Dobogós kerti hiúságok

Megyeri Szabolcs 2014-06-10 00:00:00

Most, hogy ránkszakadt a jó idő, és megérkezett a nyár, sokakban kezd motoszkálni a kisördög, hogy a kertben kéne csinálni valamit, ami feldobja a hangulatot, vagy csak extra, különleges, és a vendégek is elámulnak tőle. Érthető ez a törekvés, hisz az általában a pázsit-dísznövény-veteményes sarok triumvirátusból felépülő kertek egyeseknek valóban unalmasnak tűnhetnek, bár hozzátenném, hogy egy ízlésesen kialakított, rendszeresen karbantartott klasszikus birtok sosem lehet unalmas, de persze ízlések és pofonok. A nagy gondolkodásból aztán néha fura elhatározások születnek, melyek később nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött elvárásokat, így afféle jótanácsként álljon itt három olyan kerti kreálmány, melyekkel azért óvatosan kell bánni.

Ismerik a Concorde-effektust? A Concorde-effektus azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért ragaszkodunk (káros módon) valamihez, például egy vállalkozáshoz, mert már pénzt, időt és energiát öltünk bele.(Wikipedia) A Concorde-effektus felléphet a kertben is, amikor valamilyen drága, nagy dolgot álmodunk és valósítunk meg a birtokunkon, amiről aztán később kiderül, hogy mégsem volt a legjobb ötlet, de ekkorra már annyi pénzt és energiát fektettünk bele, hogy megtartjuk, így adott esetben jelentős pluszmunkát és folyamatos kiadásokat generálunk magunknak. Három ilyen jellemző kerti kreálmány következik az alábbiakban, melyekkel praxisom során többször találkoztam, és így tapasztalatból mondhatom, hogy kétszer is gondoljuk meg, mielőtt belevágunk a megépítésükbe. Az egyes építmények bemutatása után egy teljesen szubjektív Concorde-skálán fogom értékelni a műtárgyakat, ahol az 1-es a felhőtlen öröm, az 5-ös a biztos megbánás.

A fürdőtó

Medence sok kertben van, az már nem nagy szám, ellenben a fürdőtó igazi extravagáns különlegesség, nem is olyan kevesen vágják bele a fejszéjüket, vagy inkább ásójukat. A fürdőtó nem is medence, nem is kerti tó, hanem a kettő ötvözete, egy olyan kerti tó, amiben fürödni is lehet, persze alkalmasint mindegyikben lehet, de amit fűrdőtónak nevezünk, az célzottan kettős funkcióval bír. A "sima" kerti tó alapvetően dísz, növényekkel, halakkal, jól mutat a kertben, a víz látványa nyugtató és természetes, de ennél többet nem nyújt. A kerti medence ellenben egy műtárgy, ami nem feltétlen simul bele a természetes közegbe, viszont kiváló fürdésre, ami forró napokon megfizethetetlen jótétemény. A fürdőtó ennek a két vizes műfajnak az ötvözete, vagyis van pancsolás, és egységes kerti látvány, természetesség is. További előnye, hogy míg a medence egy erősen szezonális dolog, a fürdőtó télen is díszlik, így a fürdőtó egész évben funkcionál. A fürdőtavak három kategóriába sorolhatóak. A hagyományosabb kialakításúak 30-70% körüli fürdőfelület-növény aránnyal bírnak, természetes tavat imitálnak, ezek inkább tavak, mint fürdők, azzal a különbséggel, hogy lehet csobbanni bennük. A modernebb változatok felerészben használhatóak fürdésre, formájuk még inkább az igazi tó felé húz, de az épített jelleg már látható. A biomedencék, ahogy nevük is sugallja, már medenceszerűek, némi növényzettel természetessé téve, itt a növényzet aránya 20% körüli a fürdőfelülethez képest. Ez egyébként az alsó határ, 20% alatt a biofilter, vagyis a természetes szűrőrendszer nem működik, ez alatt már hagyományos, legfeljebb növényekkel dekorált medencéről van szó. Mindebből jól kiolvasható, hogy a fürdőtó bonyolultabb, és a fenntartást tekintve is összetettebb létesítmény, mint a sima medencék, és a hátrányok is itt kezdődnek. Szokták mondani, hogy  a fürdőtó azért jó, mert a betelepített, biológiai szűrőként működő növények miatt nincs szükség egészségtelen klórozásra, ami azonban nem teljesen igaz, néha szükség van - akár vegyszeres - tisztításra is. Míg egy egyszerű betonozott (vagy műanyag) medence egyszerűen tisztítható (porszívózható), addig a fürdőtó - mivel élő egység - már keményebb dió. A növényeket gondozni kell, az élővilágot etetni, vagy éppen ritkítani, és kordában kell tartani a természetes folyamatokat. Mivel a fürdőtó egészen jól imitálja az élővizet, bátran számolni kell a tulajdonosnak szúnyogokkal, békákkal, és mindenféle ilyen területen szokásos - olykor zavaró - állattal. A békakuruttyolás lehet, hogy jópofa dolog lesz ideig-óráig, de ha valaki erre ráun, vagy nincs ideje halakat etetni, a tó növényeit gondozni, akkor máris egy idegesítő, nem várt problémát vett a nyakába. Fontos tudni, hogy a biológiai szűrőrendszer életképességéhez legalább 25-30 négyzetméteres vízfelület kell, így kis kertekben rémálom lesz, vagy vágyálom marad a fürdőtó. További negatívum, hogy kisgyermekes kertekben a fürdőtó plusz veszélyforrás, nem lehet úgy lezárni ezeket, mint az épített fürdőmedencéket, és végső érvként a magas bekerülési ár is megemlíthető.

