésre azonban alkalmas lehet, nem terheljük vele a vízszámlánkat, és nem az értékes, tisztított vizet pazaroljuk használatával. A természet önként is elvégzi ezt a feladatot, azonban az eső akkor esik, mikor kedve tartja, ezért jó ötlet, ha a vizet begyűjtjük, és akkor használjuk fel, amikor szükséges.
Tippek az esővíz gyűjtéshez
- A növények öntözésére a kiadós esők vize alkalmas. Várjuk meg, míg az első fél órában a csapadék alaposan lemossa a tetőt és átmossa az ereszcsatornát, ezután csatlakoztassuk a lefolyót a gyűjtőedényhez!
- Ne használjunk fém gyűjtőedényt, mert abból hosszútávon káros anyagok oldódhatnak ki, a fa vagy műanyag dézsa megfelelőbb!
- Használjunk fedeles gyűjtőedényt, hogy a párolgási veszteséget megelőzzük!
- A vízgyűjtés legegyszerűbb módszere az esőcsatorna végéhez állított edény, ami lehet akár egy régi, horpadt vödör, egy nagyobb műanyag hordó, vagy egy használaton kívüli dekoratív boroshordó. Az eresz aljához, vagy a gyűjtőedényhez gumitömlőt, műanyag csövet is csatlakoztathatunk, melyet aztán a virágágyáshoz, veteményeshez vezethetünk, de ha pár centiméterenként kilyuggatjuk, és így vezetjük el a növények között, akkor máris kész a házi öntözőrendszer, amit akár a föld felszíne alá is áshatunk.
- A sötét késlelteti a mikroorganizmusok elszaporodását és az algásodás beindulását, így az edény legyen átlátszatlan, és rendelkezzen fedővel!
- Amennyiben a kertnek van némi lejtése, kaviccsal kibélelt sekély árkot is kialakíthatunk, mely a csatorna nyílásától a megfelelő helyre vezeti a folyadékot, útközben pedig a kavicsréteg vízáteresztőképessége révén a nedvesség a földbe is szivárog.
Az emberi fogyasztásra alkalmatlan vizet egyéb célokra is felhasználhatjuk, például a kerti szerszámok lemosására, a kocsifeljáró, a járda, vagy a kerti út takarítására, és akár egy hűsítő nyári zuhanyozáshoz is alkalmas a felhalmozott esővíz.
Közös növények öntözése
A nyári kánikulát nem csak az emberek és állatok sínylik meg, hanem a növények is.A kerti flóra mellett sajnos sokan nem fordítanak elég figyelmet az utcafronti, vagy a közös nevelésű társasházi növényekre, pedig ezek is megérdemlik a törődést. Praktikus kijelölni egy állandó önkéntest, aki szívesen elvégzi a feladatot, vagy váltásban kijelölni a felelős öntözőt. Az öntözést érdemes a hajnali vagy esti órákban elvégezni, mikor a nagy meleg már enyhült.
Az öntözési költségeket jól lehet mérsékelni az esővíz begyűjtésével, mely minimális befektetéssel jár, elég egy hordót csatlakoztatni az ereszhez. Öntözéskor felesleges elárasztani a növényeket, mert egy adott mennyiségnél többet nem tudnak felvenni, a többlet pedig vagy pangóvízként károsítja a növényt, vagy egyszerűen elpárolog.
Az alábbi videómban beszélek az öntözővíz gyűjtéséről:
Végső esetre pedig alternatíva a szárazságtűrő növények ültetése, melyek jóval kevesebb gondozást igényelnek.
Víz a kertben
Kétségkívül az egyik legvonzóbb kertépítészeti elem a vizarchitektúra, a kis kerti tó, csobogó vagy vízfolyás. Ugyanakkor a legnagyobb kockázatot is jelenti. Tapasztalataim szerint 10 tulajdonosból, aki kerti tavat épített 8-9 biztosan megbánja később, bár ezt csak nehezen vallják be (Concord effektus). De ha nem is vallják be, bárki láthatja hogy az édenkerti élmény helyett "a kertben ástak egy gödröt, kifóliázták, és feltöltötték vízzel" érzése frusztrálja az embert.
A képen egy alig 3 négyzetméteres kerti tó látható, amit még a nyolcvanas években építettek és ennek megfelelően kibetonoztak. Tehát évente akár többször is teljesen ki tudnak tisztítani. És mivel növényekkel ültették körbe, így ízlésesen integrálódott a kertbe. Abban persze biztosak lehetünk, hogy a vízfelület mindig is a kert legimpozánsabb része lesz, tartsuk azonban magunkat a "kevesebb, néha több" elvéhez.
A víz az egyik legfontosabb eleme a kerteknek. Fontos kérdés, ezért nem szabad elhanyagolnunk.
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
