Dióhéjban a dióról

Megyeri Szabolcs 2015-08-28 07:00:00

A dió örök slágertermény, hisz roppant sokoldalúan felhasználható, a nyers nassolni valótól kezdve a kihagyhatatlan karácsonyi bejgliig, az én személyes kedvencem pedig a mézes dió, és az is tény, hogy a kereslet mindig nagy, a diószezon pedig hamarosan beindul. A dióbél ára évről évre változik, tavalyelőtt csúcsokat döntögetve 2700-2800 forint körül árulták kilóját, idén a neten körülnézve 2000 forint körüli ár várható, de természetesen nagy eltérések lehetnek a bolti és piaci kínálat között. Ugyanakkor nem csak a dióbél ideje közeledik, hanem a diófa ültetésének ideális ideje is, így aki rajong ezért a csonthéjas termésért, akár a saját kertjében is belevághat a termelésbe. A dió azonban - hogy egy gyengébb szóviccel éljek - kemény dió, már ha saját nevelésről van szó, érdemes tájékozódni, ha kezdőként állnánk neki a diózásnak. Ebben próbálok segíteni most.

Elsőként tegyük tisztába magát a diót. A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó dió (Juglans) nemzetség nem egy fajt jelöl, hanem egész pontosan huszonegyet. Amit a köznyelv diónak (diófának) nevez, az a Juglans regia, magyarul a közönséges dió. Érdekesség, hogy a latin név eredetileg királyi diót jelent, utalva a fajta kiváló tulajdonságaira. A Juglans regia nem épp ritka növény, Közép-Európától Kína délnyugati vidékéig honos, lombhullató, egylaki fa. Termete átlagosan húsz méter, de előfordulnak nagyobb példányok is, élettartama pedig akár 150 év is lehet, ám növekedése a várható teljes élettartam fele környékén megáll. A dió talajigénye nem összetett, kedveli a meszes, humuszos, jó vízellátottságú talajokat, különösen jól érzi magát déli fekvésű lankákon, de az átlagos kerti földben jó eséllyel sikert lehet elérni vele. A dió lombkoronája magas és széles, így gyakorlati haszna mellett nagyobb alapterületű kertek dekoratív szoliternövénye is lehet, és ahogy azt tapasztalni lehet, közterületre is előszeretettel ültetik, például parkfaként. A frissen ültetett diócsemete nem kecsegtet gyors szürettel, a magról ültetett fák 10-12 év múlva hozzák első termésüket, a folyamat gyorsítható oltott csemetével, ezek már 3-4 év után csemegét adnak. Telepítésnél fontos szempont, hogy a diófa terebélyes gyökérzetet fog növeszteni, tehát a kert egyéb fáitól legalább 10 méter távolságra kell elhelyezni. Házfal és kerítés esetében is erősen ajánlott a szokásosnál nagyobb ültetési távolság alkalmazása, a rosszul elhelyezett diófa szó szerint a fejünkre nőhet, továbbá azzal is számolni kell, hogy a dió terebélyes lombja alatt más növény alig él meg. A diót tavasszal tilos metszeni, a magas gyökérnyomás ilyenkor rothadást indíthat el, a metszés helyes ideje szeptember környékén van (tehát akinek már van diófája, mostanában állhat neki). A diót általában betegség és kártevőmentes faként említik, ami így azért nem igaz. A legáltalánosabb dióbetegségek a gnomóniás levél és gyümölcsfoltosság, sok helyen pedig a Xanthomonas-os baktériumos rothadás pusztít, jellemzően nedvesebb nyár idején, amilyen például a mostani is volt. A diót gyakran csúfítja el a nemezes gubicsatka, ez az élősködő nem okoz kárt a növényben, csak esztétikai problémát jelent. Mindezek miatt fontos a hullott lomb eltávolítása, és permetezés, az őszi lemosás (réztartalmú gombaölővel), következő évben pedig a vegetáció, virágzás alatt újabb lemosó permetezések. Érdekesség, hogy a diólomb komposztálhatósága régi és szenvedélyes viták tárgya hobbikertész körökben. A többség szerint a diólevél nem komposztálható (komposztanyaga káros), azonban igazából megoldható a dolog, ha a dióleveleket legalább fél (mások szerint egy) évig külön ládában komposztáljuk, majd ezután keverjük a vegyes komposzthoz.

Sokan persze nem magáért a fáért, hanem a termésért rajonganak inkább, térjünk hát át erre. A dió termésének burka zöld, mikor megrepedezik és leválik, akkor érett meg. A csonthéjon belül ráncos, magas olajtartalmú belet találunk, ezt bővebben nem is kell bemutatni. Az érett termést a legkönnyebben egy hosszú bottal verhetjük le, érdemes azonnal összeszedni, és a zöld burkot mielőbb leválasztani. A feltöretlen makk és a belőle kinyert bél arányát bélszázaléknak nevezzük, ez mutatja meg, hogy egy kilónyi termésből mekkora mennyiségű ehető termést tudunk kinyerni. A nálunk honos fajták bélszázaléka 30 és 50% között van.

A dió összességében rendkívüli fa, hangulatos és szemet gyönyörködtető, honossága miatt nálunk régóta kedvelt kerti lakó, kiváló köztéri dísz, faanyaga elsőrangú, termése pedig jelentős élelmiszeripari alapanyag. Ültetése tervezést és körülekintést, nevelése pedig odafigyelést kíván, ráadásul lassú fejlődése miatt türelmet is követel gazdájától. Aki viszont már ült nyári melegben diófa árnyéka alatt, vagy sütött bejglit a saját termésből, az nyilván nem retten meg a nehézségektől. A diófa hosszú élettartama miatt gyakran családi örökségként kerül ültetésre, egy szép, ápolt diófa generációkon keresztül kísérheti a család életét.

Tartalomhoz tartozó címkék: kerti mese
blog comments powered by Disqus
Növényrendelés
Kertész TV

MAI TÉMA:
ABIES CONCOLOR - KOLORÁDÓI JEGENYEFENYŐ

Facebook
MSZ köszöntő

Köszöntöm Kertészetemben! 

Kosár
0 árucikk
Hívjon minket
Hívjon minket
Ha a rendelésében útmutatásra van szüksége, kérem hívja kertész kollégáimat, akikkel készséggel segítünk Önnek
 
 
    

    
Házhozszállítás
A növények kiszállítása nem postai úton történik, hanem Magyarországon egyedülálló módon országosan a kertészet teherautójával, a kertészeti szakmának megfelelő szállítási módon.
kertnéző
 

Kertészetem legkedveltebb 
ingyenes 
szolgáltatása, hogy az Ön által a 
webáruházam felületén
kiválogatott és megrendelt
növényekről fényképet vagy
videót küldök Önnek
a kiszállítást megelőzően.