Előny: extravagáns, természetközeli, életteli és látványos, valamint a nyári tavi csobbanás a kertben nagy élmény

Hátrány: drága, kis kertbe nem való, gyermekes kertekben veszélyforrás, tulajdonképpen egy kert a kertben, így minden évszakban dupla kerti munkát jelent. 

A fürdőtó a szubjektív Concorde-skálán: 4


 

Kerti konyha

A kert csak a megszállott hobbikertészek szemében szentély, a többség a rendelkezésre álló kisebb-nagyobb területet aktív használatra, pihenésre, játékra, vagy épp társasági találkahelynek szánja. A kerti parti műfaja örök, nincs olyan ember, aki ne venne szívesen részt egy kerti sütögetésen, poharazgatáson. A sütögetéshez értelemszerűen valamilyen tűzrakóhely szükségeltetik, a szerényebbek beérik egy alapszintű tábortüzes tűzrakóhellyel, amit egy ásóval meg egy tucat bontott téglával egy délután alatt össze lehet dobni. Persze ez kicsit avíttos ma már, a földön, vagy fatuskókon kell ülni a tűz körül, nem mindenkinek kényelmes, és a tábortűz a gulyásleves, halászlé, sült szalonna trió elkészítésén kívül korlátozottan alkalmas egyéb célokra. Nem csoda hát, hogy divatja van a kerti konyháknak, ami tulajdonképpen valóban egy kisebb méretű konyha, az egyszerűbb változattól a valóban komplett kitelepített főzőhelyiségig. Az ilyen többfunkciós, bonyolultabb fogások elkészítésére is alkalmas kültéri főző-sütő egységek presztízs-szempontból is magas értékűek, látványosak, és kiválóan alkalmasak a vendégek csodálatának kivívására, ám hátulütőjük is akad. A fürdőtóhoz hasonlóan ezek sem alkalmasak kisebb kertekbe, mert ha túl sok területet vesznek el a gyepes, zöld részből, akkor az értelmük válik kétségessé, hiszen nem marad kert, ahol élvezhetnénk a kerti konyha áldásait, és egyszerűbb lenne a benti konyhában szakácskodni. A nem megfelelő elhelyezés tűzveszélyes lehet, a felszálló füst problémát okozhat a helyben lakóknak, vagy konfliktust szülhet a szomszédokkal. A közelben lévő fákról hulló levelek megkeseríthetik a munkát, és a kerti konyhában tárolt éles, hegyes eszközök veszélyt jelenthetnek a gyermekekre. A legfőbb probléma azonban az, hogy egy igazi kültéri konyha bekerülési ára aránytalanul magas ahhoz képest, amennyit várhatóan használni fogjuk. Hacsak nincs minden hétvégén kerti mulatság, akkor egy szezonban várhatóan (a kezdeti lelkesedés elmúltával) egy bő tucatnyiszor fogjuk használni, miközben az ára egy jól felszerelt benti konyháéval vetekszik.

Előny: hangulatos, összetett konyhai feladathoz is alkalmas

Hátrány: drága, nehéz kihasználni, veszélyforrás, a szezonja legfeljebb 5-6 hónap

A kerti konyha a Concorde-skálán: 3



Kerti szökőkút

A szökőkút megítélése csak egy fokkal kedvezőbb, mint a kerti törpéké, mégsem annyira ritka vendégek a kertekben, mint gondolnánk. A szökőkút sokak szemében a gazdagság, a jólét, és az arisztokratikus ízlés kifejezője, mások pedig egyszerűen fennhéjázó giccsnek tartják. Természetesen vannak szerényebb szökőkutak, amiket inkább csobogónak nevezünk, ezek csupán marginálisabb hangulati elemként szolgálnak, és a vizet, mint éltető őselemet szimbolizálják a birtokon. Amiről azonban most szó van, az az igazi szökőkút, a több méter átmérőjő, több méter magas vízjáték. A szökőkút régi találmány, az első feljegyzések, ábrázolások arról tanúskodnak, hogy i.e. 2000 táján már létezett. Az ókori görögöknél, rómaiaknál is elterjedtek voltak, azonban akkoriban még praktikus célokat szolgáltak, ivóvizet biztosítottak a polgároknak. Ezek a kutak természetesen nem rendelkeztek szivattyúval, így alkotóik a gravitációt használták, vagyis a víz forrása magasabban volt, ahonnan lefele csoroghatott. Már ekkoriban készültek díszes szökőkutak, faragványokkal, bronzszobrokkal dekorálták őket. A középkorban főleg az iszlám világban voltak elterjedtek ezek műremekek, később XIV. Lajos korában élték fénykorukat a főúri, nemesi kertekben. A XIX. században a vezetékes ivóvíz elterjedésével megszűnt a köztéri szökőkutak gyakorlati funkciója, és innentől fogva csupán dekorációként léteznek. A magánkertekbe a gazdagság, a jómód, és fentebb stíl képviselőiként vonultak be, több-kevesebb sikerrel. A kerti szökőkút némiképp olyan, mintha egy kisebb diadalívet építenénk birtokunkra, nehéz eltalálni a még ízléses, nem hivalkodó és giccses látványt, talán nem is lehetséges, ráadásul az esetenként önmagában is borzasztó hatást tovább lehet fokozni egy zenélő verzió beszerzésével. A szökőkútnak hely kell, kis kertekben egyenesen nevetséges látvány, nagyobb területen jól mutathat, de ilyenkor sosem szabad elfeledkezni arról, hogy a szökőkút ahhoz képest, hogy gyakorlati funkcióval nem rendelkezik, aránytalanul nagy befektetést igényel, a díszköves felépítmény mellett gépészeti berendezéseket, és rendszeres karbantartást is igényel. A szökőkút a fenti két kerti kreálmányhoz hasonlóan viszonylag szűk szezonnal büszkélkedhet, fagypont környékén és alatt nem működtethető, és téli védelméről is gondoskodni kell.

Előny: ritkán látható, büszkeségre okot adó kerti dísz

Hátrány: drága, funkciótlan

A kerti szökőkút a Concorde-skálán: 4

Képek:  inneninneninneninneninneninneninneninneninnen, és innen.

< < Vissza a bloghoz

Tartalomhoz tartozó címkék: blog
blog comments powered by Disqus
Növényrendelés
Kertész TV

MAI TÉMA:
GYÖKERES (FÖLDLABDÁS, CSEREPES) EZÜSTFENYŐ KARÁCSONYFÁNAK

Facebook
MSZ köszöntő

Köszöntöm Kertészetemben! 

Kosár
0 árucikk
Hívjon minket
Hívjon minket
Ha a rendelésében útmutatásra van szüksége, kérem hívja kertész kollégáimat, akikkel készséggel segítünk Önnek
 
 
    

    
Házhozszállítás
A növények kiszállítása nem postai úton történik, hanem Magyarországon egyedülálló módon országosan a kertészet teherautójával, a kertészeti szakmának megfelelő szállítási módon.
kertnéző
 

Kertészetem legkedveltebb 
ingyenes 
szolgáltatása, hogy az Ön által a 
webáruházam felületén
kiválogatott és megrendelt
növényekről fényképet vagy
videót küldök Önnek
a kiszállítást megelőzően.