Bormérgezés - és ami mögötte van

Megyeri Szabolcs 2013-11-09 13:44:34

Nem kenyerem az aktuális közéleti témákra, történésekre való reagálás, azonban a napokban történt vácszentlászlói bormérgezési ügy arra indított, hogy pár mondattal én is kommentáljam az eseményeket. Egyrészt az eset nagyon is kerti vonatkozású, egy halmazba vonható a sokak életét megkeserítő terménylopásokkal, amelyek szinte minden kiskerti gazdálkodó előtt jól ismertek. A magyar kertészeti, termelői kultúrában a bor kiemelt szerepet tölt be, a házi bortermelők roppant büszkék mesterművükre, így pár kosár alma elcsenésénél sokkal nagyobb indulatokat vált ki a szőlőnedű megdézsmálása. Másrészt a fagyállót a boroshordóba töltő gazda hozzám hasonlóan kertészmérnök, akinek tudnia kellett, hogy a fagyálló (vagy más, a munkája során használt vegyszer) milyen élettani hatásokkal bír, így sajnos nem lehet azt mondani, hogy tudatlan módon készült egy kis bosszúra, ami aztán rosszul sült el (A poszt első változatának megírása után ma derült ki, hogy a gazda - bevallása szerint - szándékosan töltötte a vegyszert a borba, így a gondatlanság kizárható).. A helyzet azonban mindenképpen nagyon visszás, és jól rávilágít a mélyben lappangó feszültségekre.

T_ncsics_t_Csikasz_2011.04.28_002.jpg

A kerti, saját nevelésű zöldség nem ugyanaz, mint a bolti áru, ezért a terménylopás sem egyenlő a bolti tolvajlással 

Az ilyen és hasonló esetek kapcsán gyakran hallani olyan véleményeket, melyek szerint nincs az a gondosan nevelt termény, vagy kiváló házi bor, ami megérné egy ember életét. Ezzel természetesen egyet lehet, és kell is érteni, azonban a városi, a kert-, és földműveléssel (illetve annak végeredményével) csak a hipermarketben találkozó ember fejében némileg hamis kép él a jelenséggel kapcsolatban. Amiben ők pár szem uborkát, néhány kiló krumplit, egy szakajtónyi szilvát, vagy épp pár liter házi lőrét látnak, az a vidéki, termelő gazdának ennél sokkal többet jelent. Ha nagy szavakat akarnék használni, akkor ezek a dolgok számukra a mindennapi betevőt testesítik meg, de mindenképp olyan dolgokat, amivel heteket, hónapokat dolgoztak, energiát, munkát és pénzt fordítottak rá, és melyeknek végcélja nem a felesleges szabadidő kreatív eltöltése, hanem az az étel vagy ital, amit a gyakorlatban az asztalukra tesznek, amit megesznek (vagy eladnak). Ezért ami a kívülállók, vagy mondjuk így, a városi értelmiség szemében pár száz forintos, könnyen pótolható tétel, az faluhelyen sokszor a nagybetűs étel, amit nem a boltból, hanem a kertből szereznek be. Aki ezt eltulajdonítja, nem csupán elveszi a vasárnapi rántotthús köretét, hanem a munkája eredményétől fosztja meg a gazdát. Így egy vödörnyi uborka elcsenése nem egyenlő pár üvegnyi bolti savanyúság ellopásával, hisz ezt a terményt a gazda maga termelte meg, az ő asztaláról fog hiányozni. Az aktuális esetre visszatérve, ismerve a bor magyar kultúrában betöltött szerepét, érthető, hogy a házi nedű csapra verése még nagyobb haragot indukál, ami másnak értéktelen házi bor, az a termelőjének az egész évi munka eredménye, a saját büszkesége. Ezt a gondolatsort még azoknak is sokszor nehezükre esik megérteni, akik maguk is kiskertet visznek, de csak hobbiból. Akiknek a zöldségtermesztés csupán kellemes és produktív elfoglaltság, azok valószínűleg nem ezekből a terményekből tartanak fenn konyhát. A vidéki gazdálkodók, kerti termelők ellenben gyakran célzottan élelmezési, megélhetési szempontok alapján művelik földjüket, így nekik a terménylopás egyenértékű a pénztárcájuk kiürítésével, a spájz kifosztásával.

20080415noparasem2.jpg

A kutya sem harap mindig...

A magántulajdon hathatós védelme mindenesetre régóta össztársadalmi elvárás, aminek a honi törvények sokáig nem tudtak maradéktalanul eleget tenni, azonban az idei Büntető Törvénykönyv-módosítás változtatott a helyzeten, most már nem köteles tűrni a megtámadott az atrocitást, attól félve, hogy az arányosság elvét megsértve túlzott reakciót alkalmazva végül saját maga kerüljön bajba. Az önvédelem és az anyagi javak védelmének alapjogát az Alaptörvény deklarálja, azonban ez önmagában jobbára csak egy általános körülírás, a részletekről a vonatkozó törvények, jelen esetben a már említett Büntető Törvénykönyv rendelkezik. A Btk. a jogos védelemről szóló 29.§ és 29/A§-ban foglalkozik a kérdéssel, jelen esetre vonatkoztatva utóbbi passzus a mérvadó:

A jogos védelem

29/A.§ Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülésére mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

Ez a köznyelvre lefordítva annyit tesz, hogy anyagi javaink védelmében nem vethetünk be olyan eszközöket, melyek a tolvaj életét veszélyeztetik, és veszélyt jelentenek a nem rossz szándékkal közeledőkre. Így a kerítésbe vezetett áram, mely halálos áramütést okozhat, nem megengedett, még ha óriásplakáton hirdetjük, akkor sem. Ugyanígy nem lehet olyan óvintézkedéseket tenni, melyek a nem lopási szándékkal a kertbe betérőkre (labda után bemászó gyerekekre, vagy a csapdáról nem tudó vendégekre), veszélyesek, így például medvecsapdát sem rakhatunk ki. A jog szerint a vácszentlászlói gazda tette is bűncselekmény, mert a tolvaj életét veszélyeztette, sőt, más, ártatlan embereket is veszélybe sodort, azokat, akik (vélhetően) jóhiszeműen vásároltak az italból, és rosszul lettek tőle. 

127017a.jpg

Kevés a valóban hatékony védvonal, kerítés 

Azt is látni kell, hogy minden jószándékú liberális érv ellenére a társadalom többsége hajlamos a megkárosított gazdák pártjára állni, hiszen látszik, hogy rendszerszintű problémáról van szó. A terménylopásokat a rendfenntartó szervek hajlamosak elbagatellizálni, hiszen pénzben kifejezve pár liter bor, vagy egy szatyornyi krumpli elvitele a legtöbbször csak szabálysértésnek minősül. Ez érthetó módon feszültséget okoz, mert a terménylopások miatt kirótt büntetések (ha egyáltalán előkerül a tettes) nem visszatartó erejűek, a saját hatáskörben intézett retorziók, védekezési módszerek pedig adott esetben súlyosabban büntetendőek, mint a lopás, és azt se feledjük, hogy rendszerint nem egyedi esetekről, hanem sorozatban elkövetett cselekményekről van szó. A másik oldalon pedig ott állnak azok a mélyszegénységben élő, elkeseredett, a könnyebb utat választani hajlamos emberek, akik a terménylopásokat elkövetik. Őket sem lehet minden esetben egyértelműen elítélni, hiszen nem mindig a szenvedélyek finanszírozása az ok, gyakran ők is a mindennapi betevőt próbálják ilyen módon beszerezni. A helyzet megoldása elviekben nem bonyolult, ha mindenkinek lenne lehetősége és hajlandósága saját erőből előteremteni az asztalra valót, akkor elvétve fordulnának elő ilyen esetek. Ez azonban jelenleg hazánkban nem igazán realitás, maradnak tehát a védekezés jogszerű formái, és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, mely nem mindig válik valóra.

478.jpg

Az esetenként ön-, és közveszélyessé váló magánakciók helyett a közösségi összefogásban lehet a megoldás. A rendőrséget segítheti a polgárőrség, a szomszédok figyelhetnek egymásra, és önkéntes faluőrség felállítására is van lehetőség

Mit lehet akkor tenni?  Nehéz, talán lehetetlen jól használható tanácsot, alternatívát nyújtani kertvédelem-ügyben. Minden népszerű és legális módszer korlátozottan hatékony, sem a hatalmas betonkerítés, sem a sűrű tüskés sövény nem áthatolhatatlanok, a legmogorvább kutya is hatástalanítható, a hanggal-fénnyel jelző riasztókészülékek pedig kijátszhatóak, semlegesíthetőek. Erőddé, valóban kemény akadályt jelentő építménnyé pedig kevesen szeretnék és tudnák birtokukat átépíteni. A helyzet megoldása alapvetően a rendőrség (és az igazságszolgáltatási szervek) feladata lenne, ezen a területen nyilvánvalóan vannak hiányosságok, de az erőszakszervezetek feladatát nem veheti át az egyszeri ember, ha másért nem, akkor azért, mert végül ő kerül szembe a törvénnyel. A biztonságot tekintve az én tanácsom a több módszer kombinációja, például agilis házörző eb az utcafronti kertrészben, magas sövénykerítés, és mozgásérzékelős reflektorok hátul, de ami a leginkább beválhat, az a közösségi összefogás, és az egymásra figyelés. Ha a szomszédok képesek közösen fellépni, az idősebbekre, az éjszakai, szokatlan neszekre odafigyelni, akkor a rossz szándékkal érkezők még időben elriaszthatók, és talán nyilvánvalóvá válik számukra, hogy itt jelentős túlerőbe ütköznek. 

Képek: inneninneninnen, és innen.

Tartalomhoz tartozó címkék: blog
blog comments powered by Disqus
Növényrendelés
Kertész TV

MAI TÉMA:
NORDMANN FENYŐFA RENDELÉSE ORSZÁGOS HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL

Facebook
MSZ köszöntő

Köszöntöm Kertészetemben! 

Kosár
0 árucikk
Hívjon minket
Hívjon minket
Ha a rendelésében útmutatásra van szüksége, kérem hívja kertész kollégáimat, akikkel készséggel segítünk Önnek
 
 
    

    
Házhozszállítás
A növények kiszállítása nem postai úton történik, hanem Magyarországon egyedülálló módon országosan a kertészet teherautójával, a kertészeti szakmának megfelelő szállítási módon.
kertnéző
 

Kertészetem legkedveltebb 
ingyenes 
szolgáltatása, hogy az Ön által a 
webáruházam felületén
kiválogatott és megrendelt
növényekről fényképet vagy
videót küldök Önnek
a kiszállítást megelőzően